Az őszi Bükk erdeiben a lehullott levelek között különleges formájú és színű gombák bújnak elő. A nedves avarban, a korhadó fatörzseken és a mohával borított talajon olyan élővilág rejtőzik, amelynek jelentős részét még ma sem ismerjük teljesen. A magyar gombakutatás egyik legjelentősebb alakja, Moesz Gusztáv 153 évvel ezelőtt, 1873. október 21-én született. Munkássága alapvetően hozzájárult hazánk gombavilágának tudományos feltárásához. Születésének évfordulóján a magyar mikológia történetét és a Bükk-hegység különleges természeti értékeit idézzük fel.
A tudós, aki életét a gombák kutatásának szentelte
Moesz Gusztáv 1873. október 21-én született Körmöcbányán, a történelmi Magyarország egyik jelentős bányavárosában. Tanulmányait követően természetrajz–vegytan szakos tanári oklevelet szerzett a budapesti tudományegyetemen, ahol kezdetben az ásványtan és a kőzettan foglalkoztatta.
Pályafutásának első éveiben, 1895 és 1899 között az egyetem Ásvány- és Kőzettani Intézetének tanársegédjeként dolgozott. Ezt követően Brassóba került, ahol 1899 és 1906 között az állami főreáliskola tanára volt.
Tudományos érdeklődése fokozatosan a növényvilág, majd a gombák felé fordult. Pályájának meghatározó fordulata 1906-ban következett be, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárának munkatársa lett.
A múzeumban lehetősége nyílt a korábban összegyűjtött növénytani és mikológiai anyagok tanulmányozására, rendszerezésére. A gombák vizsgálata ettől kezdve tudományos munkásságának központi területévé vált.
A mikológia, vagyis a gombatan ekkor még számos feltáratlan kérdéssel foglalkozott. A kutatók nemcsak a nagyobb, szabad szemmel is felismerhető gombákat vizsgálták, hanem azokat az apró, mikroszkopikus fajokat is, amelyek a növényeken, a talajban vagy más élőlényeken fordulnak elő.
Moesz munkájának jelentőségét éppen az adta, hogy a magyarországi gombavilágot széles körben, tudományos rendszerezéssel vizsgálta.
Négy kötetben dolgozta fel Magyarország gombaflóráját
A magyar mikológia történetének egyik kiemelkedő teljesítménye Moesz Gusztáv négykötetes munkája, amely 1925 és 1941 között jelent meg.
A mű Magyarország gombaflórájának korszerű feldolgozását adta, és hosszú időre meghatározó szakirodalmi alapot teremtett a hazai kutatók számára.
Moesz nem kizárólag az erdőkben előforduló, közismert gombafajokkal foglalkozott. Kutatásainak fontos területét jelentették a mezőgazdasági növényeket károsító mikroszkopikus gombák is.
Ezek a kórokozók a gabonafélék, gyümölcsfák és más termesztett növények megbetegedéseit okozhatják. Megismerésük ezért nemcsak tudományos, hanem gazdasági szempontból is jelentős volt.
Különösen fontosak voltak a növényi betegségeket előidéző gombákról készített leírásai, amelyek hozzájárultak a növénykórtan fejlődéséhez.
Tudományos munkájának sajátos értéket adott kiváló rajzkészsége. Számos közleményét és könyvét saját maga illusztrálta. A részletes ábrák segítségével a kutatók pontosabban tanulmányozhatták a gombák jellegzetes tulajdonságait.
A korszakban a tudományos rajzok különösen fontosak voltak, hiszen a mikroszkopikus képletek és az apró morfológiai különbségek bemutatása nélkül sok faj azonosítása nehézségekbe ütközött volna.
Moesz 1942-ben külön kötetet szentelt Budapest és környéke gombáinak is. Életének utolsó éveiben pedig a magyar antibiotikumkutatásba is bekapcsolódott.
Tudományos eredményeinek elismeréseként 1945-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották.
A Bükk erdei különleges gombavilágot rejtenek
A Bükk-hegység változatos földtani adottságai, erdőtársulásai és mikroklímája kedvező feltételeket biztosítanak számos gombafaj számára.
A magasabban fekvő bükkösök, a gyertyános-tölgyesek, a mészkerülő erdők és a nedvesebb völgyek eltérő életfeltételeket teremtenek.
Az erdei gombák jelentős része szoros kapcsolatban áll a fákkal. A mikorrhizás gombák fonalai a növények gyökereivel kapcsolódnak össze, és segítik azok víz- és tápanyagfelvételét.
Cserébe a növényektől szerves tápanyagokat kapnak. Ez a kölcsönösen előnyös kapcsolat a természetes erdők fennmaradásának egyik alapvető feltétele.
A Bükkben előforduló gombák között megtalálhatók a vargányák, galambgombák, tejelőgombák, galócák és különféle tinórufajok is.
