A nagyszülők, dédszülők még hírből sem ismerték az ételallergiát. Az azóta felnövő nemzedékeknél egyre nagyobb számban jelentkezik, és mára szinte népbetegséggé vált ez a rendellenesség. Mi volt más 100-150 éve és mi változott, ami ennyire érzékennyé tette az embereket az elfogyasztott ételekkel kapcsolatban? Arra kerestük a választ, hogy miben különbözött az életmódjuk a miénktől..íme!
1. Valódi, szezonális ételeket fogyasztottak
Az ételek gazdaságokból kis piacokról vagy őstermelőktől érkeztek az 1900-as évek elején. Ebben az időben az élelmiszer tartósítószerek nem voltak még széles körben elterjedve, az ételek természetes frissességüket őrizték. Amelyik megromlott, azt egyszerűen kidobták.
Ez azonban ritkán fordult elő, mivel a megvásárolt termékeket hamar megfőzték, feldolgozták.
A nagyüzemileg előállított, adalékanyagokkal teletömött élelmiszerek hiánya miatt táplálkozásuk tápanyagban gazdag volt. Ez tette lehetővé számukra, hogy annyi tápanyaghoz jussanak, amennyi a frissen termett zöldségekben gyümölcsökben és a frissen vágott állatok húsában létezik.
A csecsemők nem tápszereket, hanem anyatejet kaptak, ami minden időben, megfelelő hőfokon állt rendelkezésükre.
2. Nem diétáztak, és nem bántak szigorúan a testükkel és az anyagcseréjükkel. Akkor és azt ettek, ami abban a szezonban termett.
Nagyszüleink nem estek áldozatul a ma oly népszerű diéta hóbortnak, a kalóriák számlálásának, és más kóros fogyókúrás szokásnak. Azt ették, ami termett, és nem azt, amit a reklámok sugalltak nekik. Akkoriban a reklámok még nem jutottak el minden emberhez és még az élelmiszeripar is gyerekcipőben járt, ezáltal kénytelenek voltak ételadalékoktól mentes ennivalókat fogyasztani. Egészséges volt anyagcseréjük, mivel a szervezetük igényei és vágyai szerint étkeztek.
3. Az ételt otthon főzték meg hagyományos elkészítési módszereket használva.
Feldolgozott étel vásárlására nem volt lehetőség, és étterembe (m)enni ritka luxus volt. Nagyszüleink szerencséjére ezek a szokások valóban kedvező hatással voltak az egészségükre.
4. Nem ettek génmódosított ételeket, élelmiszer-adalékanyagokat, stabilizátorokat és dúsító anyagokat
Az ételeket még nem kezelték adalékanyagokkal, antibiotikumokkal és hormonokkal, melyek segítenek megőrizni az eltarthatóságukat a fogyasztók egészségének kárára. A mára jellemző nagyüzemi élelmiszer-előállítás az összes mesterséges összetevőivel még csak csírázott a korai 1900-as években.
5. Megették az egész állatot, melybe beletartoztak az ásványi anyagokban gazdag csont erőlevesek és a belsőségek
Az állati csontokat megtartották vagy vásárolták, hogy erőleveseket és csontleveseket készítsenek belőlük, melyek mindig különleges helyet foglaltak el a vacsoraasztalnál. Ezeket az ételeket nagyra értékelték gyógyító hatásuk miatt, és soha nem ment veszendőbe.
6. Nem mentek orvoshoz, amikor úgy érezték, hogy betegek vagy azért, hogy vényköteles gyógyszereket kapjanak. Az orvosi látogatások a balesetben sérülteket vagy az életveszélyes betegeket mentették meg.
Amikor lázasak lettek, megvárták, hogy elmúljon. Amikor rosszul érezték magukat, leveseket, erőlevest ettek, és sokat pihentek. Nem volt orvos vagy nővér gyorshívójuk, de sokkal inkább bíztak a test természetes gyógyulási folyamatában, mint mi manapság. Az ételük volt az orvosság, függetlenül attól, hogy ezt felismerték vagy sem.
