Eger történelmi belvárosának egyik legérdekesebb része tárul elénk egy több mint fél évszázaddal ezelőtti városképen. A Szúnyog köz, az egykori Halas iskola, a Knézich Károly utca, a minaret, az Eger-patak és a Kálvin-ház környéke még egészen más arcát mutatta. A sűrűn beépített háztömbök, a régi tetőszerkezetek, az udvarok és a keskeny utcák olyan városszerkezetet őriztek, amelynek egyes részletei azóta eltűntek vagy jelentősen átalakultak. A történelmi épületek azonban ma is segítenek eligazodni a régi Eger utcái között.
Egy városkép, amelyen fél évszázad története elevenedik meg
A régi felvétel különlegessége, hogy egyszerre mutatja meg Eger több történelmi korszakának építészeti örökségét. A minaret a török hódoltság emléke, a háttérben emelkedő Rác templom a város szerb közösségének múltját idézi, a Knézich Károly utca környékének épületei pedig a polgári Eger mindennapjairól mesélnek.
A városrészben 1972-ben még sokkal erősebben érvényesült a régi, apró telkekre tagolódó beépítés. A házak mögött kisebb udvarok, melléképületek és gazdasági célokat szolgáló épületrészek húzódtak meg.
A felvétel előterében és középső részén látható tetők különösen jól érzékeltetik, milyen szorosan kapcsolódtak egymáshoz az egykori lakóházak, intézmények és udvarok.
A városkép másik jellegzetessége a régi és az új építészet együttes jelenléte. A történelmi belváros alacsonyabb házai mögött már feltűnnek a huszadik század második felének nagyobb épülettömbjei.
Szúnyog köz – a régi egri belváros egyik különleges része
A Szúnyog köz az Eger-patak közelében, a történelmi belváros sűrűn beépített részén helyezkedik el. Környezete sokáig megőrizte a régi városi beépítés jellegzetességeit.
A köz és a patak környéke nemcsak lakóhely volt, hanem a városi élet különféle tevékenységeinek is helyet adott.
A későbbi évtizedekben itt működött a helyiek által lengyel piacként emlegetett árusítóhely, és vendéglátóhelyek is megjelentek a környéken. Ezek a történetek már a fénykép elkészítését követő időszakhoz tartoznak, de jól mutatják, hogy a terület használata folyamatosan változott.
A Szúnyog köz egyik később eltűnt épülete a Csizmadia-szín volt. Az épületben különböző időszakokban étterem és szórakozóhely is működött. Bontását 2013 áprilisában kezdték meg, a belvárosi rehabilitáció részeként.
A bontással a régi beépítés egy újabb darabja tűnt el, helyén pedig a későbbi közterületi átalakítások számára szabadult fel terület.
A városrehabilitáció során a Szúnyog köz környezete új szerepet kapott. A korábban beépített és részben elzárt területek helyén rendezett közösségi tér és zöldfelület jött létre.
A megújult Végvári vitézek terét 2015. szeptember 9-én adták át. A tér kialakításával közvetlenebb kapcsolat jött létre az Eger-patak és a belvárosi közterületek között.
A régi Halas iskola és az oktatás emlékei
A fényképen felismerhető egykori Halas iskola Eger helyi emlékezetének része. Az intézmény régi elnevezése azok számára lehet különösen ismerős, akik gyermekkorukat a környéken töltötték, vagy a belváros egykori iskoláiban tanultak.
A régi iskolák története szorosan összekapcsolódik az egri utcák és városrészek történetével. Az épületek nemcsak oktatási intézményként szolgáltak, hanem sok család mindennapjainak meghatározó helyszínei voltak.
A környék oktatási múltjához a Lenkey János Általános Iskola épülete is hozzátartozik. A Szúnyog köz és a Markhot Ferenc utca felőli homlokzata a 2010-es évek belvárosi rehabilitációja során megújult.
A Halas iskola egykori hivatalos intézményneve, működésének pontos időhatára és az épület későbbi hasznosítása további helytörténeti dokumentumok alapján tisztázható. Ezek nélkül nem lenne megalapozott konkrét évszámokat vagy intézménytörténeti adatokat hozzárendelni.
A Rác templom – Eger szerb közösségének öröksége
A háttérben jól felismerhető a Rác templom tornya, amely Eger egyik különleges egyházi műemlékéhez tartozik.
A templom hivatalos neve Szent Miklós görögkeleti szerb templom. A városban élő szerb közösség vallási és kulturális életének meghatározó helyszíne volt.
A ma ismert templom a 18. század végén épült. Építészeti megjelenése a barokk korszakhoz kapcsolódik, belső terének egyik legértékesebb eleme pedig a gazdagon díszített ikonosztáz.
A templom elhelyezkedése különösen érdekes. Nem Eger legismertebb központi terein áll, hanem a történelmi Rác hóstya területén, amelynek múltja szorosan kapcsolódik a török uralom utáni városi népességhez és a különböző nemzetiségi közösségekhez.
Az 1972-es városképen a templom tornya még jól kiemelkedik a környező háztetők közül.
A minaret és a Knézich Károly utca
A fénykép jobb oldalán magasodik Eger egyik legismertebb műemléke, a minaret.
A torony a török hódoltság idején épült, és az egykori Kethüda-dzsámihoz tartozott. A dzsámi már nem áll, a minaret azonban fennmaradt, és a város egyik meghatározó jelképe lett.
