Magyarország nemzeti parkjai különleges természeti értékeket őriznek: hegyvidéki erdőket, barlangrendszereket, sziklaszorosokat, pusztákat és vizes élőhelyeket. A tíz hazai nemzeti park mindegyike más-más tájat mutat be, de a Heves megyében élők számára különösen a Bükk, a Mátra, a Tisza-tó térsége és a közeli Hortobágy kínál változatos kirándulási lehetőségeket. Az elmúlt években új látogatóközpontok, természetismereti programok és turisztikai fejlesztések is hozzájárultak ahhoz, hogy ezeket a területeket még többen fedezhessék fel.
Magyarország tíz nemzeti parkja
Hazánkban jelenleg tíz nemzeti park működik. Ezek létrehozásának elsődleges célja a természeti értékek, az élőhelyek, a tájképi adottságok és a természeti örökség megőrzése.
A nemzeti parkok alapításának sorrendjében:
Hortobágyi Nemzeti Park – 1973
Kiskunsági Nemzeti Park – 1975
Bükki Nemzeti Park – 1977
Aggteleki Nemzeti Park – 1985
Fertő–Hanság Nemzeti Park – 1991
Duna–Dráva Nemzeti Park – 1996
Körös–Maros Nemzeti Park – 1997
Balaton-felvidéki Nemzeti Park – 1997
Duna–Ipoly Nemzeti Park – 1997
Őrségi Nemzeti Park – 2002
A nemzeti parkok nem csupán kirándulóhelyek. Területükön tudományos kutatás, természetvédelmi kezelés, környezeti nevelés és természetismereti bemutatás is folyik.
Bükki Nemzeti Park – Heves megye egyik legfontosabb természeti értéke
A Bükki Nemzeti Parkot 1977. január 1-jén alapították, harmadikként Magyarországon, elsőként a hazai hegyvidéki nemzeti parkok között.
Az igazgatóság székhelye Egerben található, így a nemzeti park természetvédelmi munkája szorosan kapcsolódik a megyeszékhelyhez.
A Bükk változatos felszínét mészkőhegységi formák, mély szurdokvölgyek, karsztforrások, barlangok és kiterjedt erdőségek jellemzik. A hegység magasabb részein bükkösök, alacsonyabban tölgyesek és gyertyános-tölgyesek találhatók.
A Bükk-fennsík különleges természeti képződményei közé tartoznak a töbrök, víznyelők és zsombolyok. Ezek a karsztosodás hosszú folyamatának eredményeként alakultak ki.
A térség egyik legérdekesebb része a Nagy-mező, ahol a felszíni karsztformák mellett értékes hegyi rétek és védett növénytársulások találhatók.
A természetvédelmi korlátozások miatt azonban nem minden terület járható szabadon. A fokozottan védett részeken különösen fontos a kijelölt turistautak használata.
Bükki Csillagda – ami 2018-ban még terv volt, ma már látogatható
A 2018-ban megjelent turisztikai összeállítás még jövőbeli fejlesztésként említette a Répáshuta közelében tervezett csillagászati látogatóközpontot.
Azóta jelentős változás történt.
A Bükki Csillagda 2022. március 8-án megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt, és a hegység egyik meghatározó természetismereti bemutatóhelyévé vált.
A létesítmény különlegessége, hogy a Bükki Nemzeti Park 2017 óta nemzetközileg elismert csillagoségbolt-park. A terület viszonylag alacsony fényszennyezettsége kedvez a csillagászati megfigyeléseknek.
A Csillagda látogatói megismerkedhetnek a Nap működésével, a csillagok világával, a meteoritokkal és az űrkutatás alapjaival.
Az épületben planetárium, csillagászati távcsövek és interaktív kiállítás működik. A meteoritgyűjtemény külön érdekessége, hogy egyes darabjait a látogatók meg is érinthetik.
A planetárium 50 férőhelyes, nyolc méter átmérőjű kupolája alatt digitális vetítések mutatják be az égbolt jelenségeit.
A létesítmény egyik fő műszere egy 61 centiméteres távcső.
A látogatóközpont a természetvédelem és a csillagászat kapcsolatára is felhívja a figyelmet. A mesterséges éjszakai megvilágítás ugyanis nemcsak a csillagok megfigyelését nehezíti, hanem számos állatfaj életét is befolyásolja.
A Bükki Csillagda Egerből Felsőtárkány irányában, a Bükkön át közelíthető meg.
Szalajka-völgy – a Bükk egyik legismertebb kirándulóhelye
.png)
Szilvásvárad és a Szalajka-völgy évtizedek óta a Bükk leglátogatottabb turisztikai célpontjai közé tartozik.
A völgy természeti értékei között kiemelkedő a Fátyol-vízesés, amelynek mésztufalépcsői a karsztvíz mészkiválasztó tevékenységével alakultak ki.
