Szeptember végére sok kertben már lekerültek a tőkékről a korai csemegeszőlők, másutt azonban még mindig gyönyörű fürtök várják a szedést. Egerben és Heves vármegyében különösen közel áll hozzánk ez az időszak: miközben az Egri borvidék dűlőin tart a szüret, a kertekben és lugasokon érő csemegeszőlő is az ősz egyik legkedveltebb gyümölcse.
A szőlőnél azonban nem a naptár dönti el, mikor kell elővenni az ollót. Bálint gazda kertészeti tanácsai szerint a fajták érési ideje jelentősen különbözik, ráadásul az időjárás miatt egyik évben korábban, a másikban később érhetnek be. Az érési sorrendjük ugyanakkor alapvetően állandó.
Van, ahol már véget ért, máshol még tart a szüret
Ezért szeptember 24-én már nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy „kezdődik a szüret”.
A nagyon korai csemegeszőlők közé tartozik például a Csabagyöngye, az Irsai Olivér és az Olimpia. Ezeket követik többek között a Saszla, a Cardinal és a Szőlőskertek királynője, majd a középérésű fajták. A későiek között találjuk a Hamburgi muskotályt, a Csiri-csurit, az Afus Alit és az Erzsébet királynét.
Vagyis miközben egyes tőkékről már hetekkel ezelőtt elfogyott a termés, másokon szeptember végén is lehet szedésre váró szőlő.
Eger környékén ez a borvidéki szüretben is természetes: a különböző szőlőfajták betakarítása nem egyszerre történik.
Az Egri borvidéken már augusztusban megkezdődött a munka
Az idei év különösen jól mutatja, mennyire nem lehet egyetlen időponthoz kötni a szüretet.
Eger város hivatalos tájékoztatása szerint 2026-ban már augusztus közepén megkezdődött a szüret az Egri borvidéken, elsőként az Irsai Olivérrel. A rendkívül meleg és száraz nyár felgyorsította az érést, ezért a korai fajtáknál hamarabb eljött a szedés ideje.
Szeptemberben viszont még javában tartott a munka. Szeptember 11-én például az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem szőlőbirtokán élményszüretet is rendeztek egri kisdiákoknak, akik a szőlőfajtákkal és a szüretelés technikájával ismerkedhettek meg.
Vagyis Egerben valóban hosszú időszakról beszélünk: mire az egyik fajta szürete befejeződik, egy másiknál még csak közeledik az optimális időpont.
Honnan tudjuk, hogy valóban érett?
A csemegeszőlőnél különösen fontos jól megválasztani a szedés időpontját.
A szőlő ugyanis nem utóérő gyümölcs. Ha éretlenül levágjuk a fürtöt, utána már nem lesz édesebb: a leszedett bogyókban újabb cukor nem képződik, és savtartalmuk sem csökken tovább.
Ezért nem érdemes pusztán azért leszedni, mert már szeptember van.
Az érettséget legkönnyebben kóstolással állapíthatjuk meg. Ha a bogyók már a fajtára jellemző ízűek, megfelelően édesek és elérték jellegzetes színüket, elérkezhetett a szedés ideje. A muskotályos fajtáknál a jellegzetes aroma megjelenése is árulkodó.
Nem kell az egész tőkét egyszerre leszedni
A házikerti szőlőnél gyakori, hogy még ugyanazon a tőkén sem egyszerre érnek be a fürtök.
A naposabb helyen lévők hamarabb elérhetik a teljes érettséget, az árnyékosabb részeken találhatók pedig még néhány napot vagy akár hosszabb időt is igényelhetnek.
Bálint gazda ezért azt tanácsolja, hogy a csemegeszőlőt több menetben érdemes szüretelni. Először a teljesen érett fürtöket vágjuk le, a többinek pedig hagyjunk még időt a tőkén.
Ez különösen praktikus egy kisebb egri vagy Heves vármegyei kertben, ahol nem a teljes termést kell egyszerre feldolgozni.
Lehetőleg száraz időben szedjük
Nem mindegy az sem, hogyan kerül le a fürt a tőkéről.
A csemegeszőlőt lehetőleg száraz időben szedjük. A fürtöt célszerű a kocsányánál megfogni és éles ollóval vagy metszőollóval levágni.
A bogyókhoz minél kevesebbet nyúljunk.
A szőlőszemeket borító természetes hamvasság ugyanis védi a termést, erős fogdosással pedig ezt a vékony viaszréteget könnyen ledörzsölhetjük. A sérült, repedt vagy rothadásnak indult szemeket érdemes eltávolítani.
Ha a szőlőt tárolni szeretnénk, még fontosabb, hogy egészséges, sérülésmentes fürtöket válasszunk.
Egerben a szőlő soha nem egyszerűen gyümölcs volt
A csemegeszőlő szüretelésének egyszerű kerti szabályai Egerben egy jóval nagyobb történethez kapcsolódnak.
A várost és környékét évszázadok óta meghatározza a szőlőművelés. A szőlőhegyek, dűlők, pincék és a szüret Eger életének ugyanúgy részei, mint maga a bor.
Régi egri forrásokban és fényképeken még egészen más szüreti világ jelenik meg: kézzel szedő emberek, puttonyok, kádak és szekerek. A technika sokat változott, de a szüret ma is az Egri borvidék egyik legfontosabb időszaka.
Eger egy korábbi városi kiadványa több mint ötven olyan egri dűlőt említett, ahol szőlőt termesztettek, köztük az Almár-völgyet, a Felső-Galagonyást, a Losonczi-völgyet, a Rác-hegyet, az Öreg-hegyet, a Szépasszony-völgyet, Tihamért és a Vécsey-völgyet.
A nevek közül sok ma is ismerősen cseng annak, aki Egerben jár.
A kerttől a borvidékig ugyanaz a kérdés: mikor jött el az ideje?
A szüret egyik legfontosabb tudománya éppen az időzítés.
Nem az számít, hogy mit mutat a naptár, hanem hogy milyen állapotban van a szőlő. A korai fajták szeptember végére már rég a kosárba kerülhettek, miközben a később érők még mindig ott lehetnek a tőkén.
Aki tehát most végignéz a kertjében a szőlőlugason, ne abból induljon ki, hogy „már szeptember vége van”.
Kóstolja meg a fürtöt. Lehet, hogy éppen most jött el a szüret ideje.
Egerben pedig mindehhez hozzátartozik valami más is: amikor megtelnek szőlővel a ládák, megindul a munka a pincékben és mustillat lengi be a szüret helyszíneit, egy évszázados helyi hagyomány újabb fejezete kezdődik.
Források
Minden, ami Eger – korábbi egri szüreti és szőlészeti cikkek
Bálint gazda kertje – A csemegeszőlő szüretelése: mikor és hogyan lássunk neki?
Eger város – Elkezdődött a szüret az Egri Borvidéken
Eger város – Alsósok szüreteltek az egyetem szőlőbirtokán
Eger Magazin – Bor & Gasztronómia, az egri szőlőtermesztésről
Borítókép: Csemegeszőlő szüretelése. Fotó: Bálint gazda kertje