Eger történelmi belvárosában vannak hatalmas, reprezentatív terek, és vannak olyan apró városi helyek, amelyek mellett könnyű úgy elsétálni, hogy észre sem vesszük, mennyi történetet őriznek. A vár alatt fekvő Tinódi Sebestyén tér egyértelműen az utóbbiak közé tartozik.
A Dobó tér felől érkező látogató itt már szinte karnyújtásnyira kerül az egri vár falaitól. A macskaköves út emelkedni kezd, fölénk magasodik az erődítés, néhány lépéssel arrébb pedig már a vár bejárata várja az érkezőket. Ma turisták, családok és kirándulócsoportok járnak erre, de ezen a kis területen Eger történetének több évszázada találkozik egymással.
Nem mindig Tinódi Sebestyén térnek hívták
A Kossuth Lajos utca, az Almagyar utca és a Dobó utca találkozásánál kialakult tér neve többször megváltozott.
A régi egri helynevek között Mekcsei térként, majd XI. Ince pápa térként is szerepelt, később pedig hosszú időn keresztül Dózsa György térnek nevezték. Az idősebb egriek közül ezért sokan még ma is Dózsa térként emlékezhetnek rá.
A Minden, ami Eger oldalán már 2018-ban külön bejegyzés foglalkozott a tér történetével, és egy személyes visszaemlékezésből azt is megtudhatjuk, milyen volt ez a környék akkor, amikor még egészen más élet zajlott a vár tövében.
Az egyik visszaemlékező szerint gyermekkorában éppen a Dózsa György téren volt a focipályájuk. Alacsony fagyalbokrok fogták meg a labdát, az úttestre kiguruló labda pedig még nem jelentett akkora veszélyt, mert jóval kisebb volt az autóforgalom. Akkoriban ráadásul a Dobó utca és az Almagyar utca járműforgalma is kétirányú volt.
Nehéz ezt elképzelni a mai, turistákkal teli várbejárat mellett.
Miért éppen Tinódi nevét kapta?
A válasz szinte ott ül a téren.
Tinódi Lantos Sebestyén szobrát 2002. október 17-én avatták fel, az 1552-es egri diadal 450. évfordulójának évében. Pusztai Ágoston alkotásán a históriás énekszerző terméskövön ülve, lantjával jelenik meg.
A tér azonban ekkor még hivatalosan Dózsa György nevét viselte.
Csak több mint tíz évvel később született meg az a kezdeményezés, hogy a vár alatt álló Tinódi-szobor környezetét is a krónikásról nevezzék el. A 2013-as önkormányzati közgyűlés jegyzőkönyvéből kiderül, hogy az átnevezés egyik indoka éppen az volt, hogy ezen a téren áll Tinódi Sebestyén szobra.
Így lett a Dózsa György térből Tinódi Sebestyén tér.
Tinódi nem látta az ostromot – mégis az egyik legfontosabb tanúnk lett
Tinódi és Eger kapcsolatánál van egy fontos részlet, amelyet érdemes tisztázni.
A lantos nem az 1552-es ostrom közben tartózkodott Egerben. A győzelem után érkezett a városba, és 1552 őszén, illetve telén gyűjtötte össze az eseményekre vonatkozó adatokat.
Ez azonban éppen Tinódi munkájának egyik legnagyobb értéke.
Még láthatta a harcok nyomait, beszélhetett az ostrom résztvevőivel, és olyan emberektől szerezhetett értesüléseket, akik néhány héttel korábban maguk is ott harcoltak a falakon.
Az Eger vár viadaljáról való ének história ezért nem egyszerű költemény. Tinódi rendkívüli részletességgel rögzítette az eseményeket és a szereplők nevét. Több várvédőről ma is részben az ő művének köszönhetően tudunk.
Érdekesség, hogy Gárdonyi Géza is felhasználta Tinódi adatait az Egri csillagok megírásakor. A Magyar Nemzeti Levéltár szerint Tinódi helyenként szinte zsoldlistához hasonló részletességgel sorolta fel az egri vár védőinek vezetőit.
Vagyis a vár alatt ma annak az embernek a szobra áll, akinek munkája nélkül az 1552-es ostrom számos részletét jóval kevésbé ismernénk.
Tinódi valóban Egerben gyűjtötte az adatokat
Ennek még egy érdekes bizonyítéka van.
