Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a magyar kukoricatermesztők, és a kedvezőtlen folyamatok Heves megyét sem kerülték el. A gazdálkodók már eleve kisebb területen vetettek kukoricát, a rendkívüli csapadékhiány és a nyári hőség pedig tovább csökkentette a terméshozamokat. A következmények országos szinten is jelentkeznek: Magyarország, amely korábban jelentős kukoricaexportőrnek számított, 2026 első nyolc hónapjában már több kukoricát importált, mint amennyit külföldre értékesített.
Fordulat a magyar kukoricapiacon
A magyar mezőgazdaság egyik meghatározó növénye évtizedeken keresztül a kukorica volt. A kedvező termőhelyi adottságoknak és a jelentős vetésterületnek köszönhetően Magyarország nemcsak saját szükségleteit tudta fedezni, hanem számottevő mennyiséget exportált is.
Az utóbbi évek azonban alapvetően megváltoztatták a helyzetet. Az ismétlődő aszályok, a szélsőséges hőmérsékletek és a növekvő termelési költségek miatt egyre több gazdálkodó döntött úgy, hogy csökkenti a kukorica vetésterületét, és más növények termesztésére tér át.
A Világgazdaság október 13-án megjelent beszámolója szerint az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb adatai jelentős külkereskedelmi fordulatot mutatnak.
Magyarország 2026 januárja és augusztusa között mindössze 346,8 ezer tonna kukoricát exportált, miközben az előző év azonos időszakában még 1,076 millió tonnát értékesített külföldön. Ez közel 68 százalékos visszaesés.
Ezzel párhuzamosan a behozatal 185,8 ezer tonnáról 446,7 ezer tonnára emelkedett. Az ország tehát a vizsgált időszakban közel 100 ezer tonnával több kukoricát vásárolt külföldről, mint amennyit exportált.
A változás különösen figyelemre méltó annak tükrében, hogy egy évvel korábban még mintegy 890 ezer tonnás exporttöbblet jellemezte a magyar kukoricakereskedelmet.
Heves megyében is visszaszorult a kukoricatermesztés
Heves megye mezőgazdaságában szintén érzékelhető a kukoricatermesztés visszaesése. A megye déli, alföldi jellegű területein hagyományosan fontos szerepet töltött be a növény, az utóbbi évek időjárása azonban egyre nagyobb kockázatot jelent a termelők számára.
A Hevesi-sík és a megye déli mezőgazdasági térségei különösen érzékenyek a tartós csapadékhiányra. A magas nyári hőmérséklet, a gyorsan kiszáradó talaj és a vízhiány együttesen jelentősen ronthatja a kukorica fejlődését.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján már a 2025-ös esztendő is rendkívül gyenge eredményeket hozott.
Heves megyében akkor mindössze 6460 hektáron takarítottak be kukoricát, a teljes termés pedig 24,1 ezer tonna volt. Ez hektáronként 3,73 tonnás termésátlagot jelentett, jelentősen elmaradva az országos 5,3 tonnás átlagtól.
A megye kukoricatermesztése ezzel mélypontra került. A betakarított mennyiség csak a 2022-es, rendkívül súlyos aszály idején volt ennél alacsonyabb.
A 2026-os időjárás pedig nem hozott megnyugtató fordulatot.
Rendkívüli csapadékhiány sújtotta a megyét
Az idei esztendő egyik legsúlyosabb problémája a tartós vízhiány volt. A csapadékszegény hónapok következtében a talaj nedvességtartalma jelentősen lecsökkent, ami különösen a nyári fejlődésű szántóföldi növényeket érintette érzékenyen.
A HungaroMet augusztusi agrometeorológiai értékelése szerint Heves megyében a talaj telítettségéhez viszonyított vízhiány helyenként elérte a 160–170 millimétert.
A kukorica öntözetlen állományainak jelentős része gyengén fejlődött, sok helyen megkezdődött a kényszerérés és a növények idő előtti elszáradása.
A helyzet súlyosságát jól érzékelteti egy hevesi gazdálkodó augusztusi beszámolója is. Korsós István szerint egyes területeken a korábban elérhető hektáronkénti tíz tonna helyett mindössze egy tonna kukoricatermésre lehetett számítani.
A gazdálkodó arról is beszámolt, hogy májusban gyakorlatilag nem érkezett csapadék, júniusban és július elején pedig csak minimális eső hullott.
Az ilyen mértékű vízhiány a kukorica számára különösen a virágzás és a szemképződés időszakában jelent súlyos veszélyt. A növény ilyenkor fokozottan érzékeny a hőségre és a talaj nedvességhiányára.
A károsodás következménye, hogy a csövek kisebbek maradnak, kevesebb szem fejlődik, és a betakarítható termés mennyisége jelentősen csökken.
A Zagyva és a Tarna vízgyűjtőjén is történelmi szárazság
A Heves megyei mezőgazdaság problémái szorosan összefüggenek a térség egészét érintő vízhiánnyal.
A Minden, ami Eger blog korábbi beszámolójában már foglalkoztunk a megye kiszáradó vízfelületeivel, a Tisza-tó környezetében tapasztalható változásokkal és a Zagyva–Tarna vízgyűjtő rendkívüli csapadékhiányával.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság októberi adatai szerint a Zagyva–Tarna vízgyűjtőn 2026 első kilenc hónapjában mindössze 193,5 milliméter csapadék hullott.
Ez különösen aggasztó annak ismeretében, hogy a sokéves időarányos átlag 448,1 milliméter.
Vagyis a térség a megszokott csapadékmennyiségnek csupán 43 százalékát kapta meg.
A tartós szárazság nemcsak a patakok, tavak és víztározók állapotában mutatkozott meg, hanem a mezőgazdasági termelésben is.
