Eger történetében nemcsak a várvédő hősök, a püspökök és az országos hírű írók hagytak maradandó nyomot. Voltak olyan tanárok és szerzetesek is, akik egész életükkel bizonyították ragaszkodásukat a városhoz. Közéjük tartozott Maczky Valér ciszterci szerzetes tanár, irodalomtörténész, akinek Eger iránti szeretetéről egy különösen szellemes történetet őrzött meg a régi magyar sajtó. Harsány Zsolt 1936 februárjában, a Pesti Hírlap hasábjain idézte fel, miként védte meg egy ünnepi vacsorán Eger becsületét a Pécsre áthelyezett tanár.
Amikor Eger jelentette a világ közepét
A régi Eger életében különleges szerepet töltöttek be azok a tanárok, akik nemcsak az iskolák falai között végezték munkájukat, hanem a város szellemi és társadalmi életének is meghatározó alakjai voltak. A ciszterci rend egri gimnáziuma nemzedékeken át fontos szerepet játszott az oktatásban, tanárai között pedig számos kiváló tudóst, írót és közéleti személyiséget találunk.
Maczky Valér 1847-ben született, és 1921-ben hunyt el. Ciszterci szerzetesként, tanárként és irodalomtörténészként vált ismertté. Az egri gimnáziumban végzett munkássága messze túlmutatott az iskolai oktatáson.
A város kulturális életének megbecsült alakja volt, aki szoros kapcsolatot ápolt Eger értelmiségével. Barátság fűzte Gárdonyi Gézához, tanítványai közé tartozott a később neves néprajzkutatóvá vált Berze Nagy János is.
Maczky számára Eger nem egyszerűen szolgálati helyet jelentett. A város történelme, utcái, épületei és lakói olyan közösséget alkottak, amelyhez mélyen kötődött.
Harsány Zsolt évtizedekkel később úgy emlékezett meg róla, mint aki Dobó István városát tekintette a világ közepének.
Egy áthelyezés, amelyet az egész város fájlalt
A ciszterci rend tanárainak szolgálati helyéről a zirci apát rendelkezett. A rend különböző gimnáziumai között időről időre áthelyezések történtek, amelyek a szerzetesi engedelmesség természetes velejárói voltak.
Maczky Valér életében is elérkezett az a pillanat, amikor a rend vezetése úgy döntött, hogy az egri gimnázium helyett Pécsett kell folytatnia tanári munkáját.
Az apát a döntést megtiszteltetésnek szánta, hiszen Pécset nagyra becsülte. Maczky azonban egészen másként élte meg az áthelyezést.
Az egri társaság körében rendkívül népszerű tanár távozása a város lakóit is érzékenyen érintette. Harsány Zsolt visszaemlékezése szerint az egriek több száz aláírással ellátott emlékiratot küldtek Zircre, amelyben arra kérték az apátot, hogy változtassa meg döntését, és hagyja Maczkyt Egerben.
A kérés azonban nem járt sikerrel.
A szerzetes tanár engedelmeskedett rendi elöljárójának, és elhagyta szeretett városát. Búcsút kellett vennie a Líceumtól, a Káptalan utcától, a vártól, a bástyáktól és az egri mindennapoktól.
Az áthelyezés történetéből nemcsak egy tanár személyes csalódása rajzolódik ki, hanem az is, milyen szoros kapcsolat alakulhatott ki egy város és megbecsült pedagógusa között.
Pécsett ünnepi vacsorával fogadták
Pécs városának akkori polgármestere, Haidinger, különösen nagy tisztelője volt a ciszterci rendnek. Rendszeresen részt vett a rendházi ünnepségeken, és fontosnak tartotta, hogy az újonnan érkező tanárokat személyesen is üdvözölje.
A tanév kezdetén ünnepi vacsorát rendeztek a pécsi rendházban, amelyen a polgármester is megjelent.
A vacsora során Haidinger emelkedett hangú beszédben méltatta Pécset. Meggyőződése szerint az a tanár, akit ebbe a városba helyeztek, rendkívüli szerencsének tekinthette sorsát.
Úgy vélte, Pécsre kerülni szinte a földi boldogsággal egyenértékű, és az újonnan érkezőknek mindent meg kell tenniük azért, hogy méltónak bizonyuljanak erre a megtiszteltetésre.
