Az ősz különleges arcát mutatja a Mátrában, ahol a ködbe burkolózó bükkösök, a vadregényes patakvölgyek és a történelmi emlékek felejthetetlen kirándulást ígérnek. A Kékes lábánál húzódó erdőkben ilyenkor egészen más világ fogadja a természetjárókat: a nedves avarban gombák bújnak elő, a mohos sziklák között foltos szalamandrák jelenhetnek meg, a hegyoldalban pedig évszázados várromok őrzik a múlt emlékeit.
Amikor a köd varázslatos világgá változtatja a Mátrát
A Mátra ősszel nemcsak a színes lombokkal és a messzire nyúló panorámákkal kápráztatja el a kirándulókat. A borongós, csapadékos napokon egészen különleges hangulat uralkodik a hegyvidéken. A felhők leereszkednek az erdők közé, a fák törzsei lassan eltűnnek a tejfehér párában, a nedves levelek és a mohával borított kövek pedig mesebeli tájjá változtatják az ösvényeket.
A Mátra egyik legérdekesebb őszi kirándulóútvonala Mátrafüred térségéből indul, és a Csatorna-patak völgyén keresztül vezet a Kékes alatti magasabb erdőségek felé.
Az útvonal különlegessége, hogy viszonylag rövid idő alatt többféle természeti környezetet is megismerhetünk. A patakparti erdőket magasabban fekvő bükkösök váltják fel, majd az ereszkedés során ismét tölgyesek és történelmi emlékhelyek következnek.
A Csatorna-patak völgyének rejtett szépségei
Mátrafüred északkeleti részéről a zöld háromszög turistajelzés mentén indulhatunk a Somor-patak, majd a Csatorna-patak völgyébe.
Az út fokozatosan emelkedik, miközben a patak csobogása kíséri a kirándulókat. Az erdő itt különösen gazdag apró természeti látnivalókban. A nedves, árnyékos részeken különféle gombák jelennek meg, a források környékén pedig páfrányok és mohák borítják a talajt.
A völgy egyik érdekes pontja az Ördög-forrás, amelyhez egy régi malomárok története is kapcsolódik. A víz útjának egykori mesterséges alakítása arra emlékeztet, hogy a mátrai patakoknak a múltban gazdasági jelentőségük is volt.
Továbbhaladva a Bukfenc-kút környéke következik, ahol a forráslápi növényzet és a nedves erdei környezet újabb különleges részleteket tartogat.
Foltos szalamandrák az őszi avarban
A Mátra hűvös, nedves erdeinek egyik legérdekesebb lakója a foltos szalamandra.
A fekete alapon élénksárga vagy narancsos mintázatú kétéltű elsősorban éjszaka aktív, ám esős, borongós időben nappal is előmerészkedhet rejtekhelyéről.
A patakvölgyek, a mohás kövek és a korhadó fatörzsek környezete különösen kedvező számára. Ősszel a szalamandrák már a telelésre alkalmas búvóhelyeket is keresik.
Bár feltűnő színezetük miatt könnyen észrevehetőnek gondolhatnánk őket, az avarban gyakran szinte észrevétlenek maradnak. Ezért a nedves erdei ösvényeken érdemes különösen figyelmesen közlekedni.
A foltos szalamandra Magyarországon védett állat. Megfigyelése különleges élmény, de megfogni, bolygatni vagy élőhelyéről elvinni nem szabad.
A Kékes alatt megelevenedik a köderdő
Ahogy az útvonal egyre magasabbra kapaszkodik, a táj fokozatosan megváltozik.
A Kékes alatti, mintegy 800 méteres magasságban fekvő erdőségekben megfelelő időjárási körülmények között sűrű köd boríthatja be a hegyoldalt.
A ködös bükkösök különleges látványt nyújtanak. A magas, egyenes fatörzsek egymás mögött sorakoznak, a távolabbi fák körvonalai elmosódnak, a természet hangjai pedig egészen másként érvényesülnek.
A Mátra magasabb térségeiben az ilyen időjárási helyzetek nem számítanak ritkaságnak, különösen az őszi hónapokban.
A köd azonban nemcsak látványos, hanem a tájékozódást is megnehezítheti. A nedves kövek, a lehullott levelek és a sáros ösvények miatt ilyenkor fokozott óvatosság szükséges.
A Remete-bérc és a Mátra ősi történelmi emlékei
A Kékes alatti erdőkből a Ménes-csapás és a Remete-bérc irányában ereszkedve a természet szépsége mellett a Mátra régmúltjának nyomai is feltűnnek.
A Remete-bérc térségében bronzkori sáncmaradványok találhatók. Ezek az ősi földművek arra utalnak, hogy a hegység egyes magaslatait már évezredekkel ezelőtt is használták az itt élő közösségek.
Az út a Széles-parlag környékén is áthalad, ahonnan tiszta időben a Sár-hegy és Gyöngyös irányába nyílhat kilátás.
A környék egyik érdekes helyneve a Törökök piaca, amelyhez régi helyi hagyományok kapcsolódnak.
A Mátra erdőségei tehát nem csupán természeti értékeket rejtenek, hanem olyan régészeti és történelmi emlékeket is, amelyek a vidék több ezer éves múltjáról mesélnek.
Benevár – egy középkori erősség az erdő mélyén
A kirándulás egyik legérdekesebb történelmi állomása Benevár, amely Mátrafüred fölött, az erdőben található.
A vár a 13. század utolsó harmadában épült, és az Aba nemzetség birtokához tartozott. A középkorban a Mátra térsége fontos szerepet játszott a környék földbirtokosainak hatalmi rendszerében.
A 14. században az Aba nemzetség tagjai szembekerültek Károly Róberttel, ezért a vár királyi kézre került, majd Szécsényi Tamás birtoka lett.
Az egykori erősség szabálytalan ötszög alaprajzú volt, területét kőfalak és árkok védték. Belsejében torony, lakóépület és gazdasági épületek álltak.
Benevár a 15. század elején pusztult el. A romokat később fokozatosan benőtte az erdő, mígnem az 1980-as években régészeti feltárások és helyreállítási munkálatok kezdődtek.
Ma a falmaradványok között járva még elképzelhetjük, milyen lehetett az élet a középkori Mátrában.
A Mátra ősszel egészen más élményt kínál
A hegység sokak számára elsősorban a Kékestetőről, a népszerű kirándulóhelyekről és a téli havas tájról ismert. Pedig az őszi Mátra legalább ennyi felfedeznivalót tartogat.
A patakvölgyek csendje, a ködbe vesző bükkösök, az erdei állatok és a történelmi emlékek együtt teszik különlegessé ezt a vidéket.
A Mátra Heves megye egyik legértékesebb természeti és turisztikai térsége, amely Gyöngyös, Mátrafüred, Mátraháza és a Kékes környékén számos kirándulási lehetőséget kínál.
A ködös erdőkben tett séta arra is emlékeztet, hogy a természet szépsége nem mindig a messzire nyíló kilátásban rejlik. Néha éppen az adja a legnagyobb élményt, amit csak néhány lépésnyi távolságból fedezhetünk fel.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó cikkek:
Ördög-forrás Mátrafüreden – kellemesen hűs víz és erdei nyugalom a Mátra szívében
A Mátra legszebb, legizgalmasabb helyeit újra és újra látni kell
További források:
Borítókép: Pálvölgyi Krisztina / Magyar Természetjáró Szövetség – Turista Magazin (felhasználása engedélyhez kötött).