Eger utcanevei között sok olyan akad, amely mögött jóval több történet húzódik meg, mint amennyit egy utcatábla elárul. Ilyen a Reményi Ede tér is. A csendes, zöld terület névadója ugyan Miskolcon született, gyermekéveinek egy részét azonban Egerben töltötte, itt bontakozott ki zenei tehetsége, később pedig világhírű művészként is többször visszatért a városba.
A történet különösen érdekes azért, mert Reményi pályája Egertől Bécsen, Londonon és Amerikán át a nemzetközi koncerttermekig vezetett.
Hoffmann Edéből lett Reményi Ede
Reményi Ede 1828. január 17-én Miskolcon született Hoffmann Ede néven. Édesapja, Hoffmann Henrik aranyműves volt. A család az 1840-es évek elején Egerbe költözött, ahol az apa a korabeli Czukor utcában nyitott ékszerüzletet.
Az Egerhez fűződő kapcsolat azonban ennél korábban kezdődhetett. Egy egri épületen ma is emléktábla őrzi annak emlékét, hogy Reményi gyermekként a városban lakott. Az Eger Magazin helytörténeti összeállítása szerint a Kis Dobó tér egyik épületén található tábla arra emlékeztet, hogy 1837–1838 között itt élt a későbbi világhírű hegedűművész.
A gyermek Ede zenei tehetségére Egerben is felfigyeltek. A Honismeretben megjelent, kifejezetten Reményi Ede és Eger kapcsolatát feldolgozó tanulmány szerint Birkmann József, a főszékesegyház karmestere hegedűórákat adott neki, és ő hívta fel rá Pyrker János László érsek figyelmét. Pyrker támogatásával Reményi 1843-ban a bécsi konzervatóriumba került.
Vagyis Eger Reményi történetében nem egyszerűen egy későbbi emlékhely: zenei pályájának indulásában is szerepet játszott a város.
Görgey tábori hegedűse lett
Az 1848–49-es szabadságharc Reményi életét is gyökeresen megváltoztatta. Csatlakozott a honvédsereghez, és Görgey Artúr tábori hegedűseként vált ismertté. A szabadságharc bukása után emigrálnia kellett.
Konstantinápoly, Párizs, London és Amerika következett, majd ismét Európa. Pályája során a 19. századi zenei élet legnagyobb alakjaival került kapcsolatba. 1852–53-ban a fiatal Johannes Brahmsot is magával vitte koncertkörútjára, 1853-ban pedig Liszt Ferenc weimari köréhez kapcsolódott. Londonban Viktória királynő megbecsült hegedűművésze lett.
Kevés egri utcanév mögött találunk ennyire nemzetközi életutat.
Világhírű művészként is visszatért Egerbe
Reményi nem felejtette el gyermekkora városát.
Az 1860-as amnesztia után hazatért Magyarországra, és hamarosan ismét felkereste Egert. A korabeli beszámolók szerint John Bull angol zongoraművész kíséretében adott hangversenyt a városban, vendéglátója Lévay Sándor nagyprépost volt.
Egy későbbi egri visszaemlékezés még egy apró jelenetet is megőrzött: Reményi játék közben annyira zavarta az ajtó nyikorgása, hogy félbeszakította előadását, és kérte annak bezárását. Amikor azonban ismét játszani kezdett, előadásával magával ragadta közönségét.
Az egykori egri Kaszinó történetéről szóló helytörténeti anyag ugyancsak megemlíti, hogy Reményi az 1860-as évektől többször koncertezett Egerben.
Érdekesség: Eger és Miskolc még a születési helyén is vitázott
Reményi egri kötődése olyan erős volt, hogy egy időben még az sem számított teljesen egyértelműnek, hol született.
Egy régi magyar színművészeti lexikon szerint Reményi születési helyéről korábban vita alakult ki Miskolc és Eger között. A ma elfogadott életrajzi adat szerint Miskolc a szülővárosa, Eger pedig gyermekkorának és zenei indulásának egyik meghatározó helyszíne.
Ez jól mutatja, mennyire erősen őrizte a város Reményi emlékét.
Mi volt a mai tér helyén régen?
A Reményi Ede tér környékének múltja önmagában is érdekes.
Egy 1887-es egri várostérképet bemutató helytörténeti összeállítás arra hívja fel a figyelmet, hogy a mai 4-es iskola és a Reményi Ede tér környezetében akkoriban két nagy parkos területet jelölt a térkép. Vagyis a környék zöld jellege egyáltalán nem új keletű.
A mai tér is megőrzött ebből valamit: fáival, füves területével és alacsony beépítésével egészen más hangulatot mutat, mint Eger forgalmasabb közterei.
A Reményi Ede tér napjainkban
A tér ma is hivatalosan Eger közterületeinek része. A város jelenlegi háziorvosi körzeti nyilvántartásában például a 7. számú háziorvosi körzethez tartozik.
A területen játszótér is található. Ennek történetéből előkerült egy érdekes korábbi adat: egy 2012-es önkormányzati jegyzőkönyv szerint az akkor már elhanyagolttá vált Reményi Ede téri játszóteret rendbe tették.
2023-ban pedig az önkormányzat a Reményi Ede téri játszóteret is bevonta abba a városi kezdeményezésbe, amelyben az egriektől kértek ötleteket a játszóterek elnevezésére.
A tér tehát nem csupán egy név a térképen: ma is használt, lakóterületi zöldfelület.
Egy név, amely összeköti Egert a világ koncerttermeivel
Reményi Ede 1898. május 15-én San Franciscóban hunyt el, messze attól a várostól, ahol gyermekként első komoly zenei ösztönzéseit kapta. Életútja közben bejárta Európát és Amerikát, kapcsolatba került Brahmsszal és Liszttel, játszott Viktória királynő környezetében, és részt vett a magyar szabadságharcban is.
Eger azonban végig része maradt történetének.
Ezért amikor ma végigsétálunk a fákkal övezett Reményi Ede téren, érdemes arra is gondolni: a közterület neve egy olyan muzsikus emlékét őrzi, akinek világhírű pályájához Eger is hozzátett valamit.
Források
Beszélő utcanevek – Reményi Ede tér
Reményi Ede és Eger – Honismeret / EPA-OSZK
Eger – egykor és most – Eger Magazin
Eger – egykor és most: az egykori Kaszinó története
Eger MJV – Nevezzük el együtt játszótereinket!
Eger MJV – Háziorvosi körzetek
1887-es egri várostérkép és a Reményi Ede tér környéke
Borítókép: Google Utcakép – Reményi Ede tér, Eger.