Irodalomtörténeti kutatások alapján az Eger vár viadaljáról való ének história első nagy részét olyan információk alapján írhatta, amelyeket 1552 őszén és kora telén Egerben szerzett meg. A mű későbbi részeiben már 1553-as események is megjelennek, ezért azok természetesen csak később kerülhettek az énekbe.
Tinódi tehát lényegében a korabeli haditudósító szerepét is betöltötte: felkereste az események helyszínét, adatokat gyűjtött, meghallgatta a résztvevőket, majd történetté formálta mindazt, amit megtudott.
Mai szemmel talán éppen ezért különösen találó, hogy szobra közvetlenül a vár alatt kapott helyet.
Török fürdő rejtőzik a tér mellett
A Tinódi Sebestyén tér azonban nemcsak az 1552-es ostrom emléke miatt érdekes.
Itt találhatók a Valide Szultána fürdő maradványai is, amelyek már Eger következő nagy történelmi korszakába vezetnek bennünket.
A város 1596-ban került oszmán kézre, és a török uralom csak 1687-ben ért véget. A közel kilenc évtized alatt Eger városképe jelentősen átalakult. Mecsetek, minaretek és fürdők jelentek meg, amelyekből mára csak kevés emlék maradt fenn.
A vár alatti fürdőrom ezért különösen értékes része ennek az örökségnek.
A „valide szultána” nem személynév: az Oszmán Birodalomban az uralkodó szultán édesanyját illette ez a cím. A tisztség viselője az udvar egyik legbefolyásosabb nőalakja lehetett.
Így néhány méteren belül szinte egymás mellett jelenik meg az 1552-es magyar várvédelem emlékezete és az 1596 után kezdődő török korszak öröksége.
Egy ház, amelynek története még messzebbre vezet
A tér egyik legérdekesebb épülete a Duka–Gallasy-ház.
Erről nemrég külön cikkben is írtunk a Minden, ami Eger oldalán. Az épület történetéhez egy különös helyi hagyomány kapcsolódik: eszerint valamelyik elődjében a török hódoltság idején dervisiskola működhetett.
Ezt azonban nem szabad bizonyított történelmi tényként kezelni. A fennmaradt adatok alapján inkább régi helyi hagyományról beszélhetünk.
Maga a ház is több korszak emlékét őrzi. Történetéhez kapcsolódik az 1735-ös egri tűzvész, egy rác kereskedőcsalád, barokk építészeti részletek, sőt egy ide tervezett magángyűjtemény története is.
Ez az egyik oka annak, hogy a Tinódi Sebestyén tér jóval érdekesebb annál, mint amit első pillantásra mutat.
A várhoz vezető néhány méter valójában évszázadokon vezet keresztül
Aki ma a Dobó tér felől felsétál az egri várhoz, valószínűleg néhány perc alatt keresztülhalad ezen a kis téren.
Pedig érdemes itt megállni.
Az egyik irányban Tinódi Lantos Sebestyén emléke idézi fel az 1552-es várvédelmet. Néhány lépéssel odébb már a török uralom időszakának fürdőmaradványai következnek. A Duka–Gallasy-ház a barokk Eger és egy régi török kori hagyomány történetét őrzi, fölöttünk pedig ott magasodnak a vár évszázados falai.
És mindehhez hozzátartozik a közelmúlt is.
Az az Eger, amikor ezt még Dózsa György térnek nevezték, amikor gyerekek fociztak a vár alatt, amikor jóval kevesebb autó járt erre, és amikor a mai turistaforgalom helyén még egészen hétköznapi városi élet zajlott.
Talán éppen ez teszi különlegessé a Tinódi Sebestyén teret. Nem egyszerűen a vár előtti kis tér, hanem Eger történelmének egyik sűrű találkozási pontja.
Aki legközelebb erre indul a várba, annak érdemes nemcsak felfelé, a várkapura néznie, hanem körül is. Néhány tíz méteren belül több mint négy évszázad története vesz körül bennünket.
Források
Minden, ami Eger – Tinódi Sebestyén tér
Minden, ami Eger – Gyerekkorunk az egri várban
Minden, ami Eger – Valide Szultana: Titokzatos hatalom a fátyol mögött
Magyar Nemzeti Levéltár – Az egri vár védői, 1552
Magyar Elektronikus Könyvtár – Tinódi Sebestyén
Eger Megyei Jogú Város – a 2013. február 28-i közgyűlés jegyzőkönyve
Köztérkép – Tinódi Lantos Sebestyén egri szobra
Borítókép: Tinódi Sebestyén tér és az egri vár. Fotó: Szinok Gábor.