Volt idő, amikor az egri várba nemcsak a történelmi emlékek miatt látogattak el az emberek. A falak között vendéglő működött, ahol cigányzenekar muzsikált, a vendégek pedig étel és ital mellett gyönyörködhettek Eger panorámájában. Az egykori Törökkert a város vendéglátásának különleges helyszíne volt. A régi prímások és zenekarok története egy sokkal régebbi zenei hagyományhoz vezet vissza, amelynek egyik legnagyobb alakja Bihari János, a magyar verbunkos mestere volt. Születésének 262. évfordulóján az egri muzsikusok és az élőzenés vendéglátás emlékeit idézzük fel.
A Törökkert, ahol a várfalak között muzsikáltak
Az egri vár történetében különleges fejezetet jelentett az egykori Törökkert vendéglő működése. A vendéglátóhely 1933. május 7-én, vasárnap nyitotta meg kapuit a vár bejáratánál, a török kori kapubástya területén.
A vendéglő létrehozása szorosan összekapcsolódott a vár feltárásának és helyreállításának munkálataival. A kezdeményezők kettős célt tűztek ki: kellemes pihenőhelyet kívántak biztosítani a vár látogatóinak, miközben a vendéglő bevételéből a történelmi erődítmény további kutatását és feltárását támogatták.
Ez a megoldás akkoriban különösen figyelemreméltó volt. A műemlékvédelem és az idegenforgalom összekapcsolásával olyan vendéglátóhely jött létre, amely egyszerre szolgálta a turistákat, az egrieket és a vár ügyét.
Az étterem épületének és berendezésének tervezésében Popovics István mérnök vállalt szerepet. A korabeli elképzelések szerint a Törökkertnek nem egyszerű büféként, hanem magyaros hangulatú, igényes vendéglőként kellett működnie.
A vendégek a történelmi környezetben pihenhettek meg, miközben a kerthelyiségből kilátás nyílt a városra. Az árnyas lugas és a várfalak közelsége különleges hangulatot adott a helynek.
A Törökkert azonban nemcsak a fekvésével vált ismertté. A megnyitás idején cigányzenekar is szórakoztatta a közönséget.
Suha Balog Kálmán cigányzenekara az egri várban
A Törökkert történetének egyik legérdekesebb adata, hogy a vendéglő 1933-as megnyitásához Suha Balog Kálmán cigányzenekarának muzsikája is kapcsolódott.
Ez a név különösen fontos az egri zenetörténet szempontjából, hiszen egy konkrét zenekarvezetőt köt össze az egykori várbeli vendéglővel.
A két világháború közötti Magyarországon a cigányzenekarok jelentős szerepet játszottak a vendéglátásban. A nagyobb éttermekben, szállodákban és kávéházakban gyakran rendszeresen foglalkoztattak muzsikusokat. A vendégek számára az élőzene a szórakozás és a társasági élet természetes része volt.
A hagyományos zenekar élén a prímás állt, aki hegedűjével vezette az együttest. A többi muzsikus kísérete biztosította a dallamok harmóniai és ritmikai alapját. A cimbalom különleges hangzása, a brácsa és a nagybőgő játéka jellegzetes zenei világot teremtett.
A jó prímásnak nemcsak kiváló hangszeres tudással kellett rendelkeznie, hanem ismernie kellett a közönség kívánságait is. A vendégek gyakran kértek magyar nótákat, csárdásokat vagy ismert dallamokat.
Suha Balog Kálmán zenekarának teljes névsora és a Törökkertben töltött működési ideje további kutatást igényel. A megnyitáshoz kapcsolódó említés azonban már önmagában is értékes adalék Eger egykori zenei életéhez.
Bihari János, a magyar verbunkos legendás prímása
A magyar cigányzene történetének egyik legkiemelkedőbb alakja Bihari János volt, aki 1764. október 21-én született a felvidéki Nagyabonyban.
Édesapja szintén hegedűs volt, így Bihari már gyermekkorában megismerkedett a muzsikálással. Tehetsége és különleges előadói képessége hamar megmutatkozott.
A 19. század elején Pestre költözött, ahol saját zenekart alapított. Együttesében négy vonós és egy cimbalmos játszott, ami a későbbi cigányzenekarok hangzásvilágának egyik jellegzetes előképe volt.