Más gombák az elhalt faanyag lebontásában játszanak nélkülözhetetlen szerepet. A korhadó fatörzseken megtelepedő fajok fokozatosan lebontják a fát alkotó szerves anyagokat, és hozzájárulnak a tápanyagok természetes körforgásához.
Ezért is különösen fontos az idős erdőkben található holtfa megőrzése. Egy kidőlt bükkfa nem egyszerűen elhalt növényi maradvány, hanem számos gomba, rovar és más élőlény élőhelye.
Egri kutatók vizsgálták a Bükk láthatatlan gombavilágát
A magyar gombakutatás Moesz Gusztáv kora óta jelentős fejlődésen ment keresztül. A hagyományos terepi gyűjtések és mikroszkópos vizsgálatok mellett ma már genetikai módszerekkel is kutatják a gombák sokféleségét.
Ennek különösen érdekes helyi példája az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kutatóinak együttműködése.
A nemzeti park 2022 novemberében számolt be arról a vizsgálatról, amelynek során a Bükk-hegység különböző erdőtársulásaiból gyűjtött talajminták DNS-elemzésével kutatták az ektomikorrhizás gombákat.
A kutatást Dr. Geml József, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Lendület Környezeti Mikrobiom Kutatócsoportjának munkatársa és Sulyok József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembere vezette.
A vizsgálat jelentősége abban állt, hogy a kutatók nem csupán a felszínen megjelenő termőtesteket tanulmányozták.
A talajból kinyert genetikai információk segítségével olyan gombák jelenlétét is kimutathatták, amelyek a mintavétel idején nem fejlesztettek látható termőtestet.
Ez különösen fontos, mert az erdők gombavilágának jelentős része a talajban, szabad szemmel láthatatlan formában él.
A kutatás új információkat szolgáltatott a különböző gombacsoportok előfordulásáról, élőhelyi igényeiről és az erdőtársulásokhoz fűződő kapcsolatáról.
Az egri egyetem részvételével végzett vizsgálat jól mutatja, hogy a Bükk napjainkban is fontos helyszíne a magyarországi természettudományos kutatásoknak.
Ritka gombafajok a Bükk térségében
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi ismertetői számos különleges gombafaj előfordulását dokumentálják.
A Bükk északi előterében fekvő Lázbérci Tájvédelmi Körzetben például a mészkerülő tölgyesek és bükkösök jellegzetes gombái között említik a rókagombákat, az őzlábgombákat és a vargányákat.
A terület egyik különösen érdekes természeti értéke a védett feketepelyhes csengettyűgomba.
Ezt a ritka fajt a Damasa-szakadék erdőállományában is megtalálták. Elsősorban a lebomlás előrehaladott állapotában lévő, nagyméretű fatörzseken, különösen bükkfán fejlődik.
Jelenléte azért is jelentős, mert az idős, természetesebb állapotú erdők egyik jelzőfajaként tartják számon.
Az ilyen gombák fennmaradásához nélkülözhetetlen, hogy az erdőkben megfelelő mennyiségű elhalt faanyag maradjon.
A természetvédelmi erdőkezelés ezért nemcsak az élő fák megőrzéséről szól, hanem a korhadó törzsekhez és ágakhoz kötődő élővilág védelméről is.
Őszi gombák Felsőtárkány, Szarvaskő és Szilvásvárad környékén
Egerből rövid utazással számos olyan erdőterület elérhető, ahol ősszel érdemes megfigyelni a gombák változatos világát.
Felsőtárkány térségében a Vöröskő-völgy, a Barát-rét környéke és a környező lombos erdők kínálnak változatos természeti környezetet.
Szarvaskő közelében a hegyoldalak eltérő kitettsége, a változatos kőzetek és az erdőtársulások sokfélesége különösen érdekes élőhelyeket alakított ki.
Szilvásvárad és a Szalajka-völgy környékén a bükkösök, gyertyános-tölgyesek és patak menti erdők szintén kedvező környezetet biztosítanak számos gombafaj számára.
A Bükk-fennsík magasabban fekvő területein a hűvösebb éghajlat és az eltérő csapadékviszonyok befolyásolják a termőtestek megjelenését.
Az őszi gombaszezon azonban nem minden évben egyforma. A termőtestek megjelenése nagymértékben függ a csapadéktól, a talaj nedvességtartalmától és a hőmérséklettől.
Egy szárazabb időszakban a gombák akkor is jelen lehetnek a talajban, ha termőtesteket alig látunk.
A Minden, ami Eger korábbi írásaiban többször foglalkozott a Bükk különleges természeti értékeivel, a Répáshuta és Bánkút közötti erdőségekkel, valamint a hegység népszerű kirándulóhelyeivel.
