A Nagy-Eged-hegy történelmi emlékei, a szomolyai kaptárkövek és a Bükkalja csodálatos őszi tájai várták azokat a természetjárókat, akik október 10-én részt vettek a XI. Bükkaljai kőkulTÚRÁn. A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület és a Hazajáró Egylet közös rendezvényén hatvan résztvevő járta végig a mintegy 15 kilométeres útvonalat. Az idei túra egyik legérdekesebb állomása az Eger fölé magasodó Nagy-Eged-hegyen található Szent Kereszt-kápolna romja volt, ahol néhány héttel korábban jelentős régészeti eredmények születtek.
Őszi kaland a Bükkalja szívében
A Bükkalja különleges természeti és kulturális értékeit fedezhették fel azok a kirándulók, akik október második szombatján csatlakoztak a térség egyik hagyományos természetjáró rendezvényéhez.
A Bükkaljai kőkulTÚRÁt immár tizenegyedik alkalommal szervezték meg, és a rendezvény ezúttal is bebizonyította, hogy a természetjárás nemcsak a mozgásról, hanem a táj történetének, értékeinek és hagyományainak megismeréséről is szólhat.
A szervezők beszámolója szerint az idei programon hatvan Hazajáró vett részt. A kirándulókat kellemes időjárás, napsütés és gyönyörű őszi környezet fogadta.
A túra Szomolyáról indult, ahonnan szafaribusz szállította a résztvevőket a Nagy-Eged-hegy lábához. Innen gyalogosan folytatták útjukat a Bükkalja változatos tájain keresztül.
A mintegy 15 kilométeres útvonal összesen 410 méter szintemelkedést tartalmazott, így a kirándulás megfelelő erőnlétet is igényelt.
A túrázók felkeresték a Nagy-Eged-hegyet és az egykori Szent Kereszt-kápolna romjait, majd a Vidra- és az Áfrika-dűlőn, valamint a Király-réten keresztül haladtak tovább. Útjuk következő jelentős állomása a Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület volt, végül a Riolit Barlangszállásoknál értek célba.
A Nagy-Eged elfeledett kápolnájánál jártak
A túra egyik legkülönlegesebb állomása a Nagy-Eged-hegyi Szent Kereszt-kápolna romja volt, amely az elmúlt évek régészeti kutatásainak köszönhetően ismét egyre nagyobb figyelmet kap.
Az Eger fölé magasodó hegyet ma elsősorban kirándulóhelyként és a borvidék meghatározó termőhelyeként ismerjük, pedig a terület egykor jelentős vallási központ is volt.
A jelenlegi kutatási eredmények szerint a Szent Kereszt tiszteletére emelt kápolna a 18. század elején épült. Az egykori épület mintegy 22 méter hosszú és 11 méter széles volt, ami arra utal, hogy a megszokottnál jóval nagyobb méretű hegyi szakrális építmény állt ezen a helyen.
A kápolna története szorosan összekapcsolódott a környék vallási életével. A hegyre egykor zarándokok érkeztek, a Szent Kereszt tiszteletéhez kapcsolódó búcsúk pedig fontos közösségi eseménynek számítottak.
Az évszázadok során az épület állapota fokozatosan romlott, majd teljesen elpusztult. A romokat idővel föld, omladék és növényzet borította be, így a kápolna egykori helye és története is egyre inkább feledésbe merült.
A fordulatot a 2018-ban elindult helyi civil kezdeményezés jelentette. A Nagy-Eged-hegyi Szent Kereszt-kápolnáért Egyesület, a régészek és az önkéntesek együttműködésével megkezdődött az épület történetének feltárása.
A levéltári kutatások, a terepi felderítések és a régészeti munkálatok azóta egyre több részletet hoztak felszínre az egykori kápolnáról.
Jelentős régészeti eredmények születtek szeptemberben
Az idei kőkulTÚRA résztvevői különösen érdekes időszakban keresték fel a kápolna romjait, hiszen a helyszínen szeptemberben újabb jelentős feltárás zajlott.
A Dobó István Vármúzeum régészei és az önkéntesek szeptember 14. és 25. között dolgoztak a területen.
A munkálatok során munkagépek segítségével több száz köbméternyi omladékot távolítottak el. Ennek eredményeként az épület falai újabb szakaszokon váltak láthatóvá, és a kápolna belső tere is bejárható lett.
A kutatók többek között a nyugati bejáratot, a csigalépcsőtornyot, a sekrestyét és a szentély részleteit vizsgálták. A feltárások segítségével egyre pontosabban kirajzolódik az épület egykori alaprajza és belső elrendezése.
A régészeti munka során több figyelemre méltó lelet is előkerült.
Különösen jelentős egy III. Béla király uralkodásának idejéből származó rézpénz, amely a helyszín eddig ismert legkorábbi numizmatikai lelete.
A pénzérme azért is érdekes, mert jóval korábbi időszakból származik, mint a kápolna jelenleg feltételezett építési ideje. Ez azonban önmagában nem bizonyítja, hogy már a középkorban is templom állt volna a hegyen.
A régészek további érméket, egykori üvegablakok töredékeit, valamint egy fa nyelű, díszes veretekkel ellátott vaskést is találtak.
Az új eredmények nemcsak az épület történetének megértését segítik, hanem Eger és környéke kevésbé ismert vallási és kultúrtörténeti múltjának kutatásához is hozzájárulnak.
