Eger belvárosában, a Széchenyi István utca és a Zalár József utca között húzódik egy rövid, hangulatos utca, amelynek múltja jóval gazdagabb, mint azt első pillantásra gondolnánk. A mai Dr. Sándor Imre utca egykor Kaszinó utcaként volt ismert, környékén a város társasági életének fontos eseményei zajlottak, és olyan épületek állnak itt, amelyek Eger kulturális történetének meghatározó emlékeit őrzik. Az utca ma üzletekkel, vendéglátóhelyekkel és a belvárosi gyalogosforgalommal éli mindennapjait, miközben nevében egy tragikus sorsú egri orvos emlékét őrzi.
Amikor még Kaszinó utcának nevezték
A Dr. Sándor Imre utca korábbi elnevezése Casinó utcza, később Kaszinó utca volt. Nevét az egykor itt működő Egri Kaszinóról kapta, amely a 19. századi város egyik legjelentősebb társasági és kulturális intézményének számított. A kaszinó ebben az időben nem szerencsejátékot jelentett, hanem olyan találkozóhelyet, ahol a polgárság és az értelmiség tagjai beszélgettek, olvastak, hangversenyeken, színházi előadásokon és bálokon vettek részt.
Az Egri Kaszinó 1833-ban alakult meg, és hamarosan a város szellemi életének egyik központjává vált. Könyvtárat működtetett, jótékonysági rendezvényeket szervezett, valamint kapcsolatot ápolt országos kulturális intézményekkel is.
Az utca történetének különös érdekessége, hogy a Kaszinó épületének megközelítése egykor korántsem volt olyan egyszerű, mint napjainkban. Az 1860-as években a környék annyira sáros tudott lenni, hogy a bálba érkező hölgyeket olykor dézsába állítva, két erős férfi vitte át a járhatatlan útszakaszon. Az 1880-as évek elejére azonban már aszfaltozott járdák könnyítették meg a közlekedést.
Egy különleges épület, amely többször újjászületett
A Kaszinó története szorosan összefonódik a Széchenyi utcai, később Fati Partus néven ismertté vált épülettel. A területen a török hódoltság idején kisebb házak álltak, majd 1690-ben Somogyi Mihály hajdúkapitány vásárolta meg az ingatlanokat.
A következő jelentős korszak 1802-ben kezdődött, amikor Spetz József gyógyszerész tulajdonába került a ház. Patikát működtetett, az udvar hátsó részében pedig cukorkagyártó üzemet létesített. 1812-ben nagyszabású építkezésbe fogott, amelynek terveit Povolni Ferenc készítette.
Az épület kulturális jelentőségét mutatja, hogy 1823-ban Déryné Széppataki Róza is itt lakott, a színházi előadásoknak helyet adó nagyterem közelében. Az 1827-es tűzvész súlyos károkat okozott, de Spetz újjáépíttette az ingatlant. A homlokzaton megjelenő FATI PARTUS felirat erre az újjászületésre is emlékeztet.
A Kaszinó 1878-ban vásárolta meg az épületet 32 ezer forintért. A következő évtizedekben több átalakítás történt: 1883-ban parkettázták a nagytermet, 1886-ban pedig tűzbiztonsági és kényelmi okokból külön ajtót nyitottak az akkori Kaszinó utca felé.
A második világháború után az épület új feladatokat kapott. Szakszervezeti székházként, majd Ifjúsági Házként és Művészetek Házaként működött. Napjainkban a Kepes Intézet révén kapcsolódik Eger kulturális életéhez.
Ki volt Dr. Sándor Imre, akiről az utcát elnevezték?
Sándor Imre 1887. augusztus 13-án született a Szatmár megyei Irinyben. Középiskolai tanulmányait az egri főreáliskolában végezte, ahol 1905-ben érettségizett. Orvosi diplomáját 1911-ben szerezte meg, majd 1913-ban telepedett le Egerben.
Körorvosként, később az egri járás helyettes orvosaként dolgozott. Az első világháború idején frontszolgálatot teljesített, főorvosi rangban szerelt le, majd visszatért a városba.
