A Bükk erdőségeinek mélyén, a Kis-fennsíkon különös természeti képződmény rejtőzik. Az Udvar-kő, amelyet a természetjárók Dante poklaként is emlegetnek, Magyarország egyetlen igazi szakadéktöbre. A hatalmas, függőleges sziklafalakkal körülvett mélyedés egy ősi barlangterem beszakadásával keletkezett. A hely nemcsak látványával, hanem különleges földtani történetével, sajátos mikroklímájával és gazdag élővilágával is a Bükk egyik legérdekesebb természeti értéke.
Egy barlang, amelynek eltűnt a mennyezete
A Bükk hegység számtalan barlangot, víznyelőt, szurdokot és különleges sziklaalakzatot rejt. Ezek közül is kiemelkedik az Udvar-kő, amely egyszerre őrzi egy föld alatti barlang és egy felszíni karsztképződmény jellegzetességeit.
A Kis-fennsík erdős területén található sziklaudvar első pillantásra hatalmas, természetes kráternek tűnhet. Kialakulásának története azonban egészen más, mint egy vulkáni eredetű mélyedésé.
A triász időszakban keletkezett mészkőben a felszín alatti vizek hosszú idő alatt járatokat oldottak ki. Egykor négy-öt barlangi járat találkozott ezen a helyen, amelyek vize fokozatosan egyre nagyobb üreget alakított ki.
A felszínhez közel elhelyezkedő barlangterem mennyezete idővel elveszítette stabilitását, majd beszakadt. A korábban teljesen föld alatt húzódó üreg így megnyílt az ég felé.
Ennek a folyamatnak az eredménye a ma látható Udvar-kő, amely a magyarországi karsztjelenségek között is különleges helyet foglal el.
Miért nevezik Dante poklának?
A név hallatán könnyen valamilyen félelmetes föld alatti világra gondolhatunk. A helyszínt felkeresve azonban hamar érthetővé válik, miért ragadt rá ez az elnevezés.
A meredek sziklafalakkal körbezárt katlanba leereszkedve a látogató egy egészen más világba érkezik. A magas mészkőfalakat moha borítja, a mélyben kidőlt fatörzsek, hatalmas kőtömbök és kisebb sziklaüregek sorakoznak.
A természetes sziklakapu alatt félhomály uralkodik, a levegő hűvös és párás, a környezet pedig még a nyári hónapokban is különös, szinte barlangszerű hangulatot áraszt.
A Dante pokla elnevezés feltehetően erre a szokatlan, komor látványra utal. A mélybe vezető sziklás lejárat és a hatalmas természetes falak valóban olyan benyomást kelthetnek, mintha egy föld alatti világ kapuja nyílna meg az erdő közepén.
Az Udvar-kő másik ismert neve a Sziklakapus-víznyelő, amely már a képződmény földtani sajátosságára utal.
Közel húszméteres mélység az erdő közepén
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának ismertetése szerint a szakadéktöbör mintegy 17 méter mély és 15 méter átmérőjű. Más földtani leírások közel 20 méteres mélységet említenek.
A sziklakapu szélessége 3–3,5 méter, magassága pedig megközelítőleg 1,5–2 méter.
A különleges képződményben ma is felismerhetők az egykori barlang maradványai. A falakon helyenként cseppkő-bekérgeződések figyelhetők meg, a kisebb üregek és sziklafülkék pedig arról tanúskodnak, hogy a jelenlegi nyitott katlan valamikor egy összetettebb föld alatti járatrendszer része volt.
Az Udvar-kő ezért nem egyszerű sziklamélyedés, hanem egy természetes földtani metszet, amely bepillantást enged a Bükk mészkőhegységének belső világába.
Nyáron is dermesztően hideg lehet
Az Udvar-kő egyik legérdekesebb sajátossága a mikroklímája.
A mély, meredek falú katlanban a hideg levegő könnyen összegyűlik, miközben a napsütés csak korlátozottan éri el az alját.
A Bükki Nemzeti Park adatai szerint nyáron akár 10–14 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet a mélyedés alján, mint a környező felszínen.
Ez különösen meglepő lehet egy meleg nyári kirándulás során. Miközben az erdőben kellemes idő uralkodik, a sziklafalak közé leereszkedve hirtelen érezhetően hűvösebb levegő fogadhatja a látogatót.
A magas páratartalom és az állandóan árnyékos környezet kedvez a moháknak, páfrányoknak és különböző gombafajoknak.
A katlan egyfajta természetes hidegcsapdaként működik.
Télen a hó felhalmozódhat a mélyedés alján, ahol a vastag hóréteg olykor hónapokon át megmaradhat. A különleges körülmények ugyanakkor a növényzet számára nem mindig kedvezőek: a hosszan megmaradó hó egyes növényeket akár el is pusztíthat.
Egy külön világ a sziklafalak között
A Bükk változatos élővilágának egyik fontos sajátossága, hogy egymáshoz viszonylag közel is egészen eltérő környezeti feltételek alakulhatnak ki.
Az Udvar-kő erre különösen látványos példa.
