Egymillió hektáron változtatnák meg a földhasználatot Magyarországon, átalakítanák az agrártámogatásokat, és jelentősen csökkentenék a gazdálkodók adminisztrációs terheit. A 2036-ig szóló új agrárstratégia komoly változásokat irányoz elő, miközben a mezőgazdasági vállalkozások egy része már a következő termelési év finanszírozásával is nehezen boldogul. Heves megyében a 2026-os aszály súlyos terméskiesést okozott, és több gazdaságban az őszi munkákat is megnehezítette. A legfontosabb kérdés az, hogy a tervezett átalakításhoz rendelkezésre állnak-e majd a szükséges források.
Tíz év alatt alakítanák át a magyar mezőgazdaságot
Átfogó változtatásokat tartalmaz a „Merre tovább magyar agrárium és élelmiszergazdaság? – Helyzetértékelés és jövőkép 2026–2036” című stratégiai dokumentum. A Bóna Szabolcs agrárminiszter előszavával megjelent anyag szerint a magyar mezőgazdaság jelenlegi termelési szerkezete hosszú távon nem fenntartható, ezért a következő évtizedben jelentős átalakításokra lenne szükség.
A dokumentum az elmúlt másfél évtized agrárpolitikájáról is kritikus értékelést ad. Megállapítása szerint 2012 és 2024 között 19,16 ezer milliárd forint hazai és uniós agrár-, illetve vidékfejlesztési támogatás jutott az ágazatba, a jelentős források ellenére azonban nem sikerült kellően javítani a mezőgazdaság versenyképességét és alkalmazkodóképességét.
A tervezet a földhasználat, a vízgazdálkodás, az élelmiszer-feldolgozás, a támogatási rendszer és az agrárigazgatás megújítását egyaránt szükségesnek tartja.
A célok megvalósításának azonban komoly akadálya lehet a gazdálkodók jelenlegi pénzügyi helyzete.
Egymillió hektáron változhat meg a földhasználat
Az új agrárstratégia egyik legjelentősebb elképzelése, hogy Magyarország mintegy ötmillió hektár mezőgazdasági területének egyötödén, hozzávetőleg egymillió hektáron változzon meg a jelenlegi földhasználat.
Ez nem a mezőgazdasági termelés általános megszüntetését jelentené. Elsősorban azokon a területeken tartanák indokoltnak az intenzív szántóföldi gazdálkodás átalakítását, ahol a tartós vízhiány miatt a jelenlegi termelés egyre kevésbé gazdaságos.
A vízvisszatartás, az erdősítés, az agrárerdészeti gazdálkodás és a legelőként történő hasznosítás nagyobb szerepet kaphatna.
A stratégia különösen a Duna–Tisza köze és a Tiszántúl egyes területeinek problémáit emeli ki, ahol a kukoricatermesztés a tartós vízhiány miatt sok esetben veszteségessé vált.
Az átalakítás ugyanakkor nemcsak a termeszthető növények körét érintené. Hatással lehetne a mezőgazdasági gépberuházásokra, a földek értékére, a bérleti szerződésekre és a vidéki foglalkoztatásra is.
A tervezet egyelőre nem tartalmaz konkrét országos költségkeretet az egymillió hektáros átállás finanszírozására, és nem jelöli ki pontosan az összes érintett területet.
Heves megyében már az idei termés is komoly veszteségeket szenvedett
A mezőgazdaság megújításának szükségességét a 2026-os időjárási szélsőségek Heves megyében is jól mutatják.
Az év első hét hónapjában a megye gazdálkodói 413 mezőgazdasági kárbejelentést tettek, amelyek összesen 16 030 hektárt érintettek. Ebből 14 340 hektárra aszálykár miatt érkezett bejelentés.
A szárazság különösen a szántóföldi növénytermesztést sújtotta.
Szeptemberben a kukorica több területen olyan gyengén fejlődött, hogy egyes állományokban megfelelő csövek sem képződtek. A napraforgó betakarítása a megszokottnál korábban kezdődött, és a termés mennyisége, valamint olajtartalma is elmaradhatott a kedvezőbb évek eredményeitől.
