Nemzetközi figyelmet kapott az Egri borvidék: egy új-zélandi borszakértő személyesen látogatott el Egerbe, ahol három meghatározó pincészet munkáján keresztül mutatta be a térség megújulását. A 2026 októberében megjelent részletes beszámoló szerint Eger ma Magyarország egyik legizgalmasabb borvidéke, amely a történelmi hagyományokra építve, a klímaváltozás kihívásaihoz alkalmazkodva alakítja jövőjét.
Új-Zélandról érkezett elismerés az egri boroknak
Eger neve ismét megjelent a nemzetközi borszakmai nyilvánosságban. A Wine Insights oldalán 2026. október 10-én jelent meg John Penney új-zélandi borszakértő átfogó írása, amely az Egri borvidék múltját, jelenét és jövőjét vizsgálja.
A szerző Tokaj után érkezett Egerbe magyarországi borvidéki utazása során. Nem csupán borokat kóstolt, hanem megismerkedett a termőterületekkel, a pincészetek működésével és azokkal az emberekkel is, akik meghatározó szerepet játszanak az egri borászat megújulásában.
Beszámolójában három pincészetet emelt ki: Bukolyi Marcell birtokát, a Gál Tibor Pincészetet és a St. Andrea Szőlőbirtokot.
A három borászat eltérő szemléletet képvisel, mégis közös bennük a termőhely tisztelete, a minőség iránti elkötelezettség és az Egri borvidék sajátos karakterének megőrzése.
John Penney értékelése különösen érdekes, mert egy olyan szakember szemszögéből mutatja be Egert, aki Új-Zéland egyik jelentős borvidékén, Martinborough térségében dolgozik, és nemzetközi tapasztalatok alapján vizsgálja a borok minőségét.
Eger, ahol a történelem és a borászat évszázadok óta összetartozik
A külföldi szakértő írásának egyik fontos megállapítása, hogy az egri borászat története elválaszthatatlan a város múltjától.
A szőlőművelés fejlődésében jelentős szerepet játszott az egri püspökség, a középkori egyházi birtokrendszer és a különböző korszakokban betelepülő szőlőművelő közösségek munkája.
A történelmi borvidék fejlődését a tatárjárás, a török hódoltság, majd a filoxéravész is alapvetően befolyásolta.
A vörösborok készítése különösen a későbbi évszázadokban vált meghatározóvá. A kadarka, majd a kékfrankos és más szőlőfajták megjelenése fokozatosan alakította ki azt a borászati hagyományt, amelyből a mai Egri Bikavér megszületett.
A Bikavérhez kapcsolódó legismertebb történet természetesen az 1552-es egri várvédelem legendája. A történet szerint a várvédők vörösborral erősítették magukat, amelynek nyomai a szakállukon is megjelentek, és az ellenség bikavérnek vélte az italt.
Ez azonban legenda, nem bizonyított történelmi esemény. Az Egri Bikavér elnevezés dokumentált története jóval későbbi.
A történet mégis az egri bor egyik legismertebb nemzetközi jelképe lett.
A Wine Insights szerzője arra is felhívja a figyelmet, hogy Eger különlegességét nem kizárólag a szőlőfajták adják. A Bükk déli előterének vulkanikus tufája, a mészköves területek, a különböző magasságú szőlőültetvények és a történelmi pincék együtt alakítják a borvidék karakterét.
Bukolyi Marcell – a Nagy-Eged különleges adottságai
A beszámoló elsőként Bukolyi Marcell munkáját mutatja be, akinek birtoka a Nagy-Eged déli lejtőinek lábánál helyezkedik el.
A szakértő különösen nagyra értékelte a termőhely adottságait és az ökológiai gazdálkodásra épülő borászati szemléletet.
A birtok mintegy 14 hektáron gazdálkodik, három eltérő adottságú területen.
A Köves-dűlő hat hektáron, körülbelül 310–410 méteres magasságban húzódik. A mészköves és meszes márgás talaj különösen meghatározó az itt termő szőlő karakterében.