A sziklafalak, az árnyékos mélyedések, a magas páratartalom és a hűvös levegő olyan élőhelyet hoznak létre, amely jelentősen különbözik a környező erdőétől.
A mohák és páfrányok mellett különböző moszatok, penészgombák és tömlősgombák is megtalálhatók a területen.
A sziklafalak közé hullott fatörzsek és az elhalt növényi maradványok természetes lebomlása szintén hozzájárul az élőhely változatosságához.
Mindez jól mutatja, hogy egyetlen földtani képződmény milyen jelentős hatással lehet közvetlen környezetének élővilágára.
Fokozottan védett természeti érték
Az Udvar-kő nemcsak látványosság, hanem kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű barlang is.
Morfológiai különlegessége miatt már 1982 óta fokozott védelem alatt áll.
Az országos barlangnyilvántartásban 5363-6 kataszteri számon szerepel. A nyilvántartás a teljes barlangrendszer hosszát 218 méterben adja meg, ami jól érzékelteti, hogy a látványos felszíni sziklaudvarhoz további föld alatti üregek is kapcsolódnak.
A fokozott védelem célja a ritka földtani képződmény, valamint a hozzá kapcsolódó természeti környezet megőrzése.
Az Udvar-kő szabadon látogatható, azonban a természeti értékek megóvása különös figyelmet kíván. A sziklafalak, a barlangi képződmények és az érzékeny növényzet sérülékenyek, ezért a kirándulóknak kerülniük kell minden olyan tevékenységet, amely károsíthatja őket.
Hogyan közelíthető meg Dante pokla?
Az Udvar-kő a Bükk Kis-fennsíkján, a turistautakkal átszőtt erdős területen található.
A Garadna-völgy felől, Közép-Garadna és a lillafüredi Pisztrángtelep térségéből is megközelíthető.
A piros kereszt turistajelzés közeléből rövid, piros barlangjelzés vezet a különleges sziklaudvarhoz.
A Garadna-völgyből indulva a választott kiindulóponttól függően hozzávetőleg 5–6 kilométeres oda-vissza kirándulással számolhatunk.
A Kis-fennsík Tardona felől, a piros sáv jelzésű turistaúton is elérhető, így az Udvar-kő egy hosszabb bükki túrába is beilleszthető.
A környék egyik különleges vonzereje, hogy a természetjárók viszonylag kis területen találkozhatnak töbrökkel, víznyelőkkel, barlangokkal és más mészkőformákkal.
Az Udvar-kőhöz vezető utolsó szakaszon fokozott óvatosság szükséges. A meredek, köves lejárat nedves időben csúszóssá válhat, a sziklaudvar alján pedig nagyobb kőtömbök és kidőlt fák nehezíthetik a mozgást.
Megfelelő túracipő, biztos lépés és körültekintés nélkül nem ajánlott leereszkedni a katlanba.
Ősszel különösen hangulatos a Kis-fennsík
Az októberi Bükk egészen különleges arcát mutatja.
A bükkösök lombkoronája fokozatosan aranysárga és rozsdabarna árnyalatokat ölt, a lehullott levelek vastag szőnyegként borítják az erdei ösvényeket.
A Kis-fennsík csendesebb részein ilyenkor különösen jól érvényesül a táj vadregényes hangulata.
Az Udvar-kő környezetében a színes őszi lomb és a sötét, mohás sziklafalak látványos kontrasztot alkotnak.
A rövidülő nappalok és a párásabb időjárás miatt ugyanakkor fontos a kirándulás megfelelő megtervezése. Az árnyékos sziklaudvarban a nedvesség tovább megmaradhat, ezért az őszi időszakban különösen csúszós lehet a terep.
A Bükk földtörténetének különleges emléke
A Bükk hegység sokkal több, mint erdőkkel borított hegyek és népszerű kirándulóhelyek együttese.
A felszín alatt hatalmas barlangrendszerek, víz által kialakított járatok és évmilliók földtani folyamatait őrző képződmények húzódnak.
Az Udvar-kő ezeknek a folyamatoknak az egyik legszemléletesebb bizonyítéka.
A beszakadt barlangterem története arra emlékeztet, hogy a táj folyamatosan változik. A víz lassan oldja a mészkövet, új üregeket alakít ki, a régi járatok pedig idővel átalakulhatnak vagy összeomolhatnak.
Amit ma az erdő mélyén hatalmas sziklaudvarként látunk, az valamikor teljes egészében a föld alatt rejtőzött.
Dante pokla ezért nem csupán különleges kirándulócélpont, hanem a Bükk egyik legizgalmasabb természeti öröksége, amelynek megismerése segít jobban megérteni a hegység kialakulását és rejtett világát.
Források
Természetjáró – Udvar-kő-barlang (Dante pokla)
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Udvar-kő (Sziklakapus-víznyelő, barlang)
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Kis-fennsík, Udvar-kő
Magyar Állami Természetvédelem – Udvar-kő barlangnyilvántartás
Borítókép: Udvar-kő-barlang, Dante pokla – Fotó: Német-Bucsi Attila / Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ)