Macskakő, régi házak, a városfal és a ciszterci templom tornya – egy 1980-ban készült fénykép olyan Egert őrzött meg, amely már több mint négy évtizede a múlté. A Bródy Sándor utca azonban különleges hely: miközben sok minden megváltozott rajta, az utca történelmi szerkezete és számos évszázados emléke ma is felismerhető.
Az archív felvétel első pillantásra egyszerű egri utcaképnek tűnhet. Néhány járókelő, macskaköves úttest, öreg házak, egy autó a távolban. Ha azonban alaposabban megnézzük, szinte minden részlete mesél valamiről.
A kép 1980-ban készült a Bródy Sándor utcában. A fényképező a Városfal utca felől nézett lefelé, a Széchenyi István utca irányába. Balra Eger egykori városfalának tekintélyes maradványa húzódik, mögötte pedig a ciszterci templom egyik tornya emelkedik a házak fölé.
Ez az utca azonban már jóval 1980 előtt is Eger egyik legérdekesebb történelmi helye volt.
Macskakő és csendes belváros
A negyvenhat évvel ezelőtti felvétel talán legfeltűnőbb része maga az utca.
A mai rendezett burkolat helyén még sötét macskakövek futottak lefelé. A járda egyszerű nagyméretű betonlapokból állt, mellette alacsony fehér támfal és gondosan kialakított növénysáv húzódott.
És ami legalább ennyire érdekes: alig látunk autót.
A mai belvároshoz szokott szem számára szokatlanul nyugodtnak tűnik a környék. Emberek sétálnak lefelé és felfelé, az utca közepén pedig csak egy személyautó látható.
Nem szabadtéri múzeumot látunk. Ez 1980 hétköznapi Egere.
A bal oldali fal sokkal régebbi, mint minden más a fényképen
A felvétel legfontosabb történelmi szereplője talán nem is valamelyik épület, hanem a bal oldalon magasodó kőfal.
Ez Eger egykori városi védművének maradványa.
Korábbi cikkeinkben már részletesen foglalkoztunk a Városfal utcával és az egykori egri városfal történetével. A ma látható maradványok azért különösen értékesek, mert Eger középkori és kora újkori védelmi rendszeréből viszonylag kevés látványos részlet maradt fenn.
A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium telkét nyugatról határoló, a Csiky Sándor és Bródy Sándor utcák között húzódó falszakasz mintegy 140 méter hosszú.
A Bródy Sándor utca és a Városfal utca találkozásánál pedig egy egykori bástya maradványa is fennmaradt. Helytörténeti leírások szerint ez lehet az egyetlen ma is megfigyelhető maradványa annak a 15–16 bástyának, amelyek egykor a város védelmi rendszerét erősítették.
Vagyis az 1980-as fotón sétáló emberek szó szerint évszázados városfal mellett haladtak el – ahogyan tesszük ezt ma is.
Egy pinceajtó, amely mellett könnyű elsétálni
Érdemes megnézni a fénykép bal alsó részét is.
A városfal tövében egy téglával keretezett, íves faajtó látható. Az ilyen apró részletek teszik igazán érdekessé a régi városképeket. Nem a nevezetes műemlékek dominálnak rajtuk, hanem azok a hétköznapi elemek, amelyek mellett az akkori egriek naponta elmentek.
A városfal környezetében évszázadokon át telkek, pincék, gazdasági helyiségek és későbbi beépítések kapcsolódtak egymáshoz. Eger belvárosának története ugyanis nem különálló műemlékekből áll: a középkori falakra és azok mellé később újabb épületek, udvarok és átjárók települtek.
Ezért ezen a néhány száz méteren valóságos történelmi rétegek helyezkednek el egymáson.
Nem mindig Bródy Sándor utcának hívták
Az utca neve önmagában is történet.
Régebben a Kacsapart elnevezés kapcsolódott ehhez a környékhez. Később Werner – más írásmóddal Verner – apát utca lett a neve.
Egy 1955-ben készült archív felvétel még Werner-apát utcaként tartja nyilván.
A mai nevét 1957-ben kapta.
A névválasztás különösen találó volt, hiszen Bródy Sándor nem egyszerűen egy híres magyar író volt, akiről Egerben utcát neveztek el: itt született ezen a környéken.
Bródy Sándor szülőháza is itt áll
Bródy Sándor 1863. július 23-án született Egerben.
A helyi hagyomány és a helytörténeti források a mai Bródy Sándor utca 8. számú házat tartják számon szülőházaként. Az épületet édesapja, Bródy Jakab építtette az akkori Kacsapart utcában.
Bródy később elkerült Egerből, de a városhoz fűződő kapcsolata megmaradt. Íróként, publicistaként és drámaíróként a 19–20. század fordulójának jelentős magyar alkotójává vált.
