Eger sporttörténetének egyik legfontosabb helyszíne a Petőfi tér és a Frank Tivadar utca találkozásánál álló egykori versenyuszoda. Az 1925-ben átadott, természetes meleg vizű forrásokra épült létesítmény a magyar úszó- és vízilabdasport egyik meghatározó központjává vált. Falai között generációk tanultak meg úszni, bajnokok nevelkedtek, és felejthetetlen mérkőzéseket rendeztek. A régi egri versenyuszoda története egyúttal a város fürdőkultúrájának és sportéletének több mint százéves története is.
A kezdetek – amikor még nem volt versenyuszoda
Az egri versenyuszoda története jóval az 1925-ös megnyitás előtt kezdődött. A város déli részén feltörő természetes meleg vizű forrásokat már évszázadokkal korábban is hasznosították. A környék fürdőkultúrája a török hódoltság idején is jelentős volt, később pedig az egri érsekség gondoskodott a fürdőzés lehetőségeinek fejlesztéséről.
A 19. század közepén Bartakovics Béla egri érsek kezdeményezésére új szabadtéri uszoda létesült. Az építkezés 1855-ben kezdődött, a fürdőt pedig 1856-ban nyitották meg.
Ez a létesítmény még elsősorban a fürdőzést és az úszás elsajátítását szolgálta. A természetes meleg víz azonban már ekkor különleges adottságot jelentett, amely később a versenysport fejlődésében is fontos szerepet kapott.
A 20. század elején egyre nagyobb igény mutatkozott a szervezett úszásoktatásra és a sportversenyekre. Az egri úszók és vízilabdázók eredményei is azt bizonyították, hogy a városnak korszerű sportlétesítményre van szüksége.
1925 – megszületett az ország egyik legkorszerűbb uszodája
Az egri versenyuszoda megépítésében meghatározó szerepet vállalt Bárány Géza városi főmérnök, a később világhírűvé vált úszó, Bárány István édesapja.
A nagyszabású beruházás előkészítésében és megvalósításában a Városfejlesztési Részvénytársaság is részt vett.
A terveket Márkus Béla mérnök készítette, a kivitelezést pedig Márkus Béla és János építővállalata végezte.
Az új uszodát 1925. május 25-én avatták fel.
Az 50 méter hosszú és 17 méter széles medence Magyarország első szabályos, állandó jellegű, 50 méteres versenyuszodái közé tartozott, és korának kiemelkedő műszaki teljesítményét jelentette.
A legnagyobb különlegességét azonban nem pusztán a mérete adta.
A medence aljából feltörő meleg víz különlegessége
A régi versenyuszoda egyik legérdekesebb műszaki sajátossága az volt, hogy vizét közvetlenül a medence fenekén keresztül feltörő természetes forrás biztosította.
A körülbelül 25 Celsius-fokos víz a kavicsos medencefenéken keresztül jutott a medencébe.
Ez a megoldás rendkívül különlegesnek számított, hiszen korábban a természetes meleg vizű forrásokra elsősorban fürdőket építettek, nem pedig szabályos méretű versenyuszodákat.
Az egri létesítmény így egyszerre volt fürdőtörténeti, mérnöki és sporttörténeti érdekesség.
A természetes vízutánpótlásnak köszönhetően az uszoda sajátos hangulatot és működési körülményeket kínált, amelyre az idősebb egri úszók és vízilabdázók még évtizedekkel később is szívesen emlékeztek vissza.
A versenyuszoda és az egri vízilabda aranykora
Az új uszoda megnyitása hatalmas lendületet adott az egri sportéletnek.
A városban már korábban is működtek úszó- és vízilabda-szakosztályok. Az Egri Torna Egylet és más helyi sportegyesületek tevékenysége megalapozta azt a hagyományt, amely később országos és nemzetközi sikerekhez vezetett.
Az 1920-as és 1930-as években az egri versenyuszoda egyre fontosabb szerepet töltött be a hazai vízisportban.
Itt edzettek az egri úszók, itt rendezték a helyi és országos jelentőségű versenyeket, és itt játszották mérkőzéseiket a város vízilabdacsapatai.
Az uszoda a sport mellett a társasági élet fontos találkozóhelye is lett. A nyári versenyek és vízilabda-mérkőzések sok érdeklődőt vonzottak, a medence környéke pedig megtelt szurkolókkal.
A sportlétesítmény így Eger mindennapjainak meghatározó részévé vált.
Bárány István, akinek a nevét ma is őrzi az uszoda
A létesítmény története elválaszthatatlan Bárány István nevétől.
Az 1907-ben Egerben született úszó a magyar sport egyik kiemelkedő alakjává vált. Az 1920-as években a világ legjobb gyorsúszói között tartották számon.
Az 1926-os budapesti Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett 100 méteres gyorsúszásban, az 1928-as amszterdami olimpián pedig ezüstérmes lett ugyanebben a versenyszámban.
Bárány István eredményei nemcsak saját pályafutását tették emlékezetessé, hanem Eger sporthírnevét is jelentősen növelték.
A róla elnevezett sportuszoda ma is az egri úszó- és vízilabdahagyományok egyik legfontosabb jelképe.
A régi uszoda hangulata – öltözők, lelátók és emlékezetes mérkőzések
A régi fényképeken jól megfigyelhető az egykori versenyuszoda különleges építészeti kialakítása.
A medencét hosszú, fedett öltözősorok, alacsonyabb kiszolgálóépületek és jellegzetes korlátok vették körül.
Az egyik épület homlokzatán jól olvasható volt a „VERSENY USZODA” felirat, amely a létesítmény eredeti rendeltetésére emlékeztetett.
Az épületek egyszerű, mégis karakteres megjelenése, az árkádos részletek és a szabadtéri medence együttese évtizedeken keresztül meghatározta a hely hangulatát.
A medence mellett generációk izgulták végig a vízilabda-mérkőzéseket. A lelátókról felhangzó biztatás, a víz csobbanása és a mérkőzések izgalma sok egri számára ma is eleven emlék.
A régi Bárány uszoda nem csupán sportlétesítmény volt, hanem olyan közösségi hely, amelyhez családi történetek, gyermekkori élmények és sportolói sikerek kapcsolódtak.
A régi versenyuszoda utolsó évtizedei
A 20. század második felében az egri uszoda továbbra is meghatározó szerepet játszott a város sportéletében.
Az épületek és a medence műszaki állapota azonban az évtizedek során fokozatosan romlott.
A korszerű sportlétesítményekkel szemben támasztott követelmények egyre szigorúbbá váltak, miközben az 1925-ben kialakított épületegyüttes egyre nehezebben felelt meg az új igényeknek.
A 2000-ben megnyílt Bitskey Aladár Uszoda új lehetőségeket teremtett Egerben, de a szabadtéri Bárány uszoda továbbra is fontos maradt a helyi sportolók számára.
2011-ben már az egyik leromlott állapotú öltözőépület bontására is szükség volt.
A régi versenyuszoda végül 2015 februárjáig szolgálta az egri vízisportot, majd megkezdődött a teljes újjáépítés.
2018 – újjászületett a Bárány uszoda
A nagyszabású rekonstrukció során az volt az egyik legfontosabb cél, hogy a létesítmény korszerű sportuszodaként működhessen tovább, miközben megőrizze a régi Bárány jellegzetes hangulatát.
A beruházás értéke meghaladta a kétmilliárd forintot.
Az újjáépítés során megújult a medence, a kiszolgálóépületek és a sportoláshoz szükséges infrastruktúra.
A tervezők a régi épületegyüttes karakterét is igyekeztek felidézni, miközben modern, a mai sportolói igényeket kiszolgáló létesítményt hoztak létre.
A felújított Dr. Bárány István Sportuszodát 2018. szeptember 7-én ünnepélyesen átadták.
Az új uszoda ismét az egri úszás és vízilabda egyik fontos otthona lett.
A Bárány uszoda napjainkban – 101 év sporttörténet
2026-ban már 101 éves az egykori egri versenyuszoda története.
A mai Dr. Bárány István Sportuszoda a város sportéletének meghatározó helyszíne, amely továbbviszi az 1925-ben kezdődött hagyományokat.
A létesítmény jövője 2026-ban is napirendre került. Eger önkormányzatának február 26-i közgyűlésén döntés született arról, hogy az uszoda működtetését négy évre az Egri Vízilabda Kft. és az Egri Vízilabda Klub részére biztosítják.
A határozat azt is mutatja, hogy a Bárány uszoda továbbra is szorosan kapcsolódik a város vízilabdasportjához.
Bár az eredeti épületek jelentős része már nem látható, a helyszín sporttörténeti jelentősége változatlan.
A Petőfi tér környékén egymás közelében található a Török Fürdő, az Egri Termálfürdő, a Bitskey Aladár Uszoda és a Bárány sportuszoda. Ez a városrész különösen jól mutatja, hogyan kapcsolódik össze Eger több évszázados fürdőkultúrája a modern sportélettel.
Több mint egy uszoda – Eger egyik legfontosabb sporttörténeti emléke
Az egri versenyuszoda története nem egyszerűen egy medence és a köré épült épületek története.
A régi Bárány az egri sportolók kitartását, a közösség összetartozását és a város vízisport iránti szeretetét jelképezi.
Az egykori fényképek ma már olyan részleteket is megőriznek, amelyek a felújítások és átépítések során eltűntek. A régi öltözősorok, a medence melletti korlátok és a „VERSENY USZODA” felirat egy letűnt korszak emlékei.
A helyszín azonban tovább él.
Ahol egykor a természetes forrásvíz táplálta medencében úsztak az első egri versenyzők, ott ma is folytatódik a város több mint százéves sporthagyománya.
Források
Minden, ami Eger – Bárány István Sportuszoda rövid története
Minden, ami Eger – Eger különleges „fa katedrálisa”, a Bitskey uszoda
Eger város helyi értéktára – Dr. Bárány István városi sportuszoda
Eger önkormányzata – 2026. február 26-i közgyűlés jegyzőkönyve
Borítókép: Az egri versenyuszoda egykori épülete és medencéje – Hungaricana, Shvoy-gyűjtemény.