Eger legismertebb borospincés negyedének történetében nemcsak a szőlőtermesztés, a borászat és a vendéglátás hagyott nyomot. A Szépasszony-völgy folyamatosan változó arculatához a közterületek rendezése, a sétányok kialakítása és a díszítőelemek megjelenése is hozzátartozik. A völgy díszkútjának ünnepélyes felavatása egy ilyen emlékezetes esemény volt, amelyet a TV Eger korabeli tudósítása is megörökített. A felvétel ma már helytörténeti dokumentum, amely Eger egyik legkedveltebb városrészének fejlődését idézi fel.
Egy avatás, amely a városrész történetének része lett
A Szépasszony-völgy díszkútjának felavatása azok közé az események közé tartozik, amelyek egy-egy közterület megújulásának fontos állomásait jelzik. A város számára a Szépasszony-völgy mindig is különleges jelentőséggel bírt, hiszen a borospincék együttese nemcsak a helyi borászat egyik központja, hanem Eger idegenforgalmának meghatározó helyszíne is.
A díszkút megjelenése a környezet szépítésének és a vendégfogadás feltételei javításának szándékát is kifejezte.
Az avatásról készült televíziós felvétel különösen érdekes napjainkban, amikor a régi egri események dokumentumai egyre nagyobb helytörténeti értéket képviselnek.
A városi televízió archív anyagai nemcsak a nagyobb beruházásokat és ünnepségeket őrzik, hanem azokat a kisebb eseményeket is, amelyek egykor a város mindennapjainak fontos részei voltak.
Miért volt fontos a Szépasszony-völgy környezetének megújítása?
A Szépasszony-völgy eredetileg egészen más szerepet töltött be, mint napjainkban.
A XVIII. században elsősorban bortárolásra használt pincék sorakoztak itt. Az Öregsor kialakítása 1774-ben kezdődött püspök-földesúri engedéllyel, egy 1781-es összeírás pedig már 32 borospincét említett.
A pincék számának növekedésével fokozatosan kialakult Eger egyik legjellegzetesebb borászati területe.
A XX. században a Szépasszony-völgy már nem kizárólag a bortermelők számára volt fontos. Egyre több látogató kereste fel a pincéket, a vendéglátás pedig meghatározó szerepet kapott.
A hatvanas–hetvenes évekből fennmaradt fényképeken még jóval egyszerűbb környezet látható. A pincebejáratok előtt földes, kevésbé rendezett területek húzódtak, és a későbbi idegenforgalmi fejlesztések számos eleme még hiányzott.
A Minden, ami Eger korábbi összeállításaiban 1961-es és 1962-es fényképek segítségével is felidéztük ezt az időszakot. Az egyik felvételen a pincesor és mögötte Eger látképe, a másikon a Földművesszövetkezet egykori völgybeli csárdája szerepel.
A díszkút avatását is ebben a hosszú átalakulási folyamatban érdemes elhelyezni.
A Patkó, a pincék és a közösségi élet
A Szépasszony-völgy legismertebb része a Patkó, amely a pincék jellegzetes, íves elrendezéséről kapta nevét.
A terület különleges hangulatát a tufába vájt pincék, az egymás mellett sorakozó pincebejáratok és a hagyományos egri borvendéglátás együttesen alakították ki.
Az évtizedek során a Patkó és környéke nemcsak borkóstolók, hanem szüreti ünnepségek, zenés rendezvények és közösségi találkozók helyszínévé is vált.
A közterületek megjelenése ezért különösen fontos volt. A díszkutak, padok, növények és sétányok nem csupán a látványt alakítják, hanem azt is meghatározzák, hogyan használják az emberek az adott területet.
A Szépasszony-völgy esetében mindez azért is lényeges, mert itt a történelmi pinceépítészet és a modern turisztikai igények egyszerre vannak jelen.
Érdekesség: a Szépasszony-völgy neve ma is rejtély
A Minden, ami Eger oldalán 2026 szeptemberében külön cikkben foglalkoztunk a Szépasszony-völgy nevének eredetével.
Az összeállítás egy 1981-ben megjelent egri írást idézett fel, amelyben dr. Kapor Elemér, írói nevén Apor Elemér kereste a választ arra, ki lehetett a titokzatos Szépasszony.
Az egyik magyarázat szerint a név a régi magyar hiedelemvilág nőalakjához kapcsolódhat. Más történetek egy különösen szép, bort mérő asszonyról vagy egy közeli villa lakójáról szólnak.
A történeti kutatások azonban egyik magyarázatot sem igazolták minden kétséget kizáróan.
