Eger belvárosában járva sokan nap mint nap áthaladnak az Egészségház utcán, talán nem is sejtve, mennyi történelmi érdekességet rejt ez a rövid útszakasz. Egykor elegáns főispáni villa állt itt, működött tüdőgondozó, mentőállomás és ipartestületi székház, az egyik udvarban pedig ma is különleges, védett páfrányfenyő magasodik. Az utca története szorosan összefonódik Eger fürdőkultúrájával, közigazgatásával és a város 19–20. századi átalakulásával.
Amikor még Pyrker utcának nevezték
Az Egészségház utca kialakulása a 19. század első felére vezethető vissza. Az 1840-es évek környékén az egri káptalan birtokából leválasztott területen új utcát nyitottak, hogy könnyebbé tegyék a belváros és a fürdőnegyed közötti közlekedést.
Az új közterület a Pyrker utca nevet kapta, Pyrker János László egri érsek tiszteletére. Az érsek 1827 és 1847 között vezette az egri főegyházmegyét, és jelentős szerepet vállalt a város kulturális, oktatási és építészeti fejlődésében. Nevéhez fűződik többek között az egri bazilika építtetése is.
Az utca később az Erzsébet sétány nevet viselte, amely Erzsébet királyné emlékét őrizte. Ez az elnevezés már egy másik korszakot idézett, amikor a város fejlődésében egyre nagyobb jelentőséget kaptak a rendezett közterületek és a fürdőkhöz vezető útvonalak.
A ma ismert Egészségház utca elnevezés az 1950-es években terjedt el, és egy olyan intézményre utal, amely évtizedeken keresztül meghatározta a környék életét.
A főispáni villa, amelynek ma már nyoma sincs
Az utca egyik legérdekesebb, mára eltűnt épülete a Klapka György utca sarkán álló egykori főispáni villa volt.
Az 1903-ban emelt, szecessziós stílusú épület eredetileg Heves megye főispánjának lakó- és hivatali céljait szolgálta. A villa az akkori Eger egyik reprezentatív épülete volt, amely jól tükrözte a századforduló polgári és közigazgatási világát.
Az 1930-as várostérképeken még a „Várm. főispáni lak és hiv.” megjelöléssel szerepelt. Ez az apró térképi adat is bizonyítja, milyen fontos szerepet töltött be az épület a város életében.
A második világháborút követő államosítás után új feladatot kapott. Egészségügyi intézménnyé alakították, és itt kezdte meg működését Eger első tüdőgondozó intézete.
A tüdőbetegségek elleni küzdelem a 20. század közepén kiemelt népegészségügyi feladatnak számított. A tüdőgondozók fontos szerepet vállaltak a tuberkulózis felismerésében, a betegek ellenőrzésében és a megelőző vizsgálatokban.
Az egykori főispáni villa így a közigazgatási életből az egészségügyi ellátás szolgálatába került. Az Egészségház utca elnevezés is ennek az időszaknak az emlékét őrzi.
Az épület azonban nem maradhatott fenn. A villát 1979-ben lebontották, helyén 1981-re elkészült az akkori pártiskola épülete, amelyet napjainkban az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem használ.
A régi villa eltűnésével Eger századfordulós építészeti örökségének egy jellegzetes darabja veszett el.
Mentőállomás és tüdőgondozó az utcában
Az Egészségház utca neve nem véletlenül kapcsolódik az egészségügyhöz.
A tüdőgondozó mellett egykor mentőállomás is működött ezen a környéken. Az egészségügyi intézmények jelenléte hosszú időre meghatározta az utca mindennapjait.
Az ide érkező betegek, az egészségügyi dolgozók és a mentőszolgálat járművei egészen más képet adtak a környéknek, mint amit ma megszoktunk.
A későbbi intézményi átalakulások során ezek a funkciók megszűntek vagy más helyszínre kerültek, az utcanév azonban változatlan maradt.
Érdekesség, hogy az Egészségház utca ma is egy olyan intézmény nevét viseli, amelynek eredeti épülete már közel fél évszázada nem létezik.
Az egri iparosok egyik fontos helyszíne
Az utca történetének kevésbé ismert fejezete az Egri Ipartestülethez kapcsolódik.
Az 1920-as évek közepén itt működött az ipartestület székháza. Az ipartestületek a helyi kisiparosok, mesterek és kézművesek érdekképviseleti szervezetei voltak.
Egerben a kisipar jelentős szerepet játszott a város gazdaságában. A szabók, cipészek, asztalosok, lakatosok és más mesterségek képviselői nemcsak a mindennapi élethez szükséges termékeket állították elő, hanem a helyi gazdasági és társadalmi élet meghatározó szereplői is voltak.
Az ipartestületi székház a szakmai ügyek intézésének, az érdekképviseletnek és a közösségi találkozásoknak is helyet biztosított.
Egy történelmi dátum: 1945. február 26.
Az Egészségház utcához a második világháborút követő politikai átalakulás egyik helyi eseménye is kapcsolódik.
február 26-án itt kezdte meg működését az Egri Igazoló Bizottság.