7. Sok időt töltöttek a szabadban
Nagyszüleinknek nem volt választásuk, hogy bent maradnak a lakásban és játszanak a telefonjukkal vagy a számítógépen. A 18. század végén, a 19. század elején a lakosság legnagyobb része a mezőgazdaságban dolgozott. Sokat voltak szabad levegőn, nem kellett edzőtermekbe járniuk, edzette őket az egész napi fizikai munka. A gyerekek pedig minden szabad idejükben a szabadban játszottak, kerékpároztak, hintáztak, fogócskáztak a tiszta levegőn. A városi lakosok is sokat mozogtak. Autót, vagy bérkocsit kevesen engedhettek meg maguknak, ezáltal néhány kilométer a munkahelyig, vagy a piacig meg sem kottyant nekik.
Hogyan hatnak ezek a dolgok az ételallergiára?
A táplálkozás hatással van testünk minden sejtjére. Sejtjeink egészsége a táplálkozástól és az életmódtól függ. A sejtek szöveteket hoznak létre, a szövetek pedig szerveket, melyekből egész szervrendszerek épülnek fel. Ha a táplálkozás nem megfelelő, akkor minden sejt, minden szövet és szerv integritása sérülést fog szenvedni, így egyre nagyobb a valószínűsége, hogy bizonyos élelmiszerekre érzékenységet, allergiát váltanak ki.
Forrás: faceportal.hu
Kiegészítés – Mit mondanak a legújabb kutatások az ételallergiákról?
Az eredeti írás megjelenése óta az allergiás betegségek kutatása jelentősen fejlődött. A nagyszüleink életmódjáról szóló megfigyelések mellett ma már olyan orvosi eredmények is rendelkezésre állnak, amelyek segítenek megérteni, miért alakulhat ki ételallergia, és milyen szerepet játszhat ebben a táplálkozás.
Régen valóban ritkább volt az ételallergia?
A múltban az ételallergiákat sok esetben nem tudták pontosan felismerni. A bőrkiütéseket, emésztési problémákat vagy étkezés utáni rosszulléteket más betegségek tüneteinek is tulajdoníthatták.
Az allergiás folyamatok megértésében fontos mérföldkő volt az immunglobulin E, vagyis az IgE 1967-es felfedezése. Azóta az orvostudomány egyre pontosabban képes azonosítani az immunrendszer élelmiszerekre adott reakcióit.
A modern kutatások szerint egyes ételallergiák gyakorisága valóban növekedett az elmúlt évtizedekben, különösen a gyermekek körében. A növekedés hátterében azonban nem egyetlen tényező áll.
A bélrendszer és az immunrendszer kapcsolata
A kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak a bélmikrobiomra, vagyis a bélrendszerben élő mikroorganizmusok közösségére.
Ezek a mikroorganizmusok szerepet játszanak az emésztésben és az immunrendszer működésében. A bélmikrobiom összetételét számos tényező befolyásolhatja, köztük az étrend, a környezet és bizonyos gyógyszerek alkalmazása.
A kutatások azt vizsgálják, hogy a mikrobiom korai életkorban bekövetkező változásai miként függhetnek össze az allergiás betegségek kialakulásával. Az összefüggések azonban még nem jelentenek bizonyítékot arra, hogy egy adott étrend vagy probiotikum önmagában megakadályozná az ételallergiát.
Megváltoztak a csecsemőtáplálási ajánlások
Az egyik legjelentősebb változás a hozzátáplálással kapcsolatos.
Korábban gyakran azt javasolták, hogy az allergiát kiváltó élelmiszereket minél később vezessék be a gyermekek étrendjébe. Az újabb kutatások azonban kimutatták, hogy bizonyos élelmiszerek, például a földimogyoró és a megfelelően elkészített tojás időben történő bevezetése csökkentheti az allergia kialakulásának kockázatát.
