.jpg)
A Mátra déli lejtőin, szőlőültetvények és erdőkkel borított hegyoldalak között találjuk Heves megye egyik hangulatos települését, Markazt. A Gyöngyöshöz közeli falu története jóval messzebbre nyúlik vissza, mint azt mai, rendezett utcái sejtetik. Középkori várának romjai, évszázados szőlőművelési hagyományai, különleges újratelepülése és a közelében kialakított víztározó egyaránt hozzátartoznak múltjához. Markaz nem csupán egy szép mátraaljai település, hanem olyan hely, ahol a középkori Magyarország, a török hódoltság, a 18. századi újrakezdés és a mai falusi élet emlékei találkoznak.
A középkori Markaz nyomában
Markaz a Gyöngyösi járásban, a Mátra déli előterében fekszik. A település neve már az 1332–1337 között készült pápai tizedjegyzékben felbukkan, ami bizonyítja, hogy a középkor első felében már létező egyházas település volt.
A falu korai története szorosan összekapcsolódik a környék birtokosaival, különösen a Kompolti családdal. A család a középkori Heves megye egyik jelentős földbirtokos nemzetsége volt, amelynek birtokai a Mátra déli oldalán is elterültek.
A korabeli Markaz életét alapvetően a mezőgazdaság, az állattartás és a szőlőművelés határozta meg. A Mátra déli lejtői kedvező adottságokat kínáltak a szőlőtermesztéshez, amelynek hagyományai a későbbi évszázadokban is fennmaradtak.
A középkori falu történetének egyik legérdekesebb emléke azonban nem a mai házak között, hanem a település fölé emelkedő hegyoldalban keresendő.
A markazi vár – egy elfeledett erősség romjai
A falu fölötti magaslaton egykor kővár állt, amelyet a Kompolti családhoz kötnek. Az erősség a Mátra déli oldalának középkori várrendszeréhez tartozott.
A vár elhelyezkedése nem volt véletlen. A magaslatról jól belátható a Mátraalja, így az építmény védelmi és birtokigazgatási szempontból egyaránt fontos szerepet tölthetett be.
A török hódítás idején a térség települései és erődítményei súlyos pusztítást szenvedtek. A markazi vár pusztulását a történeti összefoglalók 1544-hez kötik. A település lakossága elmenekült, a középkori falu pedig elnéptelenedett.
A várból mára csak romok maradtak, ám ezek ma is a település legfontosabb történelmi emlékei közé tartoznak.
A várrom megőrzése napjainkban is foglalkoztatja a helyieket. A markazi önkormányzat 2024-ben döntött arról, hogy a vár és a település turulemlékművének felújítására forrásokat kíván gyűjteni. A kezdeményezés különösen fontos, hiszen a megmaradt középkori falrészek állagának védelme nélkül a település egyik legrégebbi épített emléke kerülhet veszélybe.
Egy falu, amelynek újra kellett születnie
Markaz történetének egyik legkülönlegesebb fejezete a 18. században kezdődött.
A török hódoltság következtében elnéptelenedett település hosszú időn át nem tudott visszatérni korábbi életéhez. A fordulat 1742-ben következett be, amikor Bossányi Gáspár földbirtokos mintegy negyven, többségében szlovák családdal telepítette újra a falut.
Az új lakók a korábbi középkori település helyén és környezetében alakították ki otthonaikat. A betelepülés nem csupán a népesség számának növekedését jelentette: új családnevek, szokások, nyelvi hagyományok és gazdálkodási ismeretek is megjelentek.
Az újratelepítés eredményességét a népességi adatok is mutatják. Az 1770-es évek elején már több mint ötszázan éltek Markazon, a 19. század közepére pedig a lakosság száma megközelítette a kilencszáz főt.
A település története ezért a mátraaljai újrakezdés egyik érdekes példája. A mai Markaz családi és kulturális örökségében a 18. századi betelepülés emléke is tovább él.
A szőlő és a bor évszázados hagyománya
A Mátra déli lejtői régóta a szőlőtermesztés fontos területei. Markazon már a középkorban is foglalkoztak szőlőműveléssel, a falu újratelepítését követően pedig ismét jelentős szerepet kapott a gazdálkodásban.
A szőlő nem egyszerűen mezőgazdasági termény volt, hanem a családok megélhetésének és a helyi közösségi életnek is fontos része.
A 19. század végén a filoxéravész a markazi szőlőket sem kímélte. Az 1885 körül jelentkező pusztítás után az ültetvényeket újra kellett telepíteni, ami komoly anyagi és munkaszervezési feladatot jelentett a gazdáknak.
A szőlőművelés a 20. században is fennmaradt, bár a gazdálkodás szervezete jelentősen átalakult. A második világháború utáni évtizedekben a termelőszövetkezeti rendszer vált meghatározóvá.
