Az ősz talán az egyik legszebb időszak arra, hogy felfedezzük a Bükk és a Mátra természeti értékeit. A hegyoldalakat aranysárga, rozsdavörös és barna lombkoronák borítják, a völgyekben reggeli köd ül meg, a szőlőültetvényeken pedig lassan véget ér a szüret. Heves megye és környéke ilyenkor egészen más arcát mutatja, mint a nyári hónapokban.
A Minden, ami Eger blogon 2019 novemberében már bemutattunk három különleges őszi fényképet, amelyek a térség eltérő tájait örökítették meg. Nagy Ferenc a Bél-kő sziklavilágát, Török Orsolya a lillafüredi Hámori-tavat, Hegedűs Flóra pedig a nagyrédei szőlővidéket fényképezte le.
Hét év elteltével ismét érdemes felidézni ezeket a tájakat, ezúttal történetükkel, természeti értékeikkel és a mai kirándulási lehetőségekkel kiegészítve.
Bél-kő – ahol a sziklák és az őszi erdők találkoznak
Nagy Ferenc: Kőtenger az őszi táj fölött a Bél-kőnél
Bélapátfalva fölött emelkedik a Bükk egyik legjellegzetesebb hegye, a 815 méter magas Bél-kő. A táj különlegességét nem csupán a magasból nyíló panoráma adja, hanem az a különös sziklavilág is, amely a hegység földtörténetének és az egykori mészkőbányászatnak az emlékét őrzi.
A Bél-kő évtizedeken keresztül az ipari mészkőkitermelés fontos helyszíne volt. A bányászat jelentősen átalakította a hegy arculatát, hatalmas sziklafalakat és lépcsőzetes kőzetfelszíneket hagyva maga után. A kitermelés megszűnésével azonban új korszak kezdődött: a terület természeti értékeinek megőrzése és bemutatása került előtérbe.
Ősszel különösen látványos az ellentét a világosszürke mészkősziklák és a környező erdők színes lombkoronája között. A bükkösök, tölgyesek és más lombhullató fafajok változatos árnyalatokkal borítják be a hegyoldalakat.
A Bél-kő nemcsak látványos kirándulóhely, hanem földtani szempontból is értékes terület. A mészkőrétegek a hegység több százmillió éves fejlődéséről tanúskodnak, miközben a sziklás élőhelyek különleges növény- és állatvilágnak biztosítanak otthont.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának nyilvántartásában ma is szerepel a Bél-kői tanösvény. Az öt kilométer hosszú, hét állomásból álló útvonal bejárására körülbelül két és fél órát érdemes szánni. A tanösvény elsősorban a hegy földtani és természeti értékeit mutatja be.
A kirándulás egyik legszebb élménye a magasból feltáruló panoráma. Tiszta időben jól megfigyelhetők a Bükk nyugati vonulatai, Bélapátfalva környéke és a távolabbi dombvidékek.
A Bél-kő lábánál található a középkori eredetű bélapátfalvai ciszterci apátsági templom is, amely a térség egyik legjelentősebb építészeti emléke. A természet és a történelem itt különösen szorosan kapcsolódik egymáshoz.
A Minden, ami Eger blogon korábban már több alkalommal foglalkoztunk Bélapátfalva és a Bükk természeti, történeti értékeivel. A Bél-kő ezek között is kiemelkedő helyet foglal el, hiszen egyszerre idézi fel a táj ipari múltját és a természet megújulásának lehetőségét.
A hegy 2026 őszén is kiváló kirándulási célpont, de a látogatóknak fontos figyelembe venniük az időjárást, a sziklás terepet és a védett területre vonatkozó szabályokat.
Lillafüred – az őszi erdők tükre a Hámori-tó vizén
Török Orsolya: Lillafüred – őszi pompában a Hámori-tó
A Bükk keleti részén, Miskolc közelében fekvő Lillafüred Magyarország egyik legismertebb hegyvidéki üdülőhelye. A település különleges hangulatát a meredek hegyoldalak, a patakvölgyek, a barlangok, a vízesés és a Hámori-tó együttese határozza meg.
