Kevés olyan magyar film született, amely annyira összeforrt volna egy város történelmével, mint az Egri csillagok. Gárdonyi Géza regényének filmváltozata nemcsak az 1552-es várvédők hősiességét idézi fel, hanem a magyar filmtörténet egyik legnagyobb vállalkozásának emlékét is őrzi. A látványos ostromjelenetek, a legendás színészek és a forgatás különleges történetei mögött számos olyan érdekesség rejtőzik, amelyet még a film rajongói közül sem ismer mindenki.
Egy magyar szuperprodukció születése
Várkonyi Zoltán rendezésében 1968-ban került a mozikba az Egri csillagok, amely Gárdonyi Géza történelmi regényét dolgozta fel. A forgatókönyvet Nemeskürty István írta, az operatőri munkát Szécsényi Ferenc végezte, a film zenéjét pedig Farkas Ferenc szerezte.
A produkció méretei a korabeli magyar filmgyártásban rendkívülinek számítottak. A nagyszabású csatajelenetekhez több ezer közreműködőt mozgósítottak, a történelmi környezet megteremtéséhez pedig hatalmas díszleteket építettek.
A közel két és fél órás alkotás nézőszáma megközelítette az ötmilliót, ezzel a magyar filmtörténet egyik legsikeresebb közönségfilmjévé vált.
A film népszerűségéhez a szereposztás is jelentősen hozzájárult. Dobó Istvánt Sinkovits Imre alakította, Bornemissza Gergely szerepében Kovács Istvánt, Cecey Évaként Venczel Verát láthatták a nézők. Jumurdzsák alakját Bárdy György tette felejthetetlenné.
A további szerepekben Bessenyei Ferenc, Ruttkai Éva, Agárdi Gábor, Bitskey Tibor és Koncz Gábor is feltűnt.
Az egri vár másolatát Pilisborosjenőn építették fel
A film egyik legérdekesebb története a forgatási helyszínhez kapcsolódik.
Bár a cselekmény középpontjában Eger és a vár 1552-es ostroma áll, a nagyszabású csatajelenetek jelentős részét nem az eredeti történelmi falak között vették fel.
Pilisborosjenő határában külön erre a célra építették fel az egri vár monumentális másolatát. A díszlet kialakításánál fontos szempont volt, hogy a falak és bástyák alkalmasak legyenek a látványos támadások, robbanások és ostromjelenetek felvételére.
A díszlet főként fából és más könnyebb építőanyagokból készült, miközben a kamerák előtt valódi kővár benyomását keltette.
A forgatás befejezése után a vár egy részét nem bontották el. Az évtizedek során romossá vált maradványok a mai napig ismert kirándulóhelyet jelentenek.
A különleges helyszín azóta önálló filmtörténeti emlékhellyé vált.
Katonák ezrei rohamozták a várat
A hatalmas török sereg megjelenítéséhez nem lett volna elegendő a hagyományos filmes statisztéria.
A forgatásba ezért a Magyar Néphadsereg több ezer sorkatonáját is bevonták. A katonák egy része török harcosként, mások különböző csatajelenetek résztvevőiként szerepeltek.
A korabeli felvételeken jól látható, milyen hatalmas tömegeket kellett egyszerre mozgatni.
Az ostromjeleneteket 1968 nyarán, gyakran rendkívüli hőségben forgatták. A résztvevőknek napi nyolc-tíz órát is a tűző napon kellett tölteniük.
A domboldalakon lajtos kocsik biztosították az ivóvizet, miközben a rendezői utasításokat megafonokon és hangosítóberendezéseken keresztül továbbították.
A katonák összehangolt mozgását olykor zenével segítették, hogy a hatalmas tömeg egyszerre induljon meg a várfalak felé.
Mindez különösen nagy szervezést igényelt egy olyan korszakban, amikor a mai digitális filmes technika még nem állt rendelkezésre.
Egerben is készültek felvételek
A pilisborosjenői díszlet mellett Eger is fontos helyszíne volt a produkciónak.
A Nemzeti Archívum gyűjteményében fennmaradt egy 1968. július 16-án készült fénykép, amelyet Tormai Andor készített Egerben, az Egri csillagok forgatásán.
A felvétel egy tömegjelenet munkálatait örökíti meg, és közvetlen bizonyítéka annak, hogy a film készítői a történet valódi helyszínén is dolgoztak.
A film további forgatási helyszínei között szerepelt többek között Tata, Vácrátót, az Apajpuszta, valamint számos bulgáriai helyszín is.
Az alkotók tehát több különböző tájat és épített környezetet kapcsoltak össze, hogy a vásznon egységes történelmi világot teremtsenek.
Amikor valóban lángolt a díszlet
A forgatáshoz egy különösen izgalmas történet is kapcsolódik.
A visszaemlékezések szerint a pilisborosjenői munkálatok során egy alkalommal váratlan tűz ütött ki a díszletben.
A lángok miatt veszélyes helyzet alakult ki, Várkonyi Zoltán azonban felismerte, hogy a valódi tűz rendkívül látványos felvételeket eredményezhet.
A történet szerint a rendező a váratlan helyzetben is igyekezett folytatni a forgatást, amíg ezt a körülmények lehetővé tették.
Az eset a film köré szövődött legismertebb kulisszatitkok közé tartozik. A pontos részleteket ugyanakkor érdemes óvatosan kezelni, mert a történet különböző változatokban maradt fenn.
A legendás karórás török rejtélye
Az Egri csillagok egyik legismertebb filmes legendája egy állítólagos bakiról szól.
A történet szerint az egyik ostromjelenetben egy török katonán modern karóra látható.
A különös részletet évtizedek óta emlegetik a nézők, ám a jelenet létezését nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani.