Napjainkban Markaz a Mátrai borvidékhez tartozik. A szőlőhegyek, a régi gazdálkodási hagyományok és a családi pincék emlékeztetnek arra, hogy a település történetét a borászat nélkül nem lehet teljesen megérteni.
A falu temploma és a közösség élete
A madártávlatból készült felvételen is jól felismerhető Markaz egyik meghatározó épülete, a római katolikus templom.
A mai templom 1911-ben épült, miután elődje összeomlott. Az új épület nemcsak vallási, hanem településképi szempontból is meghatározóvá vált.
Tornya a környező házak fölé magasodik, és a falu több pontjáról látható. A templom körül kialakult utcák és lakóházak ma is őrzik a hagyományos faluközpont jellegét.
A vallási élet különösen fontos szerepet töltött be a 18. században újratelepült közösségben. A templom, az iskola és a helyi közösségi intézmények hosszú időn keresztül a falu társadalmi életének meghatározó helyszínei voltak.
A Markazi-tó, amely új arculatot adott a településnek
Markaz neve ma már sokak számára összeforrt a település közelében található tóval.
A Markazi-víztározót 1968-ban alakították ki. Létrejötte jelentősen megváltoztatta a környék tájképét, és új lehetőségeket teremtett a szabadidős tevékenységek számára.
A tó idővel a horgászok és a vízparti pihenést kedvelők körében is ismertté vált. A vízfelület különleges látványt nyújt a Mátra déli oldalának hátterével, a környező dombokkal és a szőlőültetvényekkel.
A tó története egyúttal jól mutatja, hogyan alakult át a Mátraalja a 20. század második felében. A korábban elsősorban mezőgazdasági jellegű tájban új, vízgazdálkodási és rekreációs szerepet betöltő területek jelentek meg.
A régi Markaz emlékei
A település múltjának megismerésében fontos szerepet játszik a helyi népi örökség is.
A markazi tájház a hagyományos falusi élet emlékeit idézi fel. Az egykori használati tárgyak, a háztartás és a gazdálkodás eszközei segítségével képet kaphatunk arról, hogyan éltek a település lakói a modernizáció előtti évtizedekben.
A régi falusi életben a mezőgazdasági munkák határozták meg az év ritmusát. A tavaszi földmunkákat a nyári betakarítás, majd az őszi szüret követte. A téli hónapokban a ház körüli munkák, a szerszámok javítása és a közösségi együttlétek kaptak nagyobb szerepet.
Markaz története nem csupán az egykori várurakról és birtokosokról szól, hanem azokról a családokról is, amelyek generációkon át művelték a földeket, építették a házakat és fenntartották a közösséget.
Markaz madártávlatból – egy fénykép, amely sokat elárul
A településről készült légi felvétel különösen érdekes nézőpontból mutatja meg a falut.
A kép középpontjában a templom és a körülötte elhelyezkedő lakóházak láthatók. A házak között kertek, gyümölcsfák és kisebb gazdasági épületek húzódnak meg, míg a település szélén már a hegyoldal növényzete veszi át a főszerepet.
A felvétel felső részén a temető is jól kivehető, amely a falu történetének egy másik fontos helyszíne. A régi sírok és családnevek sokat elárulhatnak a helyi közösség múltjáról, különösen a 18. századi újratelepítés utáni nemzedékekről.
A madártávlati fényképen az is megfigyelhető, milyen szorosan kapcsolódik egymáshoz a lakóterület és a természeti környezet. Markaz nem különül el élesen a környező tájtól: a kertek, a fák, a házak és a hegyoldalak szinte összefüggő egészet alkotnak.
A Mátraalja egyik történelmi települése
Markaz ma is őrzi azokat a sajátosságokat, amelyek évszázadokon keresztül meghatározták életét.
A középkori vár romjai a település korai történetére emlékeztetnek, a templom a 20. század eleji újjáépítés egyik meghatározó emléke, a szőlőhegyek pedig a több évszázados gazdálkodási hagyományt idézik.
A Markazi-tó és a környező mátrai táj újabb vonzerőt ad a falunak, miközben a régi utcák és a hagyományos porták a múlt egy-egy részletét őrzik.
Markaz történetének talán legfontosabb tanulsága az újrakezdés. A török korban elnéptelenedett falu a 18. században ismét benépesült, majd a következő évszázadokban sajátos, mátraaljai közösséggé fejlődött.
Aki ma Markazon jár, nemcsak egy rendezett, hegyekkel körülölelt települést ismerhet meg, hanem Heves megye történelmének egy kevésbé ismert, mégis figyelemre méltó fejezetét is.
Források
A Mátra ölén Markaz – településtörténeti monográfia, Magyar Elektronikus Könyvtár
Markazi Hírmondó – 2025. november
Borítókép: Markaz madártávlatból – Wikipédia / Wikimedia Commons. - Fotók: CivertanS