Ami bizonyítható: a Szépasszony-völgy elnevezés első ismert írásos említése 1843-ból származik, a területet korábban Koháry-völgyként is ismerték.
Érdekesség, hogy a völgyben 2000-ben egy Szépasszony-szobrot is felállítottak, amely Debreczeni Zsóka alkotása. A szőlővel és boroskancsóval megjelenített nőalak az egri bor és a helyi hagyományok jelképe lett.
Amikor a régi Eger még egészen más volt
A díszkút avatásának története különösen érdekes, ha összevetjük a Szépasszony-völgy korábbi állapotával.
A Minden, ami Eger oldalán már több alkalommal bemutattuk a régi egri borvidék mindennapjait. Az „Amikor még puttonyosok járták az egri szőlőket” című összeállítás a hatvanas–hetvenes évek szüreti világába kalauzolta vissza az olvasókat.
Akkoriban a szőlőművelés még sokkal több kézi munkával járt. A puttonyok, hordók, lovas kocsik és a hagyományos szüreti eszközök a mindennapokhoz tartoztak.
A Szépasszony-völgy pincéi is szoros kapcsolatban álltak ezzel a világgal.
A borászok számára a pincék elsősorban a termés feldolgozásának, tárolásának és értékesítésének helyszínei voltak. A későbbi évtizedekben azonban egyre hangsúlyosabbá vált a vendéglátás és az idegenforgalom.
Ez a változás a közterületek arculatán is megmutatkozott.
A régi fényképek és a televíziós archívum felvételei együtt segítenek megérteni, hogyan lett a hagyományos pincevilágból Eger egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja.
A Szépasszony-völgy értékeit védeni is kell
A völgy fejlődésével párhuzamosan egyre fontosabbá vált a történelmi és építészeti értékek megőrzése.
Eger önkormányzata 2007-ben külön szabályozással foglalkozott a Szépasszony-völgy helyi építészeti értékeinek védelmével.
A hagyományos pincehomlokzatok, az épületek arányai és a terület történetileg kialakult szerkezete mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Szépasszony-völgy megőrizze sajátos karakterét.
A megújulás és az értékőrzés között azonban mindig egyensúlyt kell találni.
A díszkút avatása egy olyan korszak emléke, amikor a völgy közterületeinek alakítása is figyelmet kapott.
Egy régi televíziós felvétel helytörténeti értéke
A TV Eger tudósítása ma már nemcsak egy ünnepélyes avatás dokumentuma, hanem Eger várostörténetének egyik apró, mégis érdekes részlete.
Az ilyen archív felvételek jelentősége az idő múlásával egyre növekszik.
Megőrzik a város egykori arculatát, az ünnepségek hangulatát és azokat a pillanatokat, amelyek a mindennapi életben hamar feledésbe merülhetnek.
A Szépasszony-völgy esetében különösen fontos az emlékek megőrzése, hiszen a terület folyamatosan változik. Pincék újulnak meg, vendéglátóhelyek alakulnak át, rendezvények születnek, és a közterek is újabb fejlesztéseken mennek keresztül.
A régi televíziós tudósítások, fényképek és újságcikkek segítségével azonban ezek a változások évtizedek múltán is nyomon követhetők.
A Szépasszony-völgy múltja ma is velünk él
A Szépasszony-völgy különlegessége, hogy egyszerre őrzi a több évszázados egri borkultúra emlékeit és a város folyamatos megújulásának történetét.
A pincék a régi szőlőművelő nemzedékek munkáját idézik, a közterek az idegenforgalom fejlődését, a régi felvételek pedig azokat az eseményeket, amelyek egy-egy korszakban fontosak voltak az egriek számára.
A díszkút avatása is ilyen esemény.
Egy ünnepség, amely egykor a Szépasszony-völgy életének része volt, és amelynek emlékét ma a városi televízió archív felvétele őrzi.
Mert Eger történetét nemcsak a nagy építkezések, híres személyiségek és évszázados műemlékek alkotják, hanem azok a kisebb események is, amelyekből lassan összeáll a város mindennapjainak története.
Források
Minden, ami Eger – Ki volt a Szépasszony? Egy 1981-es egri írás nyomában
Minden, ami Eger – Amikor még puttonyosok járták az egri szőlőket
Minden, ami Eger – Helló ősz! Helló Völgy!
TV Eger – A Szépasszony-völgyi díszkút avatásáról készült felvétel
Borítókép: Beledi Márta – A Szépasszony-völgyi díszkút