A problémát tovább súlyosbította, hogy a termelési költségek magasak maradtak, miközben a felvásárlási árak nem feltétlenül biztosítottak elegendő bevételt a veszteségek ellensúlyozására.
A kisebb termés így nemcsak az adott gazdasági év eredményét rontja, hanem a következő termelési időszak finanszírozását is megnehezítheti.
Füzesabony térségében az őszi vetés is nehézségekbe ütközött
A Heves megyei helyzet egyik konkrét példája a Füzesabonyi Agrár Zrt., ahol szeptemberben a rendkívül száraz talaj miatt a földmunkák egy részét is le kellett állítani.
A gazdaság a tervezett repceterületnek csupán egy részét tudta elvetni, ezért módosítani kellett a vetésszerkezetet.
A talaj nedvességhiánya nemcsak a repcét, hanem más őszi növények vetését és fejlődését is befolyásolta.
A gazdálkodóknak ilyen körülmények között egyszerre kell alkalmazkodniuk a változó időjáráshoz és a gazdasági lehetőségeikhez.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves megyei igazgatója, dr. Seszták Attila szeptemberben arról számolt be, hogy a vetésszerkezet alakításában az időjárás mellett a terményárak és a talaj állapota is meghatározó szerepet játszik.
Az őszi káposztarepce iránti érdeklődés ugyanakkor a visszajelzések alapján nem csökkent, sőt némi növekedés is mutatkozott.
A helyi tapasztalatok arra világítanak rá, hogy a mezőgazdaság átalakítása nem kizárólag hosszú távú tervezés kérdése. A gazdálkodóknak már most dönteniük kell arról, milyen növényeket termesztenek, milyen beruházásokat tudnak vállalni, és hogyan biztosítják a következő év működéséhez szükséges pénzt.
A vízgazdálkodás Heves megyében is kulcskérdés
Az új stratégia a vízgazdálkodás átalakítását is kiemelt feladatnak tekinti.
A korábbi, elsősorban vízelvezetésre épülő szemlélet helyett nagyobb hangsúlyt kapna a táji vízmegtartás, a talaj vízmegőrző képességének javítása és a célzott öntözésfejlesztés.
Közép- és hosszú távú célként azt fogalmazták meg, hogy a hazai szántóterületek mintegy tíz százaléka öntözhetővé váljon.
Heves megyében a vízhiány különösen a déli mezőgazdasági térségekben jelent kihívást, de a Tarna és a Zagyva vízgyűjtőjének állapota is figyelmeztet a tartós csapadékhiány következményeire.
A 2026-os aszály során a térségben jelentős csapadékhiány halmozódott fel, ami a termőtalajok állapotára és a vízfolyások vízhozamára egyaránt hatással volt.
Az október második felében érkezett csapadék ugyan többfelé javított a felső talajréteg nedvességviszonyain, az ország jelentős részén a mélyebb talajrétegek továbbra is szárazak maradtak.
A vízmegtartást szolgáló fejlesztések ezért hosszabb távon is fontosak lehetnek a Heves megyei gazdálkodók számára.
Több feldolgozott élelmiszert, kevesebb nyersanyag-exportot szeretnének
A stratégia nem kizárólag a földhasználat megváltoztatásáról szól.
A dokumentum szerint a magyar agrárexport mintegy háromnegyedét feldolgozatlan vagy csak elsődlegesen feldolgozott termékek adják. Ez alacsonyabb hozzáadott értéket jelent, és növeli a gazdálkodók kiszolgáltatottságát a világpiaci árak változásainak.
A tervek ezért a hazai élelmiszeripar megerősítését is célul tűzik ki.
A sütőipar, a hús- és tejipar, valamint a zöldség-gyümölcs feldolgozásának fejlesztésével nagyobb arányban készülhetnének Magyarországon magasabb értékű élelmiszerek.
Ez Heves megye számára is fontos gazdasági kérdés lehet. A megye szántóföldi termelése, szőlőgazdálkodása, kertészeti ágazata és élelmiszeripari vállalkozásai számára egyaránt jelentősége van annak, hogy a megtermelt alapanyagokból mennyi érték keletkezik helyben.
A stratégia ugyanakkor egyelőre nem jelöl ki konkrét Heves megyei feldolgozóipari beruházásokat.