A vízhiány miatt a talajok fokozatosan kiszáradtak, a növények fejlődése lelassult, a nyári hőhullámok pedig tovább növelték a termésveszteséget.
Országosan is jelentősen csökkent a vetésterület
A kukoricatermesztés problémája nem kizárólag a gyenge terméshozamokból adódik. Egyre kevesebb területen vetik a növényt.
A korábbi évek veszteségei miatt sok gazdálkodó már a vetés előtt mérlegelte, hogy érdemes-e vállalnia a kukoricatermesztéssel járó kockázatokat.
A 2026-os országos vetésterületre vonatkozó adatok szerint már csak mintegy 589 ezer hektáron vetettek kukoricát. A szemes termény betakarítására alkalmas terület ennél is kisebb lehet, mivel egyes állományokat a gyenge terméskilátások miatt silóztak.
A helyzetet tovább rontotta, hogy az aszály nemcsak a megmaradt állományok termőképességét csökkentette, hanem a betakarítható mennyiséget is bizonytalanná tette.
Október 6-ig országosan a tervezett kukoricaterület 68 százalékán fejeződött be a betakarítás, és addig mindössze 1,2 millió tonna termény került a tárolókba.
Ez még nem a végleges éves termésmennyiség, de jól mutatja az idei betakarítás nehézségeit.
Dráguló kukorica, növekvő termelési kockázatok
A csökkenő hazai kínálat a kukorica árában is megmutatkozott.
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint október első hetében a takarmánykukorica termelői ára tonnánként 88 189 forint volt, míg egy évvel korábban 73 309 forintot fizettek érte.
Ez mintegy 20 százalékos emelkedést jelent.
A magasabb ár ugyan kedvező lehet azoknak a gazdálkodóknak, akik megfelelő mennyiségű és minőségű terményt tudtak betakarítani, a súlyos aszálykárt szenvedett termelők veszteségeit azonban nem feltétlenül ellensúlyozza.
Heves megyében különösen nagy problémát jelenthet, ha egy gazdaságban a hektáronkénti hozam annyira visszaesik, hogy a bevétel már a vetőmag, a műtrágya, a növényvédelem, az üzemanyag és a gépi munkák költségeit sem fedezi.
A kukorica drágulása ráadásul az állattenyésztésben is éreztetheti hatását, hiszen a növény fontos takarmány-alapanyag.
A hazai termés visszaesése miatt a takarmánygyártóknak és más feldolgozóipari szereplőknek is egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk az alapanyag beszerzésére.
Az öntözés egyre fontosabb kérdés Heves megyében
A sorozatosan aszályos évek ismét előtérbe helyezték az öntözés fejlesztésének szükségességét.
A megye déli területein a kukoricatermesztés jövője jelentős részben attól függhet, hogy a gazdálkodók milyen mértékben tudnak alkalmazkodni a megváltozott időjárási körülményekhez.
Az öntözés azonban nem mindenhol jelent egyszerű megoldást.
A megfelelő vízforrás hiánya, a vízkivétel engedélyezése, a tározók létesítése és az öntözőrendszerek magas beruházási költsége komoly akadályt jelenthet.
Különösen nehéz helyzetben vannak azok a gazdálkodók, akiknek a földjei távol esnek a nagyobb felszíni vízforrásoktól.
A megoldást egyes térségekben közös öntözési beruházások, a talaj nedvességmegőrzését segítő művelési eljárások és a vetésszerkezet átalakítása jelentheti.
Egyre fontosabbá válhat a szárazságot jobban tűrő növények és hibridek kiválasztása is.
Ugyanakkor önmagában egyik módszer sem képes teljesen ellensúlyozni a hónapokon keresztül tartó rendkívüli csapadékhiányt.
Milyen jövő vár a kukoricatermesztésre?
A 2026-os esztendő újabb figyelmeztetés a magyar mezőgazdaság számára.
A kukoricatermesztés hosszú időn keresztül biztos pontnak számított, az elmúlt évek azonban megmutatták, hogy a korábbi termelési feltételek egyre kevésbé tekinthetők állandónak.
Heves megyében különösen fontos kérdés, hogyan lehet megőrizni a mezőgazdasági termelés gazdaságosságát a változó időjárási körülmények között.
A kukorica vetésterületének csökkenése, a gyenge termésátlagok és a növekvő költségek együttesen nehéz döntések elé állítják a gazdálkodókat.
A helyzet ráadásul túlmutat egyetlen növény termesztésén. A tartós vízhiány a napraforgót, a gyümölcsösöket, a legelőket és más mezőgazdasági kultúrákat is érinti.
A 2026-os év egyik legfontosabb tanulsága, hogy a csapadékhiány ma már nem csupán időszakos kellemetlenség, hanem a megye mezőgazdaságának jövőjét befolyásoló tényező.
A kiszáradt kukoricatáblák így nemcsak az idei termésveszteségről árulkodnak, hanem arról is, milyen kihívásokkal kell szembenézniük a Heves megyei gazdálkodóknak a következő években.
A kérdés már nem pusztán az, mennyi kukorica terem egy adott esztendőben, hanem az is, hogy a térség mezőgazdasága miként tud alkalmazkodni az egyre kiszámíthatatlanabb időjáráshoz.
Források
Eltűnő vízfelületek Heves megyében – egyre súlyosabb az aszály következménye | Minden, ami Eger
Kukorica: megdöbbentő fordulat – jelentős behozatalra szorul az ország | Világgazdaság
Kukorica helyett inkább búzában bíztak a gazdák | HEOL
Kukorica: eltűnt újabb négymillió tonna tengeri – Amerika mentheti meg Európát | Világgazdaság
Borítókép: Az aszály miatt elszáradt kukoricaállomány. Fotó: Zsolt Pipó Mogyorósi.