A Hámori-tó története a 19. század elejére nyúlik vissza. A Garadna és a Szinva vizének felduzzasztásával kialakított víztározó eredetileg a hámori vasművek működéséhez szükséges vízellátást szolgálta.
Az ipari célból létrehozott tó az idők során a Bükk egyik legkedveltebb turisztikai látványosságává vált.
Ősszel a Hámori-tó egészen különleges látványt nyújt. A környező hegyoldalak színes lombkoronái visszatükröződnek a vízfelszínen, a reggeli párából lassan bontakoznak ki az erdők, a tó fölött pedig gyakran csendes, nyugodt hangulat uralkodik.
Török Orsolya fényképe ezt az évszakhoz kötődő különleges szépséget örökíti meg.
Lillafüred egyik legismertebb épülete a Palotaszálló, amelyet 1930-ban nyitottak meg. Az épület környezetében kialakított függőkert, a Szinva-vízesés és a közeli barlangok ma is fontos turisztikai látnivalók.
A környék másik különlegessége a Lillafüredi Állami Erdei Vasút. A kisvasút története eredetileg az erdőgazdálkodáshoz és az áruszállításhoz kapcsolódott, később azonban a turizmus egyik meghatározó szereplőjévé vált.
A Minden, ami Eger blogon a Bükk erdei vasútjai és a lillafüredi kirándulóhelyek is visszatérő témák. A térség története jól mutatja, miként alakultak át az egykori ipari és erdőgazdálkodási létesítmények népszerű turisztikai célpontokká.
A Hámori-tó környéke nemcsak a természetjáróknak, hanem a fotósoknak is különleges lehetőségeket kínál. A tóparti séta során folyamatosan változik a fények iránya, a víz tükröződése és a hegyoldalak színvilága.
Különösen szép látványt nyújthatnak a késő délutáni órák, amikor az alacsonyabban járó napfény kiemeli a lombkoronák meleg árnyalatait.
A Bükki Nemzeti Park területén a kijelölt útvonalak lehetőséget biztosítanak a környék természeti értékeinek megismerésére. A Lillafüred és a Szeleta-barlang térségét érintő tanösvény például a Bükk földtani, ősrégészeti és természeti örökségére irányítja a figyelmet.
Lillafüred tehát ősszel jóval több egy szép tóparti kirándulóhelynél: a természet, az ipartörténet és az idegenforgalom találkozásának egyik legszebb példája.
Nagyréde – az ősz színei a Mátrai borvidéken
Hegedűs Flóra: Ősz a Mátrai borvidéken – Nagyréde
A Mátra déli lábánál fekvő Nagyréde egészen más arcát mutatja az ősznek, mint a Bél-kő sziklás vidéke vagy Lillafüred erdőkkel övezett tava.
Itt a tájat a szőlőültetvények szabályos sorai, a lankás domboldalak és a szürethez kapcsolódó hagyományok határozzák meg.
Nagyréde Heves megye egyik jelentős szőlőtermesztő települése, amelynek története hosszú idő óta összefonódik a szőlővel és a borral.
A Mátrai borvidék Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű történelmi borvidéke. A hegység déli előterében kialakult termőterületek kedvező adottságokat kínálnak a szőlőtermesztéshez.
A vulkáni eredetű kőzetekből kialakult talajok, a változatos domborzat és a napsütéses lejtők mind hozzájárulnak a borvidék sajátos karakteréhez.
Ősszel a szőlőültetvények szinte festői látványt nyújtanak. A levelek sárgára, vörösre és barnára színeződnek, miközben a sorok között még felfedezhetők a szüreti munkák nyomai.
Hegedűs Flóra Nagyrédén készített fényképe ezt a jellegzetes mátrai őszi hangulatot mutatja be.
A szüret évszázadokon keresztül a falusi közösségek életének egyik legfontosabb eseménye volt. Nem csupán mezőgazdasági munkát jelentett, hanem közösségi alkalmat is, amelyhez ünnepek, vendégségek és különféle népszokások kapcsolódtak.
