Eger egyik legjelentősebb történelmi iskolaépülete a Széchenyi utcában álló Dobó István Gimnázium. A barokk épület több mint 270 éve része a város életének. Falai között jezsuiták és ciszterciek tanítottak, működött királyi gimnázium, katonai laktanya és állami reáliskola is. Az intézmény története összefonódott Eger oktatásának fejlődésével, miközben az épület számos átalakulást és történelmi változást élt át.
A gimnázium nemcsak oktatási intézmény, hanem Eger építészeti és kulturális örökségének is fontos része. Történetéhez olyan kevésbé ismert események kapcsolódnak, mint a 18. századi iskolai színjátszás, a katonai használat időszaka vagy a város ipari üzemeiben szervezett gyakorlati oktatás.
A jezsuiták építették a 18. század közepén
A mai Dobó István Gimnázium története a 18. század közepére nyúlik vissza. Foglár György egri kanonok 1749-ben lakóházát az egri gimnázium céljára adományozta. A jezsuiták az épületet 1750 és 1754 között alakították ki, és a korabeli oktatás igényeinek megfelelő, kétemeletes barokk iskolát hoztak létre.
Az 1754-ben elkészült épület a város oktatási életének egyik központja lett. A jezsuiták a hagyományos tantárgyak mellett nagy hangsúlyt helyeztek a latin nyelvre, a retorikára, a vallási nevelésre és a színjátszásra.
A gimnázium jelentőségét jól mutatja, hogy 1768-ban már 645 tanulója volt. Ez a korabeli Egerben tekintélyes létszámnak számított.
A jezsuita rendet 1773-ban feloszlatták, így az iskola történetében új korszak kezdődött.
Amikor színház működött a gimnáziumban
Az épület történetének egyik különlegessége, hogy a második emeleten egykor nagyméretű színházterem működött.
A jezsuita oktatásban fontos szerepet kaptak az iskoladrámák. A diákok előadásai egyszerre szolgálták a nyelvi képzést, a nyilvános szereplés gyakorlását és az erkölcsi nevelést.
A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti írásában is szerepel az az érdekes adat, hogy 1769-ben az egri gimnáziumban bemutatták Molière Úrhatnám polgár című művét. A helytörténeti hagyomány ezt a darab egyik legkorábbi magyarországi előadásaként tartja számon.
A mai iskolaépület így nemcsak a tanítás, hanem a város korai színházi életének is fontos helyszíne volt.
Ciszterciek és királyi gimnázium
A jezsuiták távozása után a ciszterci rend vette át az intézmény működtetését. Az átmenet nem volt egyszerű: a rendi és állami oktatásirányítás változásai Egerben is éreztették hatásukat.
A ciszterciek 1776–1777 folyamán vették át a korábbi jezsuita intézményeket. Az iskola 1787-től királyi gimnáziumként működött tovább.
Az egri oktatás történetében ez jelentős változást jelentett, hiszen az intézmény működése egyre szorosabban kapcsolódott az állami oktatási rendszerhez.
A gimnázium fejlődését tűzvészek is nehezítették. Az 1800. augusztus 23-i nagy egri tűzvészben a jezsuita eredetű épületegyüttes is súlyosan károsodott.
A gimnáziumból katonai laktanya lett
A Széchenyi utcai épület történetének kevésbé ismert fejezete a katonai használat időszaka.
Az 1827-es egri tűzvész után az épület ismét jelentős károkat szenvedett. A helyreállítást követően Pyrker János László egri érsek a városnak ajándékozta az ingatlant, amelyet katonai célokra hasznosítottak.
Az egykori iskolaépületben hosszabb ideig az úgynevezett gimnaziális laktanya működött.
A ma diákokkal teli folyosókat tehát egykor katonák használták. Ez a korszak egészen a 19. század utolsó évtizedeiig meghatározta az épület rendeltetését.
A katonai időszak lezárását követően ismét az oktatás került előtérbe.
Új korszak kezdődött az állami reáliskolával
Eger városának képviselői 1890-ben határoztak az állami reáliskola létrehozásáról, amelyhez a város anyagi támogatást is biztosított.
A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1891–1892-es tanévtől engedélyezte az intézmény működését.