A beszédben Eger is szóba került, mint az egyik olyan város, ahonnan a rend tanárokat helyezhetett át Pécsre.
Maczky Valér egyre nehezebben viselte a hallottakat.
Nem Pécs szépségét vagy értékeit kívánta kétségbe vonni, hanem azt sérelmezte, hogy szeretett Egerét a polgármester szavai mintha alacsonyabb rendű városként tüntették volna fel.
Végül úgy döntött, hogy válaszol.
A szerzetes, aki megszegte a szokást
A ciszterci rend hagyományai szerint a fiatalabb rendtagok nem emelkedhettek szólásra a perjel felszólítása nélkül.
Maczky Valér azonban ezúttal kivételt tett.
Felállt az ünnepi asztal mellől, és elnézést kért, amiért eltér a megszokott rendtől. Hozzátette, hogy a polgármester szavaira mindenképpen válaszolnia kell.
Beszédét nem sértéssel vagy nyílt vitával kezdte, hanem egy régi egri történettel.
A történet főszereplője Bartakovics Béla egri érsek volt, akit egy alkalommal falusi küldöttség keresett fel.
A palóc emberek azért érkeztek az érsekhez, hogy harangot kérjenek templomuk számára. A küldöttség szónoka azonban annyira izgult, hogy előre megtanult beszédét szinte érthetetlen gyorsasággal hadarta el.
Az érsek türelmesen végighallgatta, majd megkérte, hogy mondja el újra, lassabban és érthetőbben.
A szónok ismét nekifogott, de ugyanúgy elhadarta a mondandóját. Harmadszorra sem járt több sikerrel.
Bartakovics ekkor a küldöttség többi tagjához fordult, hátha közülük valaki világosabban el tudja mondani, miért érkeztek.
Ám a többiek csak zavartan hallgattak.
Az érsek végül elvesztette türelmét, és megkérdezte, hogy nincs-e egyetlen okos ember sem a falujukban.
A palóc szónok válasza így hangzott:
„Van, honne vóna, de, aztat okosabb helyre küldik.”
A válasz, amely megvédte Egert
Maczky Valér a történet végén rövid szünetet tartott.
Majd a polgármesterhez fordulva elmondta, hogy ő és tanártársai természetesen mindent megtesznek azért, hogy méltó polgárai legyenek Pécsnek.
Csakhogy szerinte ez nem kizárólag a szándékukon múlik.
A csattanót Harsány Zsolt így örökítette meg:
„Mert vannak a mi rendünknek okosabb tagjai is, de azokat az apát az okosabb helyre küldi.”
A célzás félreérthetetlen volt.
Maczky Valér a polgármester saját gondolatmenetét fordította vissza, és egyetlen szellemes mondattal Eger javára döntötte el a két város közötti képzeletbeli versengést.
A történet szerint a szerzetes tanár ezután mérgesen leült.
Harsány Zsolt a jelenetet különösen találó történelmi párhuzammal zárta: ahogyan Dobó István egykor a várat védelmezte, úgy védte meg Maczky Valér Eger városának becsületét.
A két esemény természetesen egészen más természetű volt, de a hasonlat jól érzékelteti, milyen jelentőséget tulajdonított az író a tanár lokálpatriotizmusának.
Visszatérés a szeretett városba
A történet végkifejlete Maczky Valér számára kedvezően alakult.
Harsány Zsolt elbeszélése szerint a zirci apát nem sokkal később visszahelyezte őt Egerbe.
Azt azonban fontos megjegyezni, hogy az 1936-ban közölt történet visszaemlékezés, nem pedig az áthelyezésről fennmaradt hivatalos rendi irat. A párbeszédek pontos szövegét és az események időrendjét ezért az elbeszélés részeként kell kezelni.
A történet értékét ez nem csökkenti. Éppen azt mutatja meg, miként maradt fenn Maczky Valér alakja az egri emlékezetben: művelt, határozott, szellemes emberként, aki nem volt hajlandó szó nélkül hagyni szeretett városának lebecsülését.
Harsány Zsolt személyes emléket is kapcsolt írásához. Felidézte, hogy gyermekkorában még látta a testes termetű szerzetes tanárt végigsétálni a Széchenyi utcán.
Ez a néhány sor különösen közel hozza a régi Egert. A várost, ahol a tanárok, papok, írók és polgárok mindennapi találkozásai a helyi társasági élet természetes részét jelentették.