Nagyréde hagyományos építészeti és néprajzi öröksége ma is emlékeztet erre a múltra. A település tájháza és helytörténeti emlékei betekintést engednek abba a világba, amelyben a szőlőművelés a mindennapi élet meghatározó része volt.
A borvidék az elmúlt évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül. A korszerű szőlészeti és borászati technológiák mellett egyre nagyobb szerepet kap a minőség, a termőhelyi sajátosságok bemutatása és a borturizmus.
A Mátra vidéke ugyanakkor nemcsak a borok miatt vonzó. A szőlőhegyekről nyíló kilátás, a környező települések és az erdős hegyoldalak együtt különleges őszi tájképet alkotnak.
A Minden, ami Eger blogon a Heves megyei települések, a Mátra természeti értékei és a szőlőtermesztés története is rendszeresen helyet kap. Nagyréde jó példája annak, hogy a táj szépsége és az emberi munka eredménye miként formálhat egységes kulturális örökséget.
2026 őszén is érdemes felkeresni a Mátrai borvidék településeit, megismerni a helyi hagyományokat, és felfedezni a szőlőültetvények között húzódó tájakat. A művelt ültetvények azonban magánterületek is lehetnek, ezért a kirándulások során a kijelölt és szabadon használható utakat célszerű választani.
Három táj, három különböző őszi történet
A Bél-kő, a Hámori-tó és Nagyréde első pillantásra egészen különböző helyszínek.
A Bél-kőnél a természet és az egykori bányászat nyomai találkoznak. Lillafüreden az ipari múltból született tó és a környező erdők alkotnak különleges egységet. Nagyrédén pedig az ember évszázados szőlőművelő tevékenysége formálta a táj arculatát.
Mégis van bennük valami közös.
Mindhárom helyszín azt bizonyítja, hogy az ősz nem csupán az elmúlás időszaka. A természet ilyenkor különösen gazdag színekkel, változó fényekkel és sajátos hangulattal ajándékozza meg a kirándulókat.
A Bükk és a Mátra természeti értékei ugyanakkor fokozott figyelmet is érdemelnek. A védett élőhelyek, a különleges növényfajok és az erdők állatvilága megőrzésre szorul. A kijelölt turistaútvonalak használata, a hulladékmentes kirándulás és az élővilág nyugalmának tiszteletben tartása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy ezek a tájak a következő nemzedékek számára is megmaradjanak.
Az ősz, amelyet érdemes megörökíteni
A három fénykép ma már egy korábbi ősz pillanatait őrzi, de a rajtuk látható tájak szépsége továbbra is felfedezésre vár.
A fényképezés különösen alkalmas arra, hogy megmutassa az évszak apró részleteit: egy sziklafal fölött megvilágított erdőt, a tó felszínén tükröződő fákat vagy a szőlősorok között megjelenő őszi fényeket.
A tájfotók egyben dokumentumok is. Megőrzik egy adott időszak természeti állapotát, az ember által formált környezetet és azokat a részleteket, amelyek az évek során megváltozhatnak.
Ezért is érdemes időről időre visszatérni ugyanazokra a helyszínekre, újra lefényképezni az ismerős panorámákat, és összehasonlítani a korábbi felvételekkel.
A Minden, ami Eger blog 2019-es összeállításának három fényképe ma is arra emlékeztet, hogy a Bükk és a Mátra szépségének felfedezéséhez nem feltétlenül kell messzire utazni.
Néha elegendő egy őszi séta, egy kirándulás a hegyekbe vagy néhány csendes perc egy tó partján.
Mert az ősz szépsége nemcsak a színekben rejlik, hanem abban a különleges nyugalomban is, amelyet ezek a tájak ilyenkor árasztanak.
Források
Minden, ami Eger – Őszi tájak szépsége (2019)
Turista Magazin – Őszi tájak, olvasói fényképek
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Tanösvények