A hozzátáplálás rendszerint hat hónapos kor körül kezdődik, a gyermek fejlettségéhez igazodva. Fokozott allergiakockázat esetén különösen fontos az orvosi tanácsadás.
Az anyatejes táplálás továbbra is fontos a csecsemők egészséges fejlődésében, ugyanakkor az allergia megelőzését nem lehet kizárólag a szoptatásra vagy a tápszer használatának mellőzésére visszavezetni.
A természetes élelmiszer is okozhat allergiát
A házi tej, a tojás, a dió, a mogyoró és a búza már nagyszüleink étrendjében is megtalálható volt. Ezek természetes eredetű élelmiszerek, mégis kiválthatnak allergiás reakciókat.
Az ételallergia ugyanis az immunrendszer bizonyos élelmiszer-összetevőkre adott válaszával függ össze. Ezért a házi készítésű, adalékanyagoktól mentes ételek sem feltétlenül biztonságosak az allergiás emberek számára.
A feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának mérséklése és a változatos étrend követése egészségügyi szempontból előnyös lehet, de önmagában nem jelent biztos védelmet az ételallergiával szemben.
Nem ugyanaz az ételallergia és az ételintolerancia
A két fogalmat gyakran összekeverik, pedig jelentős különbség van közöttük.
Az ételallergia az immunrendszer működésével függ össze. Egyes esetekben már kis mennyiségű allergén elfogyasztása is súlyos reakciót válthat ki.
Az ételintolerancia ezzel szemben rendszerint más folyamatokhoz kapcsolódik. A laktózintolerancia például a tejcukor lebontásának zavarából ered, és nem azonos a tejfehérje-allergiával.
A megfelelő diagnózis azért is fontos, mert az indokolatlanul szigorú diéta hiányállapotokhoz vezethet, különösen gyermekkorban.
Mit érdemes megőrizni nagyszüleink életmódjából?
A hagyományos étkezésnek ma is számos értékes eleme van. A szezonális alapanyagok használata, a változatos táplálkozás, az otthoni főzés és a rendszeres mozgás mind hozzájárulhat az egészség megőrzéséhez.
Egerben és Heves megye településein a helyi piacok, a kiskertek, a hagyományos zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a házi ételkészítés ma is részei a mindennapoknak.
A régi szokások közül érdemes továbbvinni az élelmiszerek megbecsülését, a tudatos alapanyag-választást és a rendszeres fizikai aktivitást.
Ugyanakkor a múlt életmódját sem szabad minden szempontból egészségesebbnek tekinteni. A korábbi nemzedékeknek számos olyan betegséggel és egészségügyi kockázattal kellett szembenézniük, amelyek kezelésére ma már léteznek hatékony orvosi módszerek.
A hagyomány és a modern orvostudomány együtt adhat választ
A nagyszüleink életmódjából sokat tanulhatunk, de az ételallergiák kialakulásának pontos okait továbbra is kutatják.
A friss alapanyagokból készült ételek, a változatos étrend és a mozgás fontos részei az egészséges életmódnak. Az allergiás betegségek megelőzésében és kezelésében azonban a korszerű orvosi ismereteknek is meghatározó szerepük van.
A múlt értékes tapasztalatai és a mai tudomány eredményei nem zárják ki egymást. A kettő együtt segíthet abban, hogy tudatosabban figyeljünk táplálkozásunkra és egészségünkre.
Források
Minden, ami Eger – Nézzük meg, miért is nem voltak ételallergiásak nagyszüleink
Faceportal.hu – az eredeti írás megjelölt forrása
EAACI – Az ételallergia megelőzésének szakmai irányelvei
EAACI – Az IgE-közvetített ételallergia kezelésének irányelvei
Mayo Clinic – Az ételallergia és az ételintolerancia közötti különbség
ASCIA – Csecsemőtáplálási ajánlások az ételallergia megelőzésére
Borítókép: Zöldséges kofák, Eger, 1956. Fotó: Bakó Ferenc. Forrás: Dobó István Vármúzeum, gyűjteményi rekord: DIV406698.