Eger környéke nemcsak természeti szépségekben gazdag. A Bükk és a Mátra peremén, a völgyek fölött és a vulkanikus hegytetőkön évszázados várak és várromok őrzik a vidék történetét. Némelyikükből ma is tekintélyes falak magasodnak, máshol már csak néhány kő és a hegy formája emlékeztet az egykori erősségre.
Az Egri vár természetesen megkerülhetetlen, de alig néhány tíz kilométeres körzetben ott találjuk Sirok, Kisnána, Cserépváralja és Szarvaskő várát is. Ráadásul ezek közül több története közvetlenül összekapcsolódott Egerével.
Egy egri kirándulás ezért könnyen többnapos „vártúrává” alakítható.
Egri vár – ahol 1552 történelmet írt
Az Egri vár Magyarország egyik legismertebb történelmi helyszíne.
Nevét mindenekelőtt az 1552-es ostrom tette legendássá, amikor Dobó István vezetésével a vár védői sikeresen álltak ellen az oszmán hadseregnek. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság összefoglalója szerint az ostrom 39 napig tartott, majd az oszmán sereg eredménytelenül elvonult.
A vár azonban jóval több az 1552-es események helyszínénél. Évszázadok építkezései, pusztításai és átépítései hagyták rajta nyomukat.
A Minden, ami Eger oldalán külön is bemutattuk már több részletét, köztük a Setét-kaput és a Zárkándy-bástyát.
Ma a várban a történelmi helyszínek mellett kiállítások és különböző programok várják a látogatókat. Az aktuális információkat indulás előtt mindig érdemes ellenőrizni.
Siroki vár – sziklába vájt erősség Eger közelében
Egertől északnyugatra találjuk a térség egyik leglátványosabb erősségét, a Siroki várat.
A vár különlegességét már maga a táj is megadja. A Várhegy vulkanikus eredetű kőzetből épül fel, környezetében pedig olyan különleges sziklaalakzatok találhatók, mint a Barát és az Apáca, illetve a Törökasztal.
Erről korábban részletesen írtunk az A siroki Várhegy földtani és felszínalaktani értékei című cikkünkben.
Sirok története Eger szempontjából is fontos. A 16. században az erősség az egri végvárrendszer jelentős eleme lett, és Eger egyik fontos előváraként szolgált.
A várhoz természetesen legendák is kapcsolódnak. Ezek közül az egyik legismertebbet nemrég külön is feldolgoztuk: A siroki vár szomorú szerelmi legendája – napnyugta után ma is visszatér Gizella árnya.
A történetet azonban érdemes annak tekinteni, ami: mondának. A vár valódi története önmagában is bőven tartogat érdekességet.
Kisnánai vár – nemesi rezidencia és Móré László legendás kincse
Egertől délnyugatra, a Mátra lábánál egészen más jellegű vár várja az utazót.
A Kisnánai vár nem egy nehezen megközelíthető sziklaszirten áll. A településbe szinte belesimuló erősség a késő középkori magyar nemesi rezidenciák egyik különleges emléke. A vár története jól szemlélteti, hogyan alakultak át az egykori földesúri lakóhelyek fokozatosan megerősített várakká.
Kisnánához egy különösen izgalmas történet is kapcsolódik: Móré László és állítólagosan elrejtett kincsének legendája.
Erről a Minden, ami Eger oldalán külön cikkben írtunk:
Móré László elveszett kincse – vajon ma is a kisnánai vár alatt rejtőzik?
A legenda mögött valódi történelmi események állnak, de az elveszett kincs létezésére nincs bizonyíték. Talán éppen ettől olyan izgalmas a történet.
A vár 2026-ban is látogatható; szeptember 2. és október 31. között a hivatalos tájékoztatás szerint szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között tart nyitva, a pénztár 16 órakor zár.
Cserépvár – ahol már a táj is történelem
Cserépváralja fölött egészen más élmény vár bennünket.