A Szalajka-patak vízhozama az időjárás és a csapadékviszonyok függvényében változik, ezért a vízesés látványa sem minden időszakban egyforma.
A völgy további ismert látnivalói az Erdei Múzeum, a pisztrángos tavak, a Szikla-forrás és az Istállós-kői-barlang.
A Szilvásváradi Állami Erdei Vasút szintén a térség turisztikai vonzerejének része. A kisvasút a völgy megismerésének egyik népszerű módja, bár a közlekedési napokat és az aktuális menetrendet indulás előtt ellenőrizni kell.
A Szalajka-völgy jó választás családoknak és azoknak is, akik nem szeretnének hosszabb hegyi túrát tenni.
Bél-kő – ahol az ipartörténet és a természetvédelem találkozik
Bélapátfalva fölött emelkedik a Bél-kő, amelynek látványát jelentősen átalakította az egykori mészkőbányászat.
A hegy különlegessége, hogy egyszerre mutatja be a Bükk földtani felépítését, a természetvédelmi értékeket és az emberi tevékenység tájformáló hatását.
A Bél-kői tanösvény a bélapátfalvi ciszterci apátsági templomtól indul.
Az öt kilométeres, hét állomásból álló útvonal a hegy növényvilágát, földtani sajátosságait és kultúrtörténetét ismerteti meg a kirándulókkal.
A tanösvény végpontja a Bél-kő megmaradt, 815 méter magas csúcsán kialakított kilátóhely.
A hegy sziklagyepei értékes növény- és állatfajok élőhelyei, ezért a látogatás során különösen fontos a természetvédelmi előírások betartása.
A Bél-kő Heves megye egyik legérdekesebb példája arra, hogyan kapcsolódhat össze az ipari múlt bemutatása és a természeti örökség megőrzése.
Felsőtárkány – a Bükk nyugati kapuja
Eger közvetlen közelében, Felsőtárkányban található a Bükki Nemzeti Park egyik fontos természetismereti kiindulópontja.
A Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpont a hegység földtani, növénytani és állattani értékeit ismerteti meg az érdeklődőkkel.
Innen indul a Kő-közi tanösvény, amely a Szikla-forrást, a mészkősziklákat és a Kő-köz sziklaszorosát mutatja be.
A szoros különlegességei közé tartoznak a kisebb barlangok, kőfülkék és a víz felszínformáló munkájának nyomai.
A Kő-közi tanösvény egész évben szabadon látogatható, és más környékbeli tanösvényekkel is összekapcsolható.
Felsőtárkány különösen azoknak ajánlható, akik Egerből rövidebb kirándulásra indulnának, de szeretnének megismerkedni a Bükk jellegzetes természeti környezetével.
A Mátra – a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területei között
Fontos különbség, hogy a Mátra nem része a Bükki Nemzeti Parknak, természetvédelmi szempontból azonban több mátrai védett terület a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik.
A Mátrai Tájvédelmi Körzet erdőségei, hegyi rétjei, forrásai és sziklaalakzatai Heves megye kiemelkedő természeti értékei.
A hegység legismertebb kirándulóhelyei közé tartozik a Kékes, Galyatető, Mátraháza, Mátrafüred és Sástó térsége.
A Mátra természeti értékei közül külön figyelmet érdemelnek a hegyvidéki bükkösök, a sziklás élőhelyek és a ritka növényfajok.
Az őszi időszakban a hegység erdői különösen változatos színeket mutatnak, de a magasabb részeken az időjárás gyors változásával is számolni kell.
Hortobágyi Nemzeti Park – a puszták és a madárvilág otthona
Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban hozták létre.
A Hortobágyi Nemzeti Park a pusztai élőhelyek, a hagyományos legeltető állattartás és a vizes területek megőrzésében tölt be kiemelkedő szerepet.
A Hortobágy kultúrtája 1999-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára.
A táj jellegzetes állatai közé tartoznak a szürkemarhák, rackajuhok és a pusztai madárfajok.
A Hortobágy különösen ősszel kínál érdekes természeti látványosságot, amikor nagy számban jelennek meg a vonuló darvak.
A daruvonulás megfigyelése a térség egyik legismertebb természetismereti programja. A madarak napközben táplálkozóhelyeket keresnek fel, este pedig közös éjszakázóhelyekre húzódnak.
A Hortobágyon a vezetett túrák, madármegfigyelő programok és természetismereti bemutatóhelyek lehetőséget adnak a pusztai élővilág megismerésére.
Tisza-tó – a vizes élőhelyek különleges világa
A Tisza-tó szorosan kapcsolódik a Hortobágyi Nemzeti Park természetvédelmi tevékenységéhez, ugyanakkor fontos pontosítani, hogy a teljes tó nem nemzeti parki terület.
A Tisza-tavi Madárrezervátum a Hortobágyi Nemzeti Park része, és a térség egyik legértékesebb madárélőhelye.