A minaret 40 méter körüli magasságával ma is a történelmi belváros egyik legkönnyebben felismerhető építménye.
Környezetében húzódik a Knézich Károly utca, amelynek neve az 1848–49-es szabadságharc egyik aradi vértanújának emlékét őrzi.
Az utca és környéke Eger történelmi városszerkezetének fontos része. A keskeny utcák, a régi házak és a különböző korokból fennmaradt épületek jól mutatják, miként fejlődött tovább a város a török uralom megszűnése után.
A minaret közelében áll az egykori irgalmasrendi templom, amelynek története a város barokk kori egyházi és egészségügyi intézményeihez kapcsolódik.
A 2010-es évek belvárosi felújításai során a minaret melletti Irgalmas-kápolna is megújult.
Az Eger-patak és a Kálvin-ház környéke
Az Eger-patak évszázadok óta meghatározza a belváros szerkezetét. A patak mentén alakultak ki azok az utcák, hidak és épülettömbök, amelyek a történelmi városrészeket összekapcsolják.
A Szúnyog köz és a patak környéke különösen sokat változott az elmúlt évtizedekben.
A régi városképen még a sűrű beépítés és az épületek egymáshoz való közelsége határozza meg a látványt. A későbbi átalakítások során a patakpart egyes részei nyitottabbá és könnyebben megközelíthetővé váltak.
A Kálvin-ház az egri református közösség életének fontos épülete. Egyházi feladatai mellett kulturális rendezvényeknek és közösségi eseményeknek is helyet adott.
Az épület a belvárosi rehabilitáció során szintén megújult. Homlokzatának felújításakor a vizesedési problémák kezelésére is figyelmet fordítottak, javították az ereszcsatornákat, és rendbe hozták a nyílászárókat.
A felújítás után a ház ismét különféle közösségi és kulturális programok helyszíne lett.
Hogyan alakult át a környék az 1970-es évektől napjainkig?
Az 1972-es felvétel készítésekor a belvárosban már érzékelhető volt a modernizáció hatása, de a Szúnyog köz és a környező utcák jelentős részén még a korábbi városszerkezet uralkodott.
A következő évtizedekben az épületek használata, a közlekedés és a közterületek szerepe is változott.
Az egyik legnagyobb beavatkozást a 2012-ben elindított egri belvárosi rehabilitáció jelentette.
A program során többek között megújultak történelmi épületek, közterületek, gyalogoskapcsolatok és az Eger-patak egyes belvárosi szakaszai.
A patakmederben kerékpárút épült, amelynek belvárosi szakasza 2013-ban készült el. A beruházás nemcsak közlekedési fejlesztés volt, hanem a patak környezetének rendezéséhez is hozzájárult.
A Szúnyog köz környékén a közterületi fejlesztések eredményeként új zöldfelületek és gyalogoskapcsolatok jöttek létre.
A Végvári vitézek szoborcsoportja is új helyre került, a patak mellett kialakított térre.
A Gerl utcai hidat 2015 áprilisában adták át felújított állapotban, majd szeptemberben elkészült a megújult közösségi tér is.
Mindezek következtében a környék mai megjelenése jelentősen különbözik attól, amelyet az 1972-es felvétel megőrzött.
Ami megmaradt, és ami már csak a régi városképeken látható
A Rác templom, a minaret, a történelmi utcahálózat és számos régi épület ma is Eger meghatározó öröksége.
Ugyanakkor a régi udvarok, kisebb épületek és az egykori beépítés egyes részletei már csak archív felvételeken tanulmányozhatók.
Az ilyen városképek különleges értéke, hogy nem csupán a legismertebb műemlékeket örökítik meg. Megmutatják azokat a hétköznapi épületeket is, amelyek egykor a város életének természetes részei voltak.
A Szúnyog köz, a Halas iskola, a Knézich Károly utca és az Eger-patak környékének története ezért nem választható el egymástól.
A fennmaradt fénykép egyszerre dokumentálja a történelmi Eger építészeti örökségét és azt a városi környezetet, amelyben az 1970-es évek lakói éltek.
A régi tetők alatt családok laktak, gyermekek jártak iskolába, üzletek és műhelyek működtek, a szűk utcákon pedig a mindennapi városi élet zajlott.
Ma már más arcát mutatja ez a környék, de a történelmi épületek és az utcák vonalvezetése továbbra is összekapcsolják a jelen Egert azzal a várossal, amelyet az 1972-es felvétel megörökített.
Források
Minden, ami Eger – Gyerekkorunk az egri várban
Minden, ami Eger – Végvári vitézek tere, ahol az Eger-patak, a vár és a történelem találkozik
Minden, ami Eger – Eger 63 évvel ezelőtt, a minaret és a régi város egy 1963-as fényképen
Minden, ami Eger – Dobó István tér elnevezése és története
Dobó István Vármúzeum – Sz. Kovács Éva: A város látképe ÉNy-felé, DIV681329
Eger város – Belvárosi rehabilitáció
TV Eger – Bontás és mentés, 2013
Eger város – Megújul a városunk
Borítókép: Eger belvárosának látképe északnyugat felé, 1972. Fotó: Sz. Kovács Éva. Forrás: Dobó István Vármúzeum, DIV681329.