Maczky Valér és Eger szellemi öröksége
Maczky Valér jelentősége természetesen nem merült ki ebben az egyetlen történetben.
Tanári és irodalomtörténészi tevékenysége a város oktatási és kulturális örökségéhez tartozik. A ciszterci gimnázium olyan intézmény volt, amely nemcsak ismereteket közvetített, hanem meghatározó szerepet játszott az egri polgárság műveltségének formálásában is.
A Minden, ami Eger blog korábban már bemutatta a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium történetét, amely szorosan összekapcsolódik a város több évszázados oktatási hagyományaival.
A tanári pálya akkoriban különleges társadalmi megbecsülést jelentett. A gimnázium tanárai gyakran részt vettek a város irodalmi életében, tudományos munkát végeztek, előadásokat tartottak, és kapcsolatot ápoltak az ország más szellemi központjaival.
Maczky Valér ebbe a világba tartozott.
Gárdonyi Gézával ápolt barátsága különösen érdekes kapcsolódási pont Eger irodalomtörténetében. A városban élő író és a ciszterci tanár ugyanannak a gazdag kulturális közegnek voltak szereplői.
Tanítványa, Berze Nagy János későbbi néprajztudományi munkássága pedig arra is emlékeztet, hogy az egri iskolák hatása messze túlnyúlt a város határain.
Szobor őrzi emlékét Eger belvárosában
Eger nem feledkezett meg egykori tanáráról.
A Bródy Sándor utca és a Széchenyi utca találkozásánál, a ciszterci templom előtti területen áll Maczky Valér szobra.
Az alkotást 2010-ben állították fel, készítője Kő Pál szobrászművész.
A bronzszobor különlegessége, hogy alkotóját családi kapcsolat is fűzte az ábrázolt személyhez. Kő Pál, aki korábban a Maczky Levente nevet is viselte, távolabbi rokonát örökítette meg a műalkotásban.
A szobor elhelyezése szimbolikus jelentőségű.
Ott áll a régi ciszterci oktatás egyik meghatározó helyszínénél, nem messze attól a Széchenyi utcától, ahol Harsány Zsolt gyermekkorában még személyesen látta sétálni a szerzetes tanárt.
A ciszterci templom Eger barokk örökségének is meghatározó része. A Minden, ami Eger blog korábbi írása részletesen bemutatta az épület történetét és a város életében betöltött szerepét.
A környék régi utcái, a Széchenyi utca, a Bródy Sándor utca és a közeli Csiky Sándor utca ma is őrzik azt a városszerkezetet, amelyben Maczky Valér egykor mindennapjait élte.
A szobor így nem csupán egy történelmi személyiségnek állít emléket, hanem annak az egri szellemi világnak is, amelynek Maczky Valér évtizedeken át részese volt.
Egy történet, amely túlélte az időt
A Pesti Hírlap 1936 februárjában közölt írása egy letűnt korszak hangulatát idézi fel.
A történetben egyszerre jelenik meg a ciszterci rend szigorú fegyelme, a régi városi társasági élet ünnepélyessége, a magyar vidéki városok közötti büszke vetélkedés és az egri lokálpatriotizmus.
Maczky Valér nem fegyverrel, nem politikai hatalommal és nem hivatalos tekintéllyel védte meg Egert.
Csupán egy jól megválasztott történetre és néhány szellemes mondatra volt szüksége.
Eger iránti szeretete azonban ennél jóval többet jelentett. Azt a mély kötődést testesítette meg, amelynek köszönhetően egy város több lehet egyszerű lakóhelynél.
Harsány Zsolt elbeszélése kilencven év múltán is ezt az üzenetet hordozza.
A régi Eger egyik tanára olyan emberként maradt meg az emlékezetben, aki bárhová került is, szívében mindig Egert tartotta az első helyen.
Források
Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium – Minden, ami Eger, 2014
Csiky Sándor utca – egy egri utca, amely egy vízmosás helyén született – Minden, ami Eger, 2026
Köztérkép – Maczky Valér szobra, Eger. Kő Pál alkotása, 2010
Borítókép: Maczky Valér szobra Egerben, a ciszterci templom előtt. Alkotó: Kő Pál. Fotó: Csuhai István / Köztérkép, 95791. A felvétel a megjelölt CC BY-NC 4.0 licenc feltételei szerint használható fel.