Cserépvárból ma már jóval kevesebb maradt fenn, mint Sirok vagy Kisnána erősségéből. Itt nem hatalmas várfalak miatt érdemes útnak indulni: maga a várhely, a környező bükkaljai táj és a település különleges kőkultúrája teszi igazán érdekessé a kirándulást.
A várhoz vezető túrát érdemes összekapcsolni Cserépváralja más látnivalóival. A környék riolittufájába évszázadokon keresztül pincéket, gazdasági helyiségeket és barlanglakásokat vájtak, a település környékén pedig kaptárkövekkel is találkozhatunk.
A várromhoz rövid, helyenként meredek séta vezet, odafentről pedig szép kilátás nyílik a Bükkalja vidékére.
Cserépvár és Eger története sem teljesen független egymástól: a 16. századi végvári rendszerben Cserép Sirokkal és Szarvaskővel együtt Eger környezetének egyik erőssége volt.
Szarvaskő vára – alig maradt belőle valami, a hely mégis különleges
Ha Egerből észak felé indulunk az Eger-patak völgyében, hamarosan elérjük Szarvaskőt.
A település fölötti keskeny sziklagerincen egykor középkori vár állt. Első ismert írásos említése 1295-ből származik, és az erősség hosszú időn keresztül az egri püspökség birtokához tartozott.
Ma már csak nagyon kevés falmaradvány látható.
A hely azonban éppen emiatt különleges. Itt nem egy helyreállított várépületet járunk végig, hanem egy valódi középkori várhelyet keresünk fel, ahol a sziklagerinc, a meredek hegyoldal és a völgy látványa segít megérteni, miért éppen ide építették az erősséget.
Szarvaskő története szintén szorosan kötődött Egerhez. A vár az egri püspökséghez tartozott, és a környék védelmi rendszerében is szerepet játszott. A török korszak után még használták, majd a 18. században fokozatosan elhagyták és romlásnak indult.
A várromhoz vezető út meredekebb szakaszokat is tartalmaz, a magaslatról azonban különleges kilátás nyílik Szarvaskőre és az Eger-patak szűk völgyére.
Öt vár – öt teljesen különböző történet
Éppen ez teszi izgalmassá Eger környékének várait.
Az Egri vár országos jelentőségű történelmi emlékhely. Sirok szinte összenőtt a vulkanikus Várheggyel. Kisnána egy középkori nemesi rezidencia világát idézi. Cserépvárnál már a romokhoz vezető bükkaljai táj is az élmény része, Szarvaskőn pedig néhány falmaradvány és a sziklás hegygerinc őrzi az egykori erősség emlékét.
Ráadásul ezek nem elszigetelt történelmi helyszínek.
A 16. században, amikor Eger a Magyar Királyság egyik kulcsfontosságú végvárává vált, a környező kisebb erősségeknek is szerep jutott a térség védelmében. Sirok, Cserép és Szarvaskő története ezért több ponton kapcsolódik Eger történetéhez.
Aki tehát Egerből indul felfedezni a vidéket, néhány tíz kilométeren belül évszázadokon keresztül utazhat a magyar történelemben.
És közben olyan panorámákat láthat, amelyekért önmagukban is megéri felmenni a várhegyekre.
Kapcsolódó cikkeink
Az Egri vár – ahol a történelem életre kel minden évszakban
A siroki Várhegy földtani és felszínalaktani értékei
A siroki vár szomorú szerelmi legendája
Móré László elveszett kincse – vajon ma is a kisnánai vár alatt rejtőzik?
Az Egri vár egy új családi kalandkönyvben – vajon tényleg vezet titkos járat Sirokig?
Források
Minden, ami Eger – Siroki Várhegy
Minden, ami Eger – Kisnánai vár és Móré László kincse
Dobó István Vármúzeum – Egri vár
Kisnána Község – A kisnánai vár története és turizmus
Kisnánai Várrom – 2026-os nyitvatartás