Az iskola megszervezésével Orlovszky Istvánt, a beregszászi polgári iskola tanárát bízták meg. A tényleges tanítás megkezdésekor azonban már Kemény Ferenc vette át az intézmény vezetését megbízott igazgatóként.
Kemény Ferencet 1893-ban nevezték ki igazgatónak, de 1894-ben már Budapesten tanított.
A reáliskola létrehozása új oktatási lehetőséget jelentett az egri fiatalok számára. A hagyományos klasszikus műveltség mellett nagyobb hangsúlyt kaptak a természettudományos és gyakorlati ismeretek.
Dobó István nevét 1921-ben vette fel az iskola
Az intézmény 1921-ben vette fel az egri vár legendás kapitányának, Dobó Istvánnak a nevét.
Hivatalos elnevezése ekkor Egri Állami Dobó István Reáliskola lett.
A névválasztás szorosan kapcsolódott a város történelmi hagyományaihoz. Dobó István alakja az 1552-es várvédelem révén Eger egyik legfontosabb történelmi jelképe.
A névadással egy időben Dobó István nevét viselő cserkészcsapat is alakult az iskolában.
Az intézmény elnevezése és képzési rendszere 1936-ban ismét változott. Ekkortól Egri Magyar Királyi Állami Dobó István Gimnázium néven működött.
A gimnáziumi képzés megerősödésével a humán tantárgyak nagyobb szerepet kaptak, és a latin nyelv oktatása is bekerült a tantervbe.
A második világháború után Eger egyetlen gimnáziuma lett
A második világháborút követően az egri középiskolai oktatás jelentős átszervezésen ment keresztül.
1949-ben a korábbi Ciszterci Gimnáziumot egyesítették a Dobó István Gimnáziummal, majd 1950-ben az Angolkisasszonyok leánygimnáziumát is az intézményhez csatolták.
Ennek következtében a Dobó Gimnázium 1954-ig Eger egyetlen gimnáziumaként működött.
Az átszervezés később fokozatosan megszűnt. A Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium 1954-ben ismét önálló intézmény lett, majd az 1957–1958-as tanévben a Gárdonyi Géza Gimnázium is megkezdte önálló működését.
Ezek a változások jól mutatják, milyen jelentős szerepet töltött be a Dobó Gimnázium Eger 20. századi oktatástörténetében.
A dobós diákok egykor a Bervában és a Hajtóműgyárban is tanultak
A gimnázium történetének egyik érdekes fejezete az 1960-as évek elejéhez kapcsolódik.
Az 1960–1961-es tanévben a középiskolákban bevezették a politechnikai oktatást. Ennek célja az volt, hogy a tanulók az elméleti ismeretek mellett gyakorlati tapasztalatokat is szerezzenek.
A Dobó Gimnázium diákjai hetente egy alkalommal Eger ipari üzemeiben vettek részt szakmai foglalkozásokon.
A gyakorlati oktatás helyszínei között szerepelt a Berva, a Hajtóműgyár és a Faipari Vállalat.
A program a korszak oktatáspolitikai elképzeléseit tükrözte, amelyek az általános műveltséget a termelőmunkával kívánták összekapcsolni.
A gimnáziumban kialakult gyakorlati képzés tapasztalatai is hozzájárultak ahhoz, hogy 1970-ben létrejött Egerben az önálló Gép- és Műszeripari Szakközépiskola.
Amikor az első lányok megérkeztek a fiúgimnáziumba
A Dobó István Gimnázium hosszú időn keresztül fiúiskolaként működött.
Az 1965-ös év azonban jelentős fordulatot hozott az intézmény életében.
A mintegy 450 fiú mellé ekkor vették fel az első hét leánytanulót.
A koedukált oktatás bevezetése az iskola mindennapjait is megváltoztatta, és egy új korszak kezdetét jelentette.
A későbbi évtizedekben a vegyes osztályok már természetes részévé váltak a gimnáziumi életnek.
Erdészeti képzés és honvéd kollégisták
A második világháború után a Dobó Gimnáziumban erdészeti képzés is folyt, amely egészen 1986-ig része volt az intézmény oktatási kínálatának.
Ekkor az erdészeti tagozat tanulóit az újonnan létrejött mátrafüredi Vadas Jenő Szakközépiskola vette át.
A gimnázium történetéhez a Lenkey János Honvéd Kollégium is kapcsolódik.