A gombászásnak ugyanakkor nemcsak természeti, hanem helyenként történelmi vonatkozásai is lehetnek. A blog 2026 szeptemberében arról számolt be, hogy Bükkszentkereszt határában egy gombát kereső testvérpár több tucat régi lőszerre és lövedékre bukkant az avarban. Az eset miatt a hatóságoknak is intézkedniük kellett.
A történet arra is emlékeztet, hogy az erdőjárás során a természetvédelmi előírások mellett a biztonságra is figyelni kell.
Miért fontosak a gombák az erdők életében?
A gombák nélkül az erdei életközösségek működése alapvetően megváltozna.
Az elhalt levelek, ágak és fatörzsek lebontásában fontos szerepet töltenek be, miközben a felszabaduló tápanyagok újra hasznosulhatnak a növényvilágban.
A mikorrhizás fajok a fák gyökérzetével kialakított kapcsolatuk révén hozzájárulnak az erdők ellenálló képességéhez.
Más gombák élő növényeken élősködnek, vagy különféle betegségeket idéznek elő. Ezek vizsgálata a növénykórtan és az erdővédelem számára is fontos.
A gombavilág tehát egyszerre része az erdők természetes megújulásának, a tápanyagok körforgásának és az élőlények közötti összetett kapcsolatrendszernek.
Moesz Gusztáv tudományos munkásságának egyik legnagyobb értéke éppen az volt, hogy a gombákat nem csupán gyűjthető természeti érdekességként, hanem önálló, rendszerezésre és alapos kutatásra érdemes élőlénycsoportként vizsgálta.
A gombagyűjtés felelősséggel jár
A Bükk erdeiben a gombák megfigyelése különleges élményt jelenthet, de a gyűjtés során fontos betartani a természetvédelmi szabályokat.
Védett természeti területeken a gyűjtés korlátozott vagy engedélyhez kötött lehet, fokozottan védett területeken pedig különösen szigorú előírások érvényesek.
A védett gombafajokat nem szabad engedély nélkül begyűjteni.
A fogyasztásra szánt vadon termő gombákat minden esetben gombaszakellenőrrel kell megvizsgáltatni. Egyes mérgező fajok könnyen összetéveszthetők ehető gombákkal, ezért a fényképes vagy internetes azonosítás önmagában nem jelent biztonságot.
A természetjárók számára sokszor az a legjobb megoldás, ha a különleges példányokat lefényképezik, és eredeti élőhelyükön hagyják.
Egy gondosan elkészített természetfotó nemcsak szép emlék, hanem később a fajok megismeréséhez is segítséget nyújthat.
Moesz Gusztáv tudományos öröksége ma is tovább él
Moesz Gusztáv 1946. december 8-án hunyt el Budapesten. Életműve azonban maradandó helyet biztosított számára a magyar természettudomány történetében.
Nevét két gombanemzetség, a Moeszia és a Moesziella is őrzi. Tudományos eredményei a magyar mikológia fejlődésének fontos állomását jelentik.
Bár a rendelkezésre álló életrajzi adatok nem igazolják egyértelműen, hogy személyesen végzett volna jelentős gombakutatásokat a Bükk-hegységben, munkássága a magyarországi gombavilág egészének megismeréséhez járult hozzá.
Az általa képviselt tudományos szemlélet ma is jelen van a hazai kutatásokban. Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek vizsgálatai már olyan módszereket alkalmaznak, amelyekről Moesz korában még nem is álmodhattak.
A cél azonban változatlan: minél pontosabban megismerni a természet sokféleségét, feltárni az élőlények közötti kapcsolatokat, és megőrizni azokat az értékeket, amelyek nélkül erdeink élővilága szegényebb lenne.
Moesz Gusztáv születésének 153. évfordulóján ezért nemcsak egy kiváló magyar tudósra emlékezhetünk, hanem a Bükk erdeinek arra a rejtett világára is, amely az őszi avar alatt, a fák gyökerei között és a korhadó fatörzsekben ma is számtalan felfedeznivalót tartogat.
Források
Minden, ami Eger – A Bükk – Magyarország zöld szíve, ahol minden ösvény új kalandot ígér
Minden, ami Eger – Répáshutától Bánkútig – Három-kő panorámája és a Zsidó-rét különleges világa
Minden, ami Eger – Gombát kerestek, lövedékeket találtak a Bükkben – lezárták az érintett területet
Magyar Tudományos Akadémia – Moesz Gusztáv
Nemzeti Örökség Intézete – Moesz Gusztáv életrajza
Országos Széchényi Könyvtár – Nemzeti évfordulóink 2023, Moesz Gusztáv
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Talaj-DNS segít megismerni a pannon erdők ektomikorrhizás gombáit
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Lázbérci Tájvédelmi Körzet
Borítókép: Kései laskagombák egy korhadó fatönkön, az őszi erdőben. Fotó: Baczur János, facebook