A tó sekély vizű medencéi, nádasai, szigetei és vízinövényzettel borított területei számos madárfaj számára biztosítanak táplálkozó- és fészkelőhelyet.
A térségben gémek, kócsagok, récék és különböző vonuló madárfajok figyelhetők meg.
A Tisza-tó turisztikai kínálatában a kerékpározás, a vízitúrázás, a madármegfigyelés és a természetismereti kirándulások egyaránt szerepet kapnak.
A Poroszlói-medence környéke, a Tisza-tavi Ökocentrum és a tanösvények különösen alkalmasak arra, hogy a látogatók közelebbről megismerjék a tó élővilágát.
A vízszint szezonális változásai miatt a tó látványa és a vízi útvonalak használhatósága az év különböző időszakaiban eltérhet.
A természetvédelmi szempontból érzékeny területeken a közlekedési korlátozásokat és a kijelölt útvonalakat mindig figyelembe kell venni.
Aggteleki Nemzeti Park – a barlangok föld alatti világa
Az Aggteleki Nemzeti Parkot 1985-ben alapították, elsősorban a karsztvidék különleges földtani értékeinek megőrzésére.
Legismertebb látványossága a Baradla–Domica-barlangrendszer, amely Magyarország és Szlovákia területén húzódik.
Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai 1995 óta az UNESCO világörökség részét képezik.
A Baradla-barlang hatalmas termei, cseppkőképződményei és föld alatti járatai különleges természeti környezetet alkotnak.
A barlangok látogatása szervezett túrák keretében történik, amelyek hossza és nehézsége eltérő.
Az Aggteleki Nemzeti Park felszíni értékei sem elhanyagolhatók. A karsztfennsíkok, erdők, rétek és hagyományos falvak szintén érdekes kirándulási célpontok.
Jósvafő környékén a hucul lovak tenyésztése és a hozzájuk kapcsolódó hagyományok is a nemzeti park sajátosságai közé tartoznak.
Mit változtatott az elmúlt nyolc év a nemzeti parkok turizmusában?
A 2018-as turisztikai ajánlóhoz képest az egyik legfontosabb változás, hogy a természetvédelmi bemutatásban egyre nagyobb szerepet kapnak az interaktív látogatóközpontok és a korszerű ismeretterjesztő eszközök.
A Bükki Csillagda megnyitása ennek egyik jól dokumentált példája.
A nemzeti parkok turisztikai szerepe ugyanakkor nem korlátozódik a látogatók számának növelésére. Legalább ilyen fontos, hogy az érdeklődők megértsék, miért szükséges az élőhelyek védelme.
A természetjárás és a természetvédelem között ugyanis érzékeny egyensúlyt kell fenntartani.
A fokozottan védett területeken a turistaforgalom szabályozása, a vadon élő állatok zavarásának elkerülése és a növényzet megóvása alapvető követelmény.
A látogatóknak ezért érdemes előre tájékozódniuk az útvonalakról, az időszakos lezárásokról és a természetvédelmi korlátozásokról.
A látogatóközpontok nyitvatartása, a vezetett túrák időpontja és a belépőjegyek ára változhat, ezért ezeket mindig az adott nemzeti park hivatalos tájékoztatása alapján célszerű ellenőrizni.
Heves megyéből különösen sok természeti érték érhető el
Eger és Heves megye földrajzi helyzete különösen kedvező a természetjárók számára.
A Bükk közvetlen közelsége, a Mátra változatos hegyvidéke, a Tisza-tó vizes élőhelyei és a Hortobágy viszonylag könnyű elérhetősége lehetővé teszi, hogy egészen eltérő tájakat fedezzünk fel.
Egy rövid felsőtárkányi séta, egy egész napos bükki túra, a Bél-kő tanösvényének bejárása vagy egy Tisza-tavi madármegfigyelés más-más oldaláról mutatja meg a természetet.
A nemzeti parkok értéke azonban nem kizárólag a látványos kirándulóhelyekben rejlik. Az erdők, gyepek, források, barlangok és vizes élőhelyek megőrzése a következő nemzedékek számára is fontos.
A Bükk és a környező tájak felfedezéséhez nem feltétlenül kell hosszú utazást tervezni. Sokszor Eger közvetlen környékén is olyan természeti értékek találhatók, amelyek megismerésére érdemes időt szánni.
Források
Bors – Nemzeti parkjaink, amiket egyszer mindenkinek be kell járni (2018)
Magyar Nemzeti Parkok – A tíz hazai nemzeti park bemutatása
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – A Bükki Csillagdáról
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – A Bükki Csillagda megnyitása
Magyar Nemzeti Parkok – Kő-közi tanösvény
Magyar Nemzeti Parkok – Nagymező–Kis-kőháti-zsomboly tanösvény
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Bélapátfalva, Bél-kői tanösvény