A Farm nevű terület négy hektáros, míg a szintén négy hektáros Birsalmás-dűlő eltérő talajszerkezetével járul hozzá a birtok borainak sokszínűségéhez.
Bukolyi Marcell többek között kékfrankossal, furminttal, hárslevelűvel, syrah-val, cabernet franc-nal és pinot noirral dolgozik.
A szakértő látogatása éppen a szüret idejére esett, amikor az aszály már komoly nehézségeket okozott.
A borászatban ekkor frissen szedett szőlővel teli ládák sorakoztak, a szüreti munka pedig folyamatosan zajlott.
John Penney négy bort ismertetett részletesen, köztük a Köves Egri Csillag Grand Superiort, a 2023-as Nagy-Eged Egri Bikavér Grand Superiort és a 2021-es Nagy-Eged Kékfrankos Grand Superior Reserve tételt.
Értékelésében a borok egyensúlyát, frissességét, eleganciáját és termőhelyi karakterét hangsúlyozta.
A Nagy-Eged jelentősége egyébként a Minden, ami Eger korábbi írásaiban is megjelent. A hegy az ország egyik legkülönlegesebb magasan fekvő szőlőtermő területe, ahol a meredek lejtők, a mészköves talaj és a sajátos mikroklíma rendkívüli adottságokat teremtenek.
Gál Tibor – a hagyomány és a modern egri borászat találkozása
A második bemutatott pincészet a Gál Tibor Pincészet, amelynek története szorosan kapcsolódik az Egri borvidék rendszerváltozás utáni megújulásához.
Idősebb Gál Tibor nemzetközi tapasztalataival és borászati szemléletével jelentős szerepet vállalt az egri borok minőségi fejlődésében.
Munkásságában fontos helyet kapott a hagyományos szőlőfajták újraértékelése, a termőhelyek adottságainak tudatos kihasználása és az Egri Bikavér minőségének emelése.
Örökségét fia, ifjabb Gál Tibor viszi tovább.
A Wine Insights beszámolója külön kiemeli, hogy ifjabb Gál Tibor 2025-ben elnyerte a Borászok Borásza címet.
A szakértő az egri belvárosban található Fúziót is meglátogatta, amely nem egyszerűen borászati bemutatóhely, hanem a város kulturális és gasztronómiai életének egyik szereplője.
A Fúzió különlegessége, hogy a történelmi egri pincevilágot a modern borkultúrával kapcsolja össze.
A borászat szemléletében fontos szerepet kapnak az egyes dűlők, köztük a Síkhegy és a Nagy-Eged adottságai.
A látogatás során a szakértő megkóstolta a 2025-ös Egri Csillagot, a 2025-ös Kadarkát, a 2023-as Labirintus Egri Bikavér Superiort és a 2018-as Síkhegy Egri Bikavér Grand Superiort.
Különösen a borok frissességét, gyümölcsösségét, kiegyensúlyozott savszerkezetét és kifinomult karakterét értékelte.
A Gál Tibor Pincészet példája azt mutatja, hogy a modern egri borászat fejlődése nem feltétlenül jelenti a hagyományoktól való eltávolodást.
Éppen ellenkezőleg: a történelmi szőlőfajták és termőhelyek új megközelítése lehet az egyik legfontosabb fejlődési irány.
St. Andrea – az egri borok eleganciája
A harmadik bemutatott borászat a St. Andrea Szőlőbirtok volt, amely Egerszalókhoz és az Egri borvidék több meghatározó termőterületéhez kapcsolódik.
A pincészetet dr. Lőrincz György munkássága tette ismertté, aki az egri borok minőségi fejlődésének egyik meghatározó alakja.
A szakértő szerint a St. Andrea borainak egyik legfontosabb sajátossága az elegancia, a kiegyensúlyozottság és a tudatosan felépített stílus.