A film videókazettás, DVD-s és digitális változatainak megjelenése után sem került elő olyan egyértelmű képkocka, amely igazolná a történetet.
Így a karórás török egyelőre inkább a magyar filmtörténet egyik makacsul továbbélő városi legendájának tekinthető.
Az Egri csillagok képregényként is megjelent
Gárdonyi Géza története nemcsak regényként és filmként vált népszerűvé.
Az Egri csillagokból 1974-ben képregényváltozat is készült, amelyet Zórád Ernő grafikusművész alkotott meg Márkusz László egri újságíró közreműködésével.
A feldolgozás folytatásokban jelent meg a Heves Megyei Hírlap hasábjain.
Ez különösen érdekes helyi vonatkozás, hiszen a történet újabb feldolgozása éppen abban a megyében jutott el az olvasókhoz, ahol Gárdonyi regényének legfontosabb eseményei játszódnak.
A képregény a történelmi kalandot rajzolt képsorokkal elevenítette meg, újabb nemzedékek számára téve hozzáférhetővé az egri várvédők történetét.
A regény Törökországban is ismertté vált
Az Egri csillagok nemzetközi fogadtatásának egyik érdekes fejezete Törökországhoz kapcsolódik.
Bár a regény középpontjában a magyar várvédők és az oszmán hadsereg küzdelme áll, a mű török fordításban is eljutott az olvasókhoz.
Ez különösen figyelemre méltó, hiszen ugyanazt a történelmi eseményt a magyar és a török történelmi emlékezet eltérő nézőpontból közelíti meg.
Gárdonyi művének külföldi ismertsége azt is mutatja, hogy a történet az egri ostrom katonai eseményein túl szerelemről, hűségről, bátorságról és emberi döntésekről is szól.
Elkészült az Egri csillagok második része?
A filmhez hivatalos mozifolytatás nem készült, ám egy későbbi magyar számítógépes játékot sokan az Egri csillagok nem hivatalos második részeként emlegetnek.
A 2006-ban megjelent Jumurdzsák gyűrűje című kalandjátékot Pierrot, polgári nevén Marosi Z. Tamás nevéhez kötik.
A történet főhőse Jonathan Hunt, egy New York-i újságíró, aki Egerben kezd nyomozni egy különös rejtély után.
A játékban a város ismert helyszínei is megjelennek, miközben a történet Gárdonyi Géza világához és Jumurdzsák legendás gyűrűjéhez kapcsolódik.
A legnagyobb különlegesség, hogy Bárdy György ismét eljátszotta Jumurdzsák szerepét, évtizedekkel az eredeti film bemutatása után.
A Jumurdzsák gyűrűje tehát nem az 1968-as film hivatalos folytatása, hanem egy önálló, annak világát megidéző interaktív kaland.
Gárdonyi Géza öröksége ma is Egerhez kötődik
Az Egri csillagok sikere mögött természetesen mindenekelőtt Gárdonyi Géza regénye áll.
Az író 1897-ben költözött Egerbe, ahol élete hátralévő részét töltötte. Az egri vár történetének kutatása, a korabeli források tanulmányozása és a történelmi események irodalmi feldolgozása meghatározó szerepet játszott munkásságában.
A regény 1899-ben folytatásokban jelent meg, majd 1901-ben könyv alakban is napvilágot látott.
Gárdonyi egri otthona ma emlékházként látogatható. A vár közelében álló épület az író életének és munkásságának egyik legfontosabb emlékhelye.
Az Egri csillagok története azonban nem csupán az emlékházban él tovább.
Az egri vár, Dobó István alakja, az ostrom emlékét őrző kiállítások és a város történelmi helyszínei mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a regény és a film világa ma is kézzelfogható közelségben maradjon.
A film emlékezete 2026-ban is él
Az Egri csillagok több mint fél évszázaddal a bemutatója után sem veszített jelentőségéből.
A film iránti érdeklődést jelzi, hogy 2026. március 26-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Művészeti Akadémia különleges, interaktív vetítést szervezett.
Az eseményen a film jeleneteit egykori közreműködők kommentálták, köztük Kovács István, Bornemissza Gergely megformálója, valamint olyan egykori sorkatonák, akik a forgatáson török harcosként vettek részt.
A személyes visszaemlékezések különleges betekintést nyújtottak abba, milyen körülmények között született meg a magyar filmgyártás egyik legnagyobb történelmi alkotása.
Az Egri csillagok azért is maradhatott ennyire népszerű, mert a történelmi események mellett olyan emberi sorsokat mutat be, amelyekkel a nézők ma is azonosulni tudnak.
Eger számára pedig a film jóval több egyszerű moziélménynél. A város történelmi múltjának egyik legismertebb filmes feldolgozása, amely újra és újra felidézi Dobó István és az 1552-es várvédők emlékét.
Aki ma végigsétál az egri vár falai között, nemcsak a történelmi események helyszínét járhatja be, hanem azt a világot is felidézheti, amelyet Gárdonyi Géza regénye és Várkonyi Zoltán filmje tett felejthetetlenné.
Források
Bors – Tudtad? Még második rész is készült az Egri csillagokhoz, de nem úgy, ahogy gondolnád
Nemzeti Filmintézet – Itt forgott: Egri csillagok
Nemzeti Filmintézet – Egri csillagok, 1968
Nemzeti Archívum – Az Egri csillagok című film forgatása, Eger, 1968. július 16.
ELTE – Várkonyi Zoltán: Egri csillagok (1968), interaktív vetítés, 2026
Borítókép: Az Egri csillagok című film forgatása Egerben, 1968. július 16. Fotó: Tormai Andor / MTI–MTVA, Nemzeti Archívum. Archív azonosító: AF__TI196807160023.