A háború után országszerte létrehozott igazoló bizottságok feladata a közalkalmazottak és hivatalnokok háború alatti magatartásának vizsgálata volt. A testületek azt ellenőrizték, hogy az érintettek szerepet vállaltak-e a korábbi politikai rendszer működtetésében, illetve folytathatták-e közszolgálati tevékenységüket.
Ez a történelmi esemény jól mutatja, hogy az utca épületei nemcsak egészségügyi és lakófunkciókat töltöttek be, hanem Eger közéletének fontos helyszínei is voltak.
Egy különleges természeti kincs az udvarban
Az Egészségház utca egyik legérdekesebb látnivalója nem épület, hanem egy fa.
Az 5. szám alatti épületek által körbezárt belső udvarban egy helyi védelem alatt álló páfrányfenyő, más néven ginkgó található.
A természetvédelmi leírás szerint a fa mintegy 15 méter magas, és jóval túlnyúlik a környező épületeken.
Különlegessége, hogy nőivarú példány. A páfrányfenyő kétlaki növény, vagyis külön egyedeken fejlődnek a hím- és nőivarú szaporítóképletek. A nőivarú példányok magjait körülvevő húsos burok éréskor jellegzetes, sokak számára kellemetlen szagot áraszt.
A ginkgó az egyik legismertebb ősi növényfaj, amelynek fejlődéstörténeti elődei több százmillió évvel ezelőtt is léteztek.
Az egri példány lombkoronáját korábban több helyen visszavágták, ennek ellenére a belső udvar meghatározó természeti értéke maradt.
Ősszel különösen látványos, amikor jellegzetes, legyező alakú levelei aranysárgára változnak.
A Nagypréposti Palota és az 1849-es haditanács
Az Egészségház utca Kossuth Lajos utcai találkozásánál áll Eger egyik jelentős barokk műemléke, az egykori Nagypréposti Palota.
Az épületet Fellner Jakab tervezte, és 1774–1776 között építették. Emeleti erkélyének, valamint földszinti ablakainak kovácsoltvas díszítései Fazola Henrik munkái.
A palota történetéhez az 1848–49-es szabadságharc egyik fontos eseménye is kapcsolódik.
február 25–26-án itt tanácskozott Dembinszky Henrik, Görgey Artúr és Klapka György a közelgő kápolnai ütközet haditervéről.
A tanácskozást követően február 26–27-én zajlott le a kápolnai csata, amely a magyar honvédsereg vereségével végződött.
A palota így nemcsak Eger barokk építészetének, hanem a magyar szabadságharc történetének is fontos emlékhelye.
Amikor beszakadt az utca alatt a csatorna
Az Egészségház utca újabb kori történetének egyik legjelentősebb eseménye a 2019-ben megkezdett közműrekonstrukcióhoz kapcsolódik.
A szennyvízhálózat korszerűsítése miatt az utcában jelentős útlezárásokra és forgalomkorlátozásokra került sor.
2020 márciusában azonban váratlan probléma jelentkezett: beszakadt az utca alatt húzódó nagy keresztmetszetű csapadékcsatorna.
A vizsgálatok szerint a régi csatorna rendkívül rossz állapotban volt, több helyen repedéseket és korábbi beszakadásokat is találtak. A meghibásodás miatt az utca helyreállítása hónapokat késett.
A munkálatok a helyi autóbusz-közlekedést is érintették, több járatnak ideiglenesen módosított útvonalon kellett közlekednie.
A csapadékcsatorna felújítása 2021-ben folytatódott. Az önkormányzati tájékoztatás szerint 237 méter új csapadékcsatorna építését és mintegy 1500 négyzetméternyi új aszfaltburkolat kialakítását tervezték.
Ez a történet arra is emlékeztet, hogy a régi belvárosi utcák alatt sokszor évtizedekkel korábban kiépített közműhálózat húzódik, amelynek állapota alapvetően befolyásolja a felszíni közlekedést.
Az Egészségház utca napjainkban
Az utca ma már egészen más képet mutat, mint a 20. század első felében.
Az egykori főispáni villa eltűnt, az egészségügyi intézmények korábbi szerepe megszűnt, a környék épületállománya és közlekedése pedig jelentősen átalakult.
Mégis sok minden megmaradt a múltból.
Az utcanév tovább őrzi az egykori egészségügyi intézmény emlékét, a közeli barokk palota a város történelmi jelentőségére emlékeztet, az udvarban álló védett páfrányfenyő pedig a természet különleges értékeit képviseli.
Az Egészségház utca története jó példa arra, hogy Eger múltját nemcsak a legismertebb műemlékek és terek őrzik. Egy rövid belvárosi utca is képes felidézni több évszázad várostörténetét, az egykori főispánok világától a modern egészségügyi ellátás kialakulásáig.
Legközelebb, amikor erre járunk, érdemes egy pillanatra arra gondolni, milyen épületek álltak itt egykor, kik dolgoztak bennük, és mennyi minden változott meg az elmúlt száz esztendőben.
Források
Eger Megyei Jogú Város – Nagypréposti Palota
Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület – Helyi védett természeti értékek Heves megyében
Eger Megyei Jogú Város – Csúszik az Egészségház utca megnyitása
Eger Megyei Jogú Város – Egészségház utcai csapadékcsatorna-felújítás, 2021
Borítókép: Eger, Egészségház utca. Fotó: Szinok Gábor