A pincészet több jelentős dűlőből készít borokat. Ezek közé tartozik a Hangács, a Nagy-Eged és a Boldogságos is.
A különböző termőhelyek eltérő talajszerkezete és fekvése lehetőséget ad arra, hogy a borászat sokféle karakterű bort készítsen, miközben megőrzi saját stílusát.
A beszámoló külön foglalkozik azzal is, hogy a családi borászatban egyre nagyobb szerepet vállal ifjabb Lőrincz György.
Az apa és fia közötti szakmai együttműködés a hagyományok továbbadásának és a megújulásnak egyaránt fontos példája.
John Penney a St. Andrea borai közül többek között a 2024-es Örökké Egri Csillag Superiort, a Boldogságos Egri Csillag Grand Superiort, a 2022-es Merengő Egri Bikavér Superiort és a 2019-es Agapé Nagy-Eged Egri Bikavér Grand Superiort értékelte.
A szakértő a borok összetettségét, harmonikus szerkezetét, gazdag aromavilágát és hosszú érlelési lehetőségeit emelte ki.
A St. Andrea példája azt bizonyítja, hogy az Egri borvidék képes olyan magas minőségű borokat készíteni, amelyek nemzetközi összehasonlításban is figyelmet érdemelnek.
A klímaváltozás már az egri szőlőültetvényeken is érezhető
A Wine Insights beszámolójának egyik legfontosabb része nem a borkóstolókról, hanem az Egri borvidék előtt álló kihívásokról szól.
Eger hagyományosan a hűvösebb éghajlatú magyar borvidékek közé tartozik.
A Bükk közelsége, a magasabban fekvő termőterületek és a nappali, illetve éjszakai hőmérséklet közötti különbségek hozzájárulnak a borok savszerkezetéhez és frissességéhez.
Az utóbbi években azonban a szélsőséges időjárás, a tartós nyári hőség és az aszály egyre komolyabb kihívásokat jelent.
A 2026-os szüret különösen jól érzékeltette ezeket a problémákat.
Az Egri borvidéken már augusztusban megkezdődött a szüret az Irsai Olivérrel. A meleg és csapadékszegény időjárás miatt több helyen kisebb szemű, alacsonyabb tömegű fürtök fejlődtek.
A Minden, ami Eger szeptemberi beszámolója is foglalkozott azzal, hogy a borvidék termelőinek egyszerre kell alkalmazkodniuk a kisebb termésmennyiséghez, a változó időjáráshoz és a növekvő gazdasági költségekhez.
A kisebb termés ugyanakkor önmagában nem jelent gyengébb minőséget.
A megfelelően beérett szőlőből kiváló bor készülhet, de a szüreti időpont megválasztása, a savak megőrzése és a feldolgozás pontossága egyre nagyobb szakmai jelentőséget kap.
A külföldi szakértő szerint az Egri borvidék jövőjét nagymértékben meghatározza, hogy a termelők milyen gyorsan és eredményesen tudnak alkalmazkodni az új éghajlati körülményekhez.
Ebben fontos szerepet játszhat a magasabban fekvő területek hasznosítása, a lombfal megfelelő kezelése, a szüreti időpontok újragondolása és a hagyományos szőlőfajták tulajdonságainak jobb kihasználása.
Egri Bikavér és Egri Csillag – két bor, amely a borvidék jövőjét is meghatározza
Az Egri borvidék különlegessége, hogy két meghatározó házasított bortípussal is rendelkezik.
Az Egri Bikavér a történelmi vörösboros hagyományok legismertebb képviselője, míg az Egri Csillag a fehérborok sokszínűségét mutatja be.
A Bikavér esetében a kékfrankos meghatározó szerepet játszik, amelyet más kékszőlőfajták egészítenek ki.
Az Egri Csillag ezzel szemben több fehér szőlőfajta házasításából készül, és a borvidék eltérő adottságait egy másik oldalról mutatja meg.