Bihari játékát rendkívüli virtuozitás, gazdag díszítés és erőteljes érzelmi kifejezés jellemezte. Muzsikája nemcsak a közönséget ragadta magával, hanem a korszak jelentős művészeire is hatással volt.
Fellépett előkelő társaságokban, országgyűlési eseményeken és különböző ünnepségeken. A korabeli feljegyzések szerint Berzsenyi Dániel és Kisfaludy Sándor is nagyra becsülte művészetét.
Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar verbunkos zene három legjelentősebb korai képviselője között tartják számon.
Bihari nevéhez több ismert verbunkos dallam kapcsolódik, köztük a Húsz talléros verbunkos és a Sarkantyús verbunkos. A neki tulajdonított szerzemények szerzősége ugyanakkor nem minden esetben bizonyítható egyértelműen.
Pályafutása 1824-ben tragikus fordulatot vett, amikor balesetben megsérült a bal karja. Hegedűjátéka ezt követően már nem lehetett a régi. 1827. április 26-án hunyt el Pesten.
Hogyan lett a katonai toborzások zenéjéből nemzeti muzsika?
A verbunkos eredetileg a katonai toborzásokhoz kapcsolódott. A verbuválás során a katonák zenével és tánccal igyekeztek kedvet csinálni a fiatal férfiaknak a katonai szolgálathoz.
A 18. század végétől ez a zenei hagyomány fokozatosan önálló műfajjá fejlődött. Jellegzetessége a lassú és gyors részek váltakozása, a díszített dallamvezetés és a virtuóz hangszeres játék lett.
A cigányzenészeknek meghatározó szerepük volt a verbunkos elterjesztésében. A zenekarok nemcsak előadták a dallamokat, hanem saját előadói stílusukkal is gazdagították azokat.
A 19. században a verbunkos a magyar nemzeti zenei kultúra egyik meghatározó kifejezőeszközévé vált. Hatása a későbbi csárdásban, a magyar romantikus zenében és a városi cigányzenekarok repertoárjában is megjelent.
A verbunkos és a 20. századi éttermi cigányzene természetesen nem azonos műfaj. Mégis közös bennük a hegedű központi szerepe, a díszített dallamjáték és az előadók személyes zenei kifejezésmódja.
Ez a hagyomány kötötte össze Bihari János korának muzsikusait a későbbi egri vendéglőkben játszó zenekarok világával.
A régi Eger vendéglátása és a cigányzene
A 19. század végétől a 20. század közepéig a magyarországi vendéglátásban fontos szerepet kaptak az élőzenés éttermek és kávéházak.
Egerben a történelmi belváros vendéglői, a szállodák éttermei és a Szépasszonyvölgy vendéglátóhelyei egyaránt részei voltak a város társasági életének.
A muzsika különösen jól illeszkedett a magyaros vendéglátás hagyományához. A vendégek nemcsak vacsorázni tértek be egy-egy étterembe, hanem beszélgetni, ünnepelni és szórakozni is.
A cigányzenekarok előadásmódja különbözött a mai, hangfelvételről szóló háttérzenétől. A prímás közvetlen kapcsolatban állt a közönséggel, és gyakran a vendégek kívánságai szerint alakította a műsort.
A zenekarok repertoárjában magyar nóták, csárdások, verbunkosok, operettdallamok és más népszerű szerzemények is szerepeltek.
A muzsikusok számára az éttermi fellépés megélhetést jelentett, a vendégeknek pedig olyan élményt, amelyet a helyszín, a társaság és az előadók együtt alakítottak.
A Törökkert története 1954-ig
Az egri várban működő Törökkert több mint két évtizeden keresztül szolgálta a látogatókat és a helyi közönséget.
A vendéglő 1933-as megnyitása után a vár egyik különleges találkozóhelyévé vált. A történelmi környezet, a városra nyíló kilátás és a vendéglátás együtt olyan lehetőséget teremtett, amely Eger idegenforgalmában is figyelemre méltó volt.
A Törökkert 1954-ig működött étteremként. Az egykori vendéglátóhely épülete később eltűnt, így ma már nem látható eredeti formájában.
A hely történetét azonban korabeli beszámolók és visszaemlékezések őrzik.