1974 és 1994 között a honvéd kollégium diákjai szintén a Dobó Gimnáziumban tanultak. Az 1980-as évektől ilyen osztályok már a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban is működtek.
Ezek az oktatási formák ma már az iskola történetének lezárt fejezetei.
A barokk homlokzat különleges részletei
A gimnázium épülete önmagában is jelentős műemlék.
A Csiky Sándor utcai homlokzaton ma is megfigyelhetők a 18. századi barokk építészet részletei.
A homlokzat szobrai között Mária, Loyolai Szent Ignác és Gonzaga Szent Alajos alakja látható.
A kapu fölött a jezsuita rend jelvényét puttók tartják.
A szobrok készítőjének személye nem ismert, így az épület művészettörténeti múltja még ma is tartogat megválaszolatlan kérdéseket.
A Széchenyi utcai homlokzat latin felirata az épület eredeti oktatási rendeltetésére utal. Magyar jelentése:
„Az ifjúságnak a jó erkölcsökben és tudományokban való képzésére emeltetett.”
Ez a gondolat több mint két és fél évszázaddal az épület elkészülte után is kapcsolódik az intézmény küldetéséhez.
Megújult a gimnázium déli homlokzata 2026-ban
A gimnázium épületének története napjainkban is folytatódik.
Az Egri Tankerületi Központ 2026 nyarán befejezte a történelmi épület déli homlokzatának teljes helyreállítását.
A műemlékvédelmi felújítás során új falszigetelést és lábazatot alakítottak ki, restaurálták a jezsuita tufacímert és a kődíszeket, valamint helyreállították a kapuk eredeti festését.
A beruházás értéke megközelítőleg 60 millió forint volt.
A munkálatok célja nem pusztán az épület külső megjelenésének javítása, hanem a történelmi értékek megőrzése is volt.
A felújítás különösen fontos egy olyan épület esetében, amelynek falai több mint 270 éve állnak Eger belvárosában.
A Dobó Gimnázium napjainkban
Az Egri Dobó István Gimnázium ma is a város meghatározó középiskolái közé tartozik.
Az intézmény a történelmi hagyományok megőrzése mellett a továbbtanulásra és az érettségi vizsgákra készíti fel diákjait.
A 2026–2027-es tanévre kiadott intézményi tájékoztatóban már hat évfolyamos képzés is szerepel, egy 30 fős induló osztállyal.
Az iskola honlapján az épület virtuálisan, háromdimenziós formában is megismerhető, akár VR-szemüveg segítségével.
Ez különleges lehetőséget jelent azoknak, akik szeretnék közelebbről is felfedezni a történelmi épületet.
Az iskola 2026. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján diákjai és énekkara közreműködésével ünnepi emlékműsorral tisztelgett a forradalom hősei előtt.
Több mint 270 év Eger történelméből
A Dobó István Gimnázium épülete különleges helyet foglal el Eger történelmében.
A jezsuita oktatás, a ciszterci korszak, a királyi gimnázium, a katonai laktanya, az állami reáliskola és a modern középiskola története ugyanahhoz az épülethez kapcsolódik.
Kevés olyan egri épület található, amely ennyi különböző történelmi korszakot és intézményi átalakulást élt át, miközben eredeti oktatási rendeltetése újra és újra meghatározóvá vált.
A 2026-os műemléki felújítás pedig hozzájárult ahhoz, hogy az épület történelmi értékei a következő nemzedékek számára is fennmaradjanak.
A Széchenyi utcán sétálva ezért érdemes egy pillanatra megállni a gimnázium előtt, és megfigyelni a homlokzat részleteit. Az egykori jezsuita iskola ma is ugyanannak a városnak az oktatási életét szolgálja, amelynek lakói számára több mint két és fél évszázaddal ezelőtt felépítették.
Források
Minden, ami Eger – A Dobó István gimnázium épületét a jezsuiták építették 1754-ben
Minden, ami Eger – Csiky Sándor utca, egy egri utca, amely egy vízmosás helyén született
Egri Dobó István Gimnázium – Az iskola története
Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium – Történetünk
Eger Megyei Jogú Város – Felújították a Dobó Gimnázium déli homlokzatát
TV Eger – Felújították a Dobó Gimnázium déli homlokzatát (2026. július 17.)
Egri Dobó István Gimnázium – Hírek
Borítókép: Szinok Gábor