A Minden, ami Eger már 2016-ban külön cikkben foglalkozott a Bikavér-készítés szabályaival és azzal, hogy a különböző szőlőfajták megfelelő aránya mennyire fontos a bor végső karakterének kialakításában.
A Wine Insights beszámolója ezt a gondolatot mai nemzetközi szemlélettel erősíti meg.
Az egri borok értéke nem feltétlenül a rendkívüli testességben vagy a magas alkoholtartalomban rejlik, hanem a kiegyensúlyozottságban, az eleganciában és a termőhely sajátosságainak megjelenítésében.
Ez különösen fontos lehet a felmelegedő éghajlat mellett.
A Szépasszony-völgytől a nemzetközi borvilágig
Az egri borászat fejlődése a város idegenforgalma szempontjából is meghatározó.
A Szépasszony-völgy hosszú ideje Eger egyik legismertebb turisztikai célpontja. A történelmi pincék, a hagyományos borkóstolók és a borhoz kapcsolódó vendéglátás generációk óta hozzátartoznak a város arculatához.
Az elmúlt évtizedekben azonban a borturizmus jelentősen átalakult.
A látogatók egy része ma már nemcsak egy kellemes pincelátogatást keres, hanem szeretné megismerni a borászokat, a dűlőket, a szőlőfajtákat és a borkészítés hátterét is.
A nemzetközi szakmai látogatások ezért különösen értékesek.
Egy-egy külföldi borszakértő beszámolója olyan közönséghez is eljuttathatja Eger nevét, amely korábban elsősorban a francia, olasz, spanyol vagy új-zélandi borvidékeket ismerte.
A Minden, ami Eger korábbi írásaiban már szó esett arról is, hogy a magyar borvárosok együttműködésének megújítása új lehetőségeket teremthet az Egri borvidék számára.
A nemzetközi ismertség erősítése, a minőségi borturizmus fejlesztése és a helyi termelők közötti együttműködés egymást kiegészítő célok lehetnek.
Három borászat, három szemlélet, egy közös jövő
John Penney beszámolójának végső következtetése szerint Eger egyik legnagyobb erőssége éppen a sokszínűségében rejlik.
Bukolyi Marcell a Nagy-Eged termőhelyi adottságaira és az ökológiai gazdálkodásra épít.
Gál Tibor a történelmi hagyományokat a modern, városi borkultúrával és a dűlőközpontú borászattal kapcsolja össze.
A St. Andrea pedig a kifinomultságot, az egyensúlyt és a generációkon átívelő szakmai munkát képviseli.
Három különböző megközelítés, amelyek egyaránt hozzájárulnak az Egri borvidék nemzetközi megítélésének erősítéséhez.
A külföldi szakértő nem azt állítja, hogy a borvidék előtt könnyű évek állnak. Éppen ellenkezőleg: az aszály, a felmelegedés és az időjárási szélsőségek miatt a szőlőtermesztés egyre összetettebb feladat lesz.
Mégis bizakodó képet rajzol Eger jövőjéről.
A borvidék olyan történelmi örökséggel, változatos termőterületekkel és felkészült borászokkal rendelkezik, amelyekre hosszú távon is lehet építeni.
A 2026 októberében megjelent nemzetközi beszámoló legfontosabb üzenete ezért túlmutat három pincészet sikerén.
Eger nem pusztán megőrizni szeretné évszázados borászati hagyományait, hanem képes azokat a változó világ igényeihez igazítva továbbfejleszteni.
És talán éppen ez az Egri borvidék legnagyobb lehetősége: megőrizni mindazt, ami különlegessé teszi, miközben új utakat talál a jövő felé.
Források
Minden, ami Eger – Nagy-Eged és a Várhegy
Minden, ami Eger – A Bikavér-készítés szabályai
Minden, ami Eger – Így ajánlották Egert 2002-ben – mi változott a városban 24 év alatt?
Borítókép: Őszi szőlőültetvények az Egri borvidéken, háttérben a Bükk hegyvonulataival. Fotó: St. Andrea Szőlőbirtok.