A cigányzenekar jelenléte különösen érdekes része ennek az örökségnek. A várat ma elsősorban az 1552-es ostrommal, Dobó Istvánnal és a végvári hősökkel kapcsoljuk össze, pedig a falak között a 20. században egészen más jellegű élet is zajlott.
Az egykori Törökkert ennek a kevésbé ismert egri múltnak az egyik emléke.
A régi muzsikuscsaládok öröksége Heves megyében
A cigányzenész mesterség sok családban generációról generációra öröklődött. A fiatal muzsikusok gyakran édesapjuktól, nagyapjuktól vagy idősebb rokonaiktól tanulták meg a hangszeres játékot.
A zenei tudás jelentős része személyes tanulással, közös muzsikálással és a dallamok hallás utáni elsajátításával hagyományozódott tovább.
Heves megyében a vendéglátóhelyek mellett lakodalmak, bálok, családi ünnepségek és más közösségi alkalmak is munkát adhattak a zenekaroknak.
A zenészeknek alkalmazkodniuk kellett a különböző közönségekhez. Más repertoárt kívánt egy ünnepi vacsora, egy lakodalom vagy egy társasági rendezvény.
A prímások különleges szerepet töltöttek be ebben a világban. Egy jó zenekarvezető nemcsak hangszeres virtuóz volt, hanem a közönség hangulatát is érzékelte, és ennek megfelelően választotta meg a következő dallamot.
A régi Heves megyei cigányzenekarok története még számos feltáratlan emléket rejthet. A családi fényképek, korabeli hirdetések és helyi újságok fontos segítséget jelenthetnek az egykori zenészek nevének és működésének dokumentálásában.
Miért szorult háttérbe az élő cigányzene?
A 20. század második felében a vendéglátás jelentős átalakuláson ment keresztül.
A rádió, a lemezjátszó, a magnó, majd a modern hangtechnika megjelenésével az éttermek egyre könnyebben biztosíthattak zenét élő muzsikusok nélkül.
A változás gazdasági okokkal is összefüggött. Egy teljes zenekar rendszeres foglalkoztatása jelentős költséget jelentett, miközben a vendégek zenei ízlése is folyamatosan változott.
A hagyományos cigányzene fokozatosan kiszorult számos vendéglátóhelyről. Az egykor természetesnek számító prímás, cimbalmos és nagybőgős helyét sok esetben hangszórók vették át.
A műfaj azonban nem tűnt el teljesen. A hagyományt ma is őrzik zenészek, együttesek és olyan vendéglátóhelyek, amelyek fontosnak tartják az élő muzsikát.
Egy elfeledett egri világ emlékei
A Törökkert története arra is emlékeztet, hogy Eger múltját nemcsak a híres épületek, történelmi események és ismert személyiségek alakították.
A város életéhez hozzátartoztak azok a muzsikusok is, akik éttermekben, kávéházakban, bálokon és ünnepségeken szórakoztatták a közönséget.
Suha Balog Kálmán és zenekarának említése egy ilyen történetből őriz meg egy apró, de fontos részletet.
Bihari János születésének évfordulója jó alkalom arra, hogy ne csak a nagy zenetörténeti alakokra emlékezzünk, hanem azokra a helyi muzsikusokra is, akik továbbéltették a magyar hangszeres zene hagyományát.
Az egri vár egykori Törökkertjében már nem szól a prímás hegedűje. A régi vendéglő eltűnt, az egykori zenekarok tagjainak többsége pedig ma már csak családi emlékekben élhet tovább.
A történetük azonban nem feltétlenül veszett el.
Egy régi fénykép, egy megsárgult éttermi hirdetés vagy egy személyes visszaemlékezés újabb részleteket tárhat fel Eger egykori zenei életéből.
Éppen ezért különösen értékesek azok az emlékek, amelyek a Törökkert cigányzenekaráról, Suha Balog Kálmánról vagy más régi egri prímásokról maradtak fenn. Ezek megőrzésével a város kulturális múltjának egy kevésbé ismert, de annál érdekesebb fejezete válhat újra láthatóvá.
Források
Minden, ami Eger – A múlt vendéglátása: a Törökkert születése Eger várában
Egri Történeti Ismerettár – Törökkert vendéglő
Bihari János – Budapest Music Center
Borítókép: Suha Balog Kálmán cigányzenekara az egri vár egykori Törökkert vendéglőjében. Archív felvétel. Fotó: Dobó István Vármúzeum.