Szilvásvárad egyik legismertebb épülete a település fölé magasodó hófehér református Kerektemplom. A klasszicista épület önmagában is különleges, ám történetéhez olyan legenda kapcsolódik, amelyben szerelem, féltékenység, egy különc gróf és még az egri érsek is helyet kapott. Csakhogy amikor a történet mögé nézünk, kiderül: a szilvásváradi „templomi pletyka” talán még érdekesebb attól, hogy valószínűleg nem igaz.
Öt évig templom nélkül maradtak a szilvásváradi reformátusok
A Kerektemplom története jóval korábban kezdődött, mint a hozzá kapcsolódó romantikus legenda. Szilvásváradon már a 16. században jelen volt a református közösség. A régi templom állapota azonban a 19. század elejére annyira leromlott, hogy 1832-ben életveszélyessége miatt lebontották.
A helyiek ezt követően éveken át templom nélkül maradtak. Egy korabeli egyházi feljegyzés szerint egy, a falu mellett álló szénarakodóhoz jártak imádkozni. A reformátusok ezért a település földesurához, gróf Keglevich Miklóshoz fordultak segítségért. A fennmaradt dokumentumok szerint a gróf már 1832-ben foglalkozott az új templom ügyével: építőanyag állt rendelkezésre, és az új épület helyének kijelölését is előkészítették.
Ez azért fontos részlet, mert egészen más megvilágításba helyezi a később kialakult legendát.
A katolikus gróf református temploma
Az új templom építését a legtöbb forrás 1837-re teszi, bár fennmaradtak olyan adatok is, amelyek szerint a munkálatok már 1836-ban elkezdődhettek. Az épület 1840. augusztus 23-ra készült el, belső berendezése pedig 1842 januárjára vált teljessé.
Az építtető Keglevich Miklós katolikus volt, miközben a templom a református közösség számára készült. Már ez önmagában elegendő lehetett ahhoz, hogy az utókor fantáziája működésbe lépjen.
A négyoszlopos, klasszicista Kerektemplom építőmestereként Povolny Ferenc egri építészt említi a legújabb szilvásváradi összefoglaló. A tervező személye azonban nem teljesen tisztázott: korábban Hild József és Packh János neve is felmerült.
A templom kör alaprajza, hatalmas belső tere és kupolája ma is lenyűgöző. A körbefutó karzatot 16 dór oszlop tartja, az épület pedig Szilvásvárad egyik legfontosabb építészeti jelképe. A református forrás Magyarország egyetlen ilyen méretű klasszicista református körtemplomaként mutatja be.
És itt kezdődik a pletyka…
A helyi történet szerint Keglevich Miklós eredetileg katolikus templomot akart építeni. Csakhogy időközben összeveszett Pyrker János László egri érsekkel, ezért meggondolta magát, és az épületet inkább a reformátusoknak adta.
A történetnek azonban létezik egy ennél jóval pikánsabb változata is.
A „rossz nyelvek” szerint a gróf felesége beleszeretett Pyrker érsekbe. A féltékeny Keglevich ezért bosszúból változtatta meg a templom rendeltetését, és a katolikusok helyett a reformátusoknak adta azt. Az Élményséták Egerben oldal által is felidézett történet szerint még a templom homlokzatának híres bibliai felirata is az érseknek szóló fricska lehetett.
A bejárat fölött ma is olvasható a 97. zsoltárból vett mondat:
„Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái.”
A felirat tehát valóban létezik – a mögötte álló szerelmi történettel azonban már egészen más a helyzet.
Van egy komoly probléma a féltékeny férj történetével
Az Élményséták Egerben írása egy különösen fontos részletre hívja fel a figyelmet: Keglevich Miklós az anyakönyvi adatok szerint soha nem nősült meg.
Ha pedig nem volt felesége, nehéz elképzelni, hogy annak Pyrker érsek iránt érzett szerelme miatt tört volna ki a féltékenységi botrány.
Ráadásul a fennmaradt dokumentumok azt mutatják, hogy Keglevich már évekkel az építkezés megkezdése előtt foglalkozott a templom nélkül maradt református közösség problémájával. Az 1832-es iratokban már konkrétan az új templom felépítéséről, annak helyéről és az építéshez szükséges anyagokról rendelkezett.
Mindez erősen arra utal, hogy a szerelmi háromszög inkább később kialakult helyi legenda, mint bizonyítható történelmi esemény.
A gróf azonban valóban különös figura volt
Talán nem véletlen, hogy éppen Keglevich Miklós körül született ilyen történet. A grófot a hagyomány különc, nagyvilági figuraként őrizte meg, akihez számos történet, botrány és anekdota kapcsolódott.
Az Élményséták írása szerint alakját Jókai Mór Egy magyar nábob című regényének főhősével, Kárpáthy Jánossal is kapcsolatba hozták.
Egy ilyen személyiség köré könnyen épülnek történetek – különösen akkor, ha adott hozzá egy katolikus gróf, egy református templom, egy egri érsek és egy feltűnően kemény hangzású bibliai idézet.
Egy biztos: a Kerektemplom ma is Szilvásvárad egyik különlegessége
Akár volt konfliktus Keglevich és Pyrker között, akár az utókor színezte ki a történetet, a templom önmagában is megérdemli a figyelmet.
A domboldalon álló klasszicista épülethez ma is a történelmi lépcsősoron lehet feljutni. Belsejében a 16 oszlop által tartott körkarzat, a magas kupola és a különleges térhatás egészen más élményt nyújt, mint egy hagyományos hosszanti templomtér. A padokat a 19. században a bánfalvi erdőből származó tölgyfából Müller Mátyás helyi asztalos készítette.
A Kerektemplom története pedig arra is jó példa, hogyan fonódhat össze helytörténet és szájhagyomány. A dokumentumok megőrzik azt, ami bizonyítható – a legendák pedig azt, amit generációkon át érdemesnek tartottak továbbmesélni.
És talán éppen ettől olyan izgalmas a szilvásváradi templom története.
Források
Élményséták Egerben – Pletyka a körtemplom körül
Reformatus.hu – Legendák és a valóság
Tiszáninneni Református Egyházkerület – A szilvásváradi református templom
Nemzeti Archívum – Szilvásváradi műemlék templom, 1966
Borítókép: Szilvásváradi református Kerektemplom. Fotó: Pintér István.