Átalakulhat a támogatási rendszer, és csökkenhet az adminisztráció
A tervezet a jelenlegi agrártámogatási rendszer működését is felülvizsgálná.
A jövőben nagyobb szerepet kaphatnának az eredményhez kötött támogatások. A kifizetéseknél figyelembe lehetne venni például a talaj állapotának javítását, a vízvisszatartást és az igazolható gazdasági teljesítményt.
A változások célja az lenne, hogy a támogatások ne csupán a meglévő termelési szerkezet fennmaradását segítsék, hanem a korszerűsítést és az alkalmazkodást is ösztönözzék.
A gazdálkodók számára kedvező változást jelenthetne az adminisztráció csökkentése is.
A jelenleg évi 300 órát meghaladó átlagos adminisztratív terhet 2030-ra legfeljebb 150 órára mérsékelnék.
A pályázatok elbírálási idejét a jelenlegi átlagos hat-hét hónapról négy hónapra, a beruházási támogatások kifizetési kérelmeinek ügyintézését pedig 114 napról 60 napra rövidítenék.
Ezek azonban jelenleg stratégiai célkitűzések, nem már életbe lépett könnyítések.
A gazdák azonnali segítséget várnak, a stratégia hosszú távra tervez
Az új agrárstratégia legnagyobb ellentmondása, hogy miközben jelentős beruházásokat és szerkezeti átalakítást irányoz elő, a mezőgazdasági vállalkozások egy része súlyos pénzügyi nehézségekkel küzd.
A 2026-os aszály országosan több mint 1,6 millió hektárt érintett, a növénytermesztésben okozott károkat pedig 800 milliárd forintot meghaladó összegre becsülték.
A Magosz, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége egyaránt figyelmeztetett arra, hogy a terméskiesések, a magas költségek és az alacsony felvásárlási árak már a gazdaságok fennmaradását is veszélyeztethetik.
A gazdaszervezetek ezért célzott segítséget, átmeneti könnyítéseket és a kárenyhítési rendszer felülvizsgálatát sürgetik.
A stratégia ezzel szemben hosszabb távon a megelőzésre, a biztosítási rendszerek fejlesztésére és a gazdálkodók alkalmazkodóképességének javítására helyezné a hangsúlyt.
A két cél nem feltétlenül zárja ki egymást, de az időzítés alapvető kérdés.
A gazdálkodóknak ugyanis a következő vetéshez, a gépek működtetéséhez és a termelési költségek fedezéséhez már most forrásokra van szükségük.
Mi lesz a Heves megyei gazdálkodók jövője?
A következő években Heves megye mezőgazdaságát is jelentősen befolyásolhatják az országos agrárpolitikai változások.
A vízhiányhoz való alkalmazkodás, a földhasználat átgondolása, az öntözés fejlesztése és a feldolgozóipar erősítése mind olyan terület, amely hosszabb távon javíthatná a helyi gazdaságok lehetőségeit.
A változtatások azonban pénzbe kerülnek, és nem minden gazdálkodó rendelkezik elegendő tartalékkal ahhoz, hogy jelentős beruházásokat vállaljon.
A tervezett egymillió hektáros földhasználati átalakítás pontos területi érintettsége, finanszírozása és végrehajtási menetrendje egyelőre nem ismert.
Ezért jelenleg azt sem lehet megmondani, hogy Heves megyében mekkora területet érinthetnek közvetlenül az új elképzelések.
Az agrárstratégia céljai között számos olyan intézkedés szerepel, amely hosszabb távon kedvező változást hozhat. A siker azonban azon múlik, hogy a tervekhez lesz-e elegendő pénzügyi forrás, megfelelő szabályozás és a gazdálkodók számára kiszámítható átmenet.
Heves megyében a 2026-os tapasztalatok különösen világossá tették, hogy a mezőgazdaságnak egyszerre van szüksége azonnali segítségre és hosszú távú megújulásra.
Források
Magyar Mezőgazdaság – Enyhülhet végre az aszály (2026. október 30.)
HEOL – Nem termett cső a kukoricán: súlyos nyomot hagyott az aszály a Heves megyei földeken
Borítókép: Heves megyei mezőgazdasági terület – Fotó: H. Szabó Sándor