Egerben különösen nagy megbecsülés övezte. Nemcsak gyógyította betegeit, hanem a rászorulóknak anyagi segítséget is nyújtott. Emiatt a városban a „szegények orvosaként” emlegették.
Élete 1944 októberében tragikus véget ért. A dunántúli Pusztavámoson tartózkodott egy munkaszolgálatos alakulat mellett, amikor a Horthy Miklós által bejelentett kiugrási kísérlet híre eljutott hozzájuk. A történeti visszaemlékezés szerint a hírt örömmel fogadó zsidó munkaszolgálatosokat egy SS-különítmény kivégezte, és a gyilkosságok során Sándor Imre is életét vesztette.
A belvárosi utca ma az egykori egri orvos emberségének és tragikus sorsának is emléket állít.
A mozi története is ide kapcsolódik
A Dr. Sándor Imre utca Széchenyi utcai végénél található az Uránia épülete, amely az egri mozitörténet egyik legfontosabb helyszíne.
Az egri iparosok 1912-ben indították el Mozgókép Otthon nevű vállalkozásukat a Dobó téren. A kezdeményezés sikerének köszönhetően hamarosan nagyobb, korszerűbb filmszínház építésébe fogtak.
A Széchenyi utca 14. szám alatti ingatlanon 1913-ban kezdődött az új mozi kialakítása. Az épület udvarában létrehozott filmszínház közel hatszáz néző befogadására volt alkalmas, ami akkoriban jelentős vállalkozásnak számított.
Az Uránia később évtizedeken keresztül meghatározó szerepet töltött be az egri kulturális életben. A mozihoz kapcsolódó emlékek ma is hozzátartoznak az utca történetéhez.
július 17-én újabb emlékhellyel gazdagodott a környék: az Uránia Rendezvényközpont oldalán felavatták Puhl Sándor világhírű labdarúgó-játékvezető bronz domborművét. Az egri kötődésű sportember az 1994-es világbajnokság döntőjét is vezette.
A belvárosi kereskedelem változásai
Az utca és környezete a 20. század második felében jelentősen átalakult. A régi polgárházak mellett korszerűbb kereskedelmi épületek jelentek meg, a környék pedig a belvárosi vásárlások egyik fontos helyszínévé vált.
A közeli Lenkey udvarban 1981 novemberében nyílt meg a Belvárosi ABC, amely 800 négyzetméteres eladóterével és hétmillió forintos árukészletével Heves megye legnagyobb üzletének számított az átadásakor. Az új áruház hatalmas érdeklődést váltott ki, és hosszú időre meghatározta a környék kereskedelmi életét.
A rendszerváltást követően az üzletek és szolgáltatások kínálata fokozatosan megváltozott. Az egykori nagyáruházak, szaküzletek és hagyományos kereskedelmi egységek helyét részben kisebb boltok, vendéglátóhelyek és más szolgáltatások vették át.
A régi és az új Eger találkozása
A Dr. Sándor Imre utca ma is a belváros egyik forgalmas gyalogos összeköttetése. A Széchenyi utcáról érkezők néhány lépés után már egészen más városképpel találkoznak: a történelmi épületek mellett modernebb homlokzatok, üzletportálok, teraszok és a mindennapi városi élet jelennek meg.
Ősszel különösen hangulatos ez a rövid utcaszakasz. A Zalár József utca felé tekintve a sárguló lombú fák, a háttérben magasodó épületek és a sétáló emberek együtt mutatják meg a mai Eger egyik jellegzetes arcát.
Bár az utca néhány perc alatt végigsétálható, története több évszázadot fog át. Emlékeztet a régi egri társasági életre, a színházi előadásokra, a város első jelentős mozivállalkozásaira, a belvárosi kereskedelem átalakulására és egy olyan orvosra, aki egész életében a rászorulókat segítette.
A Dr. Sándor Imre utca így nem csupán két belvárosi utca közötti átjáró, hanem Eger történelmének egy apró, mégis sok emléket őrző darabja.
Források
Minden, ami Eger – A végzet szülötte: történetek az egri Fati Partus falai közül
Egri Ügyek – A Lenkey udvar és a Belvárosi Üzletház története
Borítókép: Eger, Dr. Sándor Imre utca – Fotó: Szinok Gábor