Érdekes belegondolni: az 1980-ban ezen a macskaköves utcán sétáló emberek egy olyan ház mellett jártak el nap mint nap, ahol több mint száz évvel korábban megszületett az utca későbbi névadója.
Fazola Henrik otthona is ezen az utcán volt
De nem Bródy az egyetlen híres név.
A Bródy Sándor utca 4. szám alatt áll a Fazola–Eősz-ház, Eger egyik értékes barokk lakóépülete.
Fazola Henrik, a város történetének legendás kovácsmestere félig kész állapotban vásárolta meg a házat, amely 1767-re készült el. A Fazola család 1795-ig birtokolta.
Az 1800-as nagy egri tűzvész az épületet sem kímélte. Későbbi tulajdonosa, Eősz János püspöki prefektus újjáépíttette, 1819-ben pedig az érsekség tulajdonába került.
A 19. század végétől az Egri Nyomda működött benne.
Így ugyanaz az utca összekapcsolja Fazola Henriket, az egri vasművesség történetét, Bródy Sándort, a nyomdászatot és Eger régi városfalát.
A háttérben egy másik évszázad emléke
Az 1980-as fényképen a városfal fölött templomtorony emelkedik.
A ciszterciek egri temploma és rendháza szintén meghatározó eleme ennek a városrésznek. Ez azért is érdekes, mert az egykori Werner-apát utcanév ugyancsak a ciszterciek egri történetéhez kötötte a helyet.
A fényképen tehát egymás mellett jelenik meg a régi városfal, az egyházi Eger emléke, a barokk város és a 20. századi hétköznapok világa.
Talán ezért ennyire erős ez a felvétel.
1980-ban még nem műemléki díszletként tekintettek rá
Ma egy ilyen utcarészletet elsősorban történelmi belvárosként látunk.
1980-ban azonban ez egyszerűen a város része volt.
Az emberek munkába mentek rajta, bevásároltak, hazafelé kapaszkodtak fel a meredek utcán. A macskakő, az öreg fal és a régi házak nem feltétlenül jelentettek különleges látnivalót annak, aki mindennap itt járt.
Éppen ezért fontosak az ilyen fényképek.
Nem azt mutatják meg, hogyan akarták Egert bemutatni az ide érkező turistáknak, hanem azt, hogyan éltek benne az egriek.
Az utca később nagyot változott
A Bródy Sándor utca leglátványosabb újkori átalakulása 2019-ben történt.
A város mintegy 145 millió forintos beruházással újította fel az utcát. Megváltozott a burkolat, rendezték a gyalogosfelületeket, az alsó szakaszt és a lépcsőt térkővel alakították ki, kapaszkodó korlát készült, és díszvilágítást is kapott a terület.
Ha ma ugyanarról a pontról készítenénk fényképet, számos részlet egészen más lenne.
De a domborzat nem változott.
A városfal sem tűnt el.
A régi házak egy része továbbra is áll.
És ha megfelelő helyre állunk, még mindig felismerhetjük az 1980-as Eger körvonalait.
Egyetlen kép, legalább három évszázad
Talán ez a Bródy Sándor utca igazi különlegessége.
Az 1980-as fényképen első pillantásra csak egy 46 évvel ezelőtti városképet látunk. Valójában azonban sokkal régebbre vezet bennünket.
Ott van rajta a városfal, amely a régi Eger védelmi rendszerét idézi. A környék barokk épületei a 18. századi újjászülető várost őrzik. Fazola Henrik és Bródy Sándor története a 18–19. századhoz kapcsolja az utcát. A macskakő, a járókelők ruhája és a távolban álló autó pedig már az 1980-as éveket idézi.
És mindez egyetlen fényképen.
Ezért érdemes időnként hosszabban nézni az ilyen régi egri felvételeket. Nem csupán azt fedezhetjük fel rajtuk, hogy mi változott meg, hanem azt is, hogy milyen meglepően sok minden maradt velünk.
Források
Minden, ami Eger – Eger Városfal utcája, ahol a város régi védővonala ma is ott áll mellettünk
Minden, ami Eger – Egri útravaló 2026: séta a Széchenyi utcán, ahol évszázadok kísérnek végig
Minden, ami Eger – Fazola Henrik utca, amelyet régen Vadász utcának is nevezték
Fortepan – Eger, Bródy Sándor utca, 1980
Eger város hivatalos oldala – Megújult a Bródy Sándor utca
Eger város hivatalos oldala – ÁSZ-jelentés a Fazola–Eősz-házról
Egri Magazin – Eger egykor és most, helytörténeti összeállítás
Borítókép: Eger, Bródy Sándor utca, 1980. A felvétel a Városfal utcától a Széchenyi István utca felé készült. A városfal fölött a ciszterci templom tornya látható. Fotó/forrás: Múlt-kor történelmi magazin; archív felvétel