A következő fontos feladat a feltárt falmaradványok állagmegóvásának és konzerválásának előkészítése lesz, hogy az egykori kápolna maradványai hosszú távon is megőrizhetők és később bemutathatók legyenek.
A Bükkalja különleges sziklaalakzatai között
A Nagy-Eged történelmi emlékeinek megismerése után a túrázók a Bükkalja változatos tájain folytatták útjukat.
A Vidra- és az Áfrika-dűlő, valamint a Király-rét érintésével jutottak el a szomolyai kaptárkövekhez, amelyek a térség legismertebb és legkülönlegesebb természeti értékei közé tartoznak.
A Bükkalja vulkáni eredetű kőzetei sajátos formavilágot alakítottak ki. A riolittufából álló sziklakúpok, sziklafalak és különleges kőalakzatok a vidék jellegzetes tájképi elemei.
A kaptárkövek legérdekesebb sajátosságai a sziklafalakba faragott fülkék, amelyek eredeti rendeltetéséről máig több tudományos elképzelés létezik.
Egyes feltételezések szerint a fülkéknek kultikus szerepük lehetett, más elméletek a sziklaméhészettel hozzák összefüggésbe őket. A pontos rendeltetésük azonban továbbra sem tisztázott.
A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra 2016-ban bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe, ami országos szinten is elismerte a térség egyedülálló örökségét.
Szomolya különösen gazdag ilyen emlékekben. A kaptárkövek mellett a település riolittufába vájt pincéi, barlanglakásai és a hagyományos kőhasználat emlékei is jól mutatják, milyen szoros kapcsolat alakult ki az itt élő emberek és a táj természeti adottságai között.
A kőkulTÚRA egyik legfontosabb célja éppen ennek a különleges kapcsolatnak a bemutatása.
Töltött káposzta, borkóstoló és baráti beszélgetések
A természetjárók a hosszú gyaloglás után Szomolyán, a Riolit Barlangszállásoknál fejezték be a túrát.
A célban a Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület önkéntesei gondoskodtak a vendéglátásról.
A megfáradt kirándulókat meleg töltött káposzta várta, amely különösen jólesett a többórás gyaloglás után.
A közös étkezést borkóstoló és baráti beszélgetések követték. A résztvevők így nemcsak a megtett útvonal élményeit oszthatták meg egymással, hanem új ismeretségeket is köthettek.
A célba érkezők valamennyien oklevelet és emlékkitűzőt kaptak, hogy később is felidézhessék a közösen megtett kilométereket és a Bükkalján szerzett élményeket.
A szervezők köszönetet mondtak a Hazajáró Egyletnek az együttműködésért, a túravezetőknek a tartalmas és szakszerű vezetésért, valamint az önkénteseknek a szervezésben, az előkészületekben és a vendéglátásban végzett munkájukért.
Több mint egy évtizedes hagyomány folytatódik
A Bükkaljai kőkulTÚRA immár több mint egy évtizede teremt lehetőséget arra, hogy a természetjárók személyesen fedezhessék fel a térség különleges értékeit.
A rendezvény egyik legnagyobb erőssége, hogy a kirándulás élményét összekapcsolja a természetvédelemmel, a helytörténettel és a kulturális örökség bemutatásával.
Az idei útvonal különösen jól példázta ezt a szemléletet.
A Nagy-Eged-hegyi Szent Kereszt-kápolna romjai Eger vallási és történelmi múltját idézték meg, a szomolyai kaptárkövek pedig a Bükkalja sajátos földtani és kulturális értékeire irányították a figyelmet.
A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület tevékenysége évek óta fontos szerepet tölt be a térség értékeinek megismertetésében. A természetjáró programok mellett a helyi örökség megőrzését szolgáló kezdeményezések támogatásával is hozzájárul ahhoz, hogy a Bükkalja különleges emlékei a következő nemzedékek számára is fennmaradjanak.
A Nagy-Eged-hegyi kápolna feltárása különösen jó példája annak, hogy a civil összefogás, a szakemberek tudása és az önkéntesek kitartó munkája milyen jelentős eredményeket hozhat.
Az október 10-i túra hatvan résztvevője nemcsak egy tartalmas őszi kiránduláson vehetett részt, hanem olyan helyszíneket is megismerhetett, amelyek Eger és a Bükkalja történetének kevésbé ismert fejezeteit őrzik.
A szervezők már a folytatásra is gondolnak, és bíznak abban, hogy jövőre ismét találkozhatnak a természetjárókkal a XII. Bükkaljai kőkulTÚRÁn.
A Bükkalja kövekbe zárt történetei pedig továbbra is felfedezésre várnak.
Források
Minden, ami Eger – III. Béla korabeli pénz került elő a Nagy-Egeden
Minden, ami Eger – Egy hét alatt előbukkant a Nagy-Eged elfeledett temploma
Minden, ami Eger – A halomból újra kápolna lett
Minden, ami Eger – A titokzatos kaptárkövek
Minden, ami Eger – Ősi titkok útján – A szomolyai kaptárkövek mesélnek
Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület – Beszámoló a XI. Bükkaljai kőkulTÚRÁról
Kaptárkő Egyesület – Bükkaljai kőkulTÚRA a Hazajáróval – 2026
Nagy-Eged-hegyi Szent Kereszt-kápolna – Kutatások és eredmények
Borítókép: A XI. Bükkaljai kőkulTÚRA, 2026. október 10. – Fotó: Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület.