Halottak napján Eger temetőiben nemcsak családtagjainkra és szeretteinkre emlékezünk, hanem azokra a történelmi személyiségekre is, akik munkájukkal, tehetségükkel, tudásukkal és hazaszeretetükkel gazdagították a várost. Szabadságharcosok, írók, művészek, tanárok, orvosok, tudósok, sportolók és egyházi személyiségek nyugszanak a régi sírkertekben. Közülük sokak nevét ma is utcák, intézmények és emléktáblák őrzik, mások életútját elsősorban a helytörténeti kutatások és a síremlékek idézik fel. November 2-án előttük is fejet hajtunk.
Eger temetői a város történelmének különleges emlékhelyei
Eger múltját nemcsak az egri vár, a barokk templomok, a Líceum és a történelmi belváros épületei őrzik. A város régi temetői legalább ilyen fontos tanúi az elmúlt évszázadoknak. A sírkövek között járva olyan emberek neveivel találkozhatunk, akiknek életútja szorosan összefonódott Eger fejlődésével, a magyar történelemmel és a város kulturális örökségével.
A Hatvani, más néven Fájdalmas Szűzanya-temető, a Kisboldogasszony-temető, az izraelita temető és az egri várban található történelmi nyughelyek mind különleges értéket képviselnek. A sírkertekben nemcsak egykori családok emlékei maradtak fenn, hanem országos jelentőségű személyiségek nyughelyei is.
Az egri temetők kutatása során számos olyan síremléket azonosítottak, amelynek története a város történelmének kevésbé ismert fejezeteit világítja meg. A Nemzeti Örökség Intézete több egri sírhelyet a nemzeti sírkert részeként tart nyilván, ezzel is hangsúlyozva megőrzésük jelentőségét.
Lenkey János – az egri születésű tábornok, akit a tizennegyedik aradi vértanúként tisztelnek
Eger egyik legjelentősebb történelmi nyughelye a Kisboldogasszony-temetőben található, ahol Lenkey János honvédtábornok alussza örök álmát.
Lenkey János 1807. szeptember 7-én született Egerben. Katonai pályáját a császári hadseregben kezdte, majd az 1848-as forradalom idején a magyar szabadság ügye mellé állt. Nevét akkor ismerte meg az ország, amikor Galíciában állomásozó huszárszázadával hazatért Magyarországra, hogy a szabadságharc szolgálatába álljon.
A huszárok hazatérése olyan nagy visszhangot váltott ki, hogy Petőfi Sándor is versben örökítette meg a történetet. A Lenkei százada című költemény a szabadságharc egyik jelképes katonai eseményének állított emléket.
Lenkey János később a honvédsereg tábornoka lett, és a komáromi vár védelmében is szerepet vállalt. A szabadságharc bukása után Aradon került fogságba. A börtönben súlyosan megbetegedett, és 1850 februárjában meghalt.
Bár nem végezték ki az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom tábornokkal együtt, az utókor a tizennegyedik aradi vértanúként tartja számon.
Földi maradványait hosszú évtizedekkel később, 1936-ban hozták haza Aradról Egerbe. Május 30-án ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra a Kisboldogasszony-temetőben, édesanyja és bátyja mellé.
A hazatérés története különösen megható. A város vezetése, az egyházi személyiségek és az egri polgárok összefogása tette lehetővé, hogy a szabadságharc hőse végül szülővárosában találjon nyugalmat.
Lenkey János sírja ma is Eger egyik legfontosabb kegyeleti és történelmi emlékhelye.
Lenkey Károly – a szabadságharc ezredese, aki szintén Egerben nyugszik
A Lenkey család történetéhez egy másik jelentős szabadságharcos életútja is kapcsolódik. Lenkey Károly, János bátyja, ugyancsak a magyar honvédsereg tisztjeként szolgált.
1803-ban született Bécsben, majd katonai pályára lépett. Az 1848–49-es szabadságharc idején honvédtisztként harcolt, és ezredesi rangot ért el. Részt vett Budavár 1849-es ostromában is.
A világosi fegyverletétel után letartóztatták, és tizenkét év várfogságra ítélték. Végül 1853-ban kegyelmet kapott, ezt követően Egerben telepedett le, ahol vármegyei főszámvevőként dolgozott.
Emlékirataiban megörökítette a szabadságharc eseményeit, így nemcsak résztvevője, hanem fontos krónikása is lett a történelmi korszaknak.
május 18-án hunyt el Egerben. Öccsével és édesanyjával közös nyughelye a Kisboldogasszony-temetőben található.
A két testvér sírja a magyar szabadságharc és Eger történelmének egyik legmegrendítőbb közös emlékhelye.
Cserey Ignác – a honvédtiszt, akinek síremlékét felújították
A Hatvani temetőben nyugszik Cserey Ignác, az 1848–49-es szabadságharc honvédtisztje, aki a magyar függetlenségért vívott küzdelem résztvevőjeként írta be nevét a történelembe.
Cserey Ignác sírja a nemzeti sírkert védett nyughelyei közé tartozik. Emlékének ápolása napjainkban is fontos része Eger történelmi hagyományainak.
2024 októberében a Nemzeti Örökség Intézete, a Dobó István Vármúzeum és Eger önkormányzata közös megemlékezést szervezett, amelynek keretében megkoszorúzták a felújított síremléket.
A megemlékezés azt is bizonyítja, hogy a szabadságharc egri résztvevőinek emlékezete ma is élő része a város közösségi életének.
Rapaics Dániel és Timon Zsigmond – további szabadságharcosok a Hatvani temetőben
A Hatvani temetőben nemcsak Cserey Ignác nyugszik a szabadságharc katonái közül.
Itt található Rapaics Dániel honvéd ezredes és Timon Zsigmond honvéd őrnagy sírja is. Mindkét nyughely szerepel a Nemzeti Örökség Intézete által nyilvántartott védett sírok között.
A szabadságharc katonáinak emlékezete Egerben különösen fontos, hiszen a város lakossága is aktív részese volt az 1848–49-es történelmi eseményeknek.
A katonák sírjai ma már nemcsak családi nyughelyek, hanem a nemzeti történelem emlékei is.
Csiky Sándor – Eger közéletének és a szabadságharc korának alakja
Csiky Sándor neve ma is ismerős az egriek számára, hiszen utcát neveztek el róla a városban.
A reformkor és az 1848–49-es szabadságharc idején jelentős közéleti szerepet vállaló ügyvéd és politikus életútja szorosan összekapcsolódott Eger történelmével.
A polgári átalakulás és a nemzeti függetlenség eszméinek támogatójaként tevékenykedett. A szabadságharc korszakának egri eseményeiben is fontos szerepet játszott.
Nyughelye a Hatvani temetőben található. Sírja arra emlékeztet, hogy a város utcanevei mögött gyakran olyan személyiségek állnak, akik egykor meghatározó szerepet vállaltak Eger közéletében.
Gárdonyi Géza – az író, akinek sírja az egri várban található
Eger egyik legismertebb történelmi személyisége Gárdonyi Géza, az Egri csillagok írója, akinek nyughelye különleges helyet foglal el a magyar irodalmi emlékhelyek között.
Gárdonyi 1897-ben költözött Egerbe, ahol élete utolsó huszonöt évét töltötte. A város történelme, az egri vár és az 1552-es ostrom eseményei meghatározó ihletforrásul szolgáltak számára.
Leghíresebb regénye, az Egri csillagok 1901-ben jelent meg könyv alakban, és nemzedékek számára tette ismertté Dobó István és az egri várvédők történetét.
Az író 1922. október 30-án hunyt el Egerben. Kívánságának megfelelően az egri várban helyezték örök nyugalomra.
Sírján a jól ismert felirat olvasható: „Csak a teste”.
Ez a néhány szó különös erővel fejezi ki azt a gondolatot, hogy az ember szellemi öröksége túlélheti földi életét.
Gárdonyi sírja ma is az egri vár egyik leglátogatottabb kegyeleti emlékhelye. Halálának századik évfordulójára, 2022-ben felújították síremlékét.
Családjának emlékezete a város másik temetőjéhez is kapcsolódik. Édesanyja és egyik fia a Hatvani temetőben nyugszik, ahol sírhelyük gondozására korábban civil összefogás is szerveződött.
Kracker János Lukács – a barokk festő, akinek műveit ma is csodáljuk
A Hatvani temetőben található Kracker János Lukács sírja is. A 18. század egyik jelentős barokk festőművésze meghatározó szerepet játszott Eger művészeti örökségének kialakításában.
Legismertebb egri alkotása a Líceum könyvtártermének mennyezetfreskója, amely a tridenti zsinatot ábrázolja.
A monumentális mű a magyarországi barokk festészet egyik kiemelkedő alkotása, amelyet ma is látogatók sokasága csodál meg.
Kracker 1779-ben hunyt el Egerben. Munkássága szorosan összefonódott a város 18. századi kulturális és egyházi fejlődésével.
Sírja különleges kapcsolatot teremt a város művészeti emlékei és azok alkotóinak személyes története között.
Szvorényi József – az akadémikus tanár, aki nemzedékeket nevelt
Eger oktatás- és művelődéstörténetének egyik jelentős személyisége Szvorényi József, ciszterci szerzetes, tanár, nyelvész és irodalomtörténész.
1816-ban született a Borsod vármegyei Sátán. Tanulmányai és egyházi pályája révén került Egerbe, ahol hosszú évtizedeken át meghatározó szerepet játszott az oktatásban.
1846-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották, később pedig tiszteleti tagságot is kapott.
Tanárként, tankönyvíróként és intézményvezetőként több nemzedék műveltségének formálásában vett részt. Az egri ciszterci gimnázium történetének egyik fontos alakjaként tartják számon.
december 11-én hunyt el Egerben. Nyughelye a Hatvani temetőben található.
Szvorényi József sírja arra emlékeztet, hogy Eger a 19. században nemcsak egyházi és közigazgatási központ, hanem jelentős oktatási és tudományos műhely is volt.
Breznay Imre – a helytörténész, aki megőrizte a régi Eger emlékeit
Breznay Imre nevét különösen fontos felidézni egy olyan írásban, amely Eger történelmi emlékezetével foglalkozik.
szeptember 24-én született Egerben. Pedagógusként, újságíróként, szerkesztőként és helytörténészként egyaránt jelentős munkát végzett.
Az egri tanítóképző tanára volt, emellett számos helyi lap munkatársaként és szerkesztőjeként tevékenykedett.
Helytörténeti kutatásai során nemcsak a város nevezetes épületeinek és történelmi eseményeinek múltját dolgozta fel, hanem a polgárosodó Eger társadalmi, gazdasági és kulturális életével is foglalkozott.
Munkássága ma is fontos forrás mindazok számára, akik Eger régi utcáinak, épületeinek és lakóinak történetét kutatják.
február 16-án hunyt el Egerben. Sírja a Hatvani temetőben található.
Breznay Imre életműve különösen szép példája annak, hogy egy város történelmének megőrzése önmagában is maradandó értékteremtés.
Pataki Vidor – a szerzetes, aki Eger történelmi emlékeit kutatta
A Hatvani temetőben nyugszik Pataki Vidor János ciszterci szerzetes, történész és művészettörténész is.
Tudományos érdeklődése az egyháztörténet, a művészettörténet és a történeti emlékek kutatása felé fordult.
Az ilyen kutatók munkája különösen fontos Egerben, ahol a középkori vár, a barokk város és az egyházi intézmények múltja egymással szorosan összekapcsolódik.
Pataki Vidor munkássága annak a tudományos hagyománynak a része, amelynek köszönhetően Eger történelmi örökségéről ma is számos értékes ismerettel rendelkezünk.
Bartalos Gyula – a pap, aki régészeti emlékeket is feltárt
Bartalos Gyula római katolikus pap és történeti kutató szintén a Hatvani temetőben nyugszik.
Érdeklődése messze túlmutatott egyházi hivatásán. Régészeti kutatásokat folytatott, és nevéhez kapcsolódik a Szépasszony-völgy honfoglalás kori leleteinek feltárása is.
Munkássága jól mutatja, hogy a város történelmének megismerésében az egyházi személyiségek milyen jelentős szerepet vállaltak.
A régészeti leletek és történeti források kutatása révén hozzájárult Eger és környéke korai történetének feltárásához.
Hibay Károly – az egri orvos, akinek nevét utca őrzi
Az egri Hibay Károly utca neve sokak számára ismerős, az egykori orvos életútja azonban kevésbé közismert.
Hibay Károly Eger egészségügyi múltjának egyik megbecsült alakja volt. Munkája abban az időszakban zajlott, amikor az orvosoknak a betegellátás mellett a járványok és a korabeli közegészségügyi nehézségek következményeivel is szembe kellett nézniük.
A város fejlődésében az egészségügyi ellátás megszervezése és a lakosság gyógyítása éppen olyan fontos szerepet játszott, mint az építkezések vagy az oktatás fejlesztése.
Hibay Károly sírja a Hatvani temetőben található, neve pedig ma is része Eger mindennapjainak.
Nánásy Mihályné Csernyus Amália – az egri asszony, aki Kossuth Lajost köszöntötte
A Hatvani temető egyik figyelemre méltó nyughelye Nánásy Mihályné Csernyus Amália sírja.
Az 1848–49-es szabadságharc időszakában jelentős szerepet vállalt Eger társadalmi és közéletében.
Amikor Kossuth Lajos 1849. március 31-én Egerbe érkezett, Csernyus Amália ünnepi beszéddel köszöntötte.
Nevéhez az Egri Olvasó Nőegylet megalapítása is kapcsolódik. A nőegylet a város művelődési és társasági életének fontos szervezete volt.
Csernyus Amália története arra emlékeztet, hogy Eger fejlődésében a nők is jelentős szerepet vállaltak, még ha nevük ritkábban is szerepel a történelmi összefoglalókban.
Pócsik Dénes – az olimpiai bajnok, akinek emlékét Eger is őrzi
A Hatvani temetőben található Pócsik Dénes olimpiai bajnok vízilabdázó és edző sírja is.
Pócsik Dénes a magyar vízilabdázás egyik kiemelkedő alakja volt. Sportolói pályafutásával és későbbi edzői munkájával egyaránt hozzájárult a magyar vízilabdasport sikereihez.
Egerben a vízilabdának különösen gazdag hagyományai vannak. A város sporttörténetében számos olyan játékos és szakember neve maradt fenn, akik országos vagy nemzetközi sikerek részesei voltak.
Pócsik Dénes nyughelye arra is emlékeztet, hogy a város temetőiben nemcsak történelmi és egyházi személyiségek, hanem a modern magyar sport kiemelkedő alakjai is nyugszanak.
Király Róbert – a szobrászművész emlékezete
A Hatvani temető védett sírjai között szerepel Király Róbert szobrászművész nyughelye is.
A művészek munkája gyakran jóval tovább él, mint alkotójuk személyes emlékezete. A köztéri szobrok, emlékművek és más műalkotások a városok kulturális arculatának meghatározó részei.
Király Róbert sírjának védettsége is jelzi, hogy a művészeti élet szereplőinek emlékezete fontos része Eger kulturális örökségének.
Szőkefalvi-Nagy Zoltán – a tudománytörténet egri kutatója
A Hatvani temetőben nyugszik Szőkefalvi-Nagy Zoltán kémikus, tudománytörténész és főiskolai tanár.
Munkássága a természettudományos oktatáshoz és a tudomány történetének kutatásához kapcsolódott.
Az egri felsőoktatás fejlődésében számos olyan tanár és kutató vett részt, akik nemcsak oktattak, hanem tudományos munkájukkal is gazdagították az intézmény és a város szellemi életét.
Szőkefalvi-Nagy Zoltán emléke ezt a tudományos hagyományt képviseli.
Az egri izraelita temető – orvosok, újságírók és költők emlékezete
Eger történelmének fontos része az egykori zsidó közösség élete, amelynek tagjai jelentős szerepet vállaltak a város kereskedelmében, iparában, egészségügyében és kulturális életében.
Az izraelita temető számos értékes síremléket őriz.
Itt nyugszik dr. Setét Sándor, az Egri Újság egykori főszerkesztője, aki a helyi sajtó történetének egyik fontos személyisége volt.
A temetőben található Csillag Mór költő sírja is, akinek emlékét sírfelirata kiváló szónokként is megőrizte.
Dr. Brünnauer Dávid és dr. Alföldi Dávid orvosok nyughelye szintén az egykori egri zsidó közösség jelentős személyiségeire emlékeztet.
Ezek az emberek a város mindennapi életének megbecsült szereplői voltak. Munkájukkal hozzájárultak Eger fejlődéséhez, és történetük elválaszthatatlan a város múltjától.
Az izraelita temető különös jelentőséget kap a 20. század tragédiáinak ismeretében. A holokauszt következtében Eger zsidó közössége súlyos veszteségeket szenvedett, és a város társadalmi életének egy fontos része szinte teljesen eltűnt.
A megmaradt sírkövek ezért nemcsak családi emlékek, hanem egy egykor virágzó közösség történetének pótolhatatlan dokumentumai.
A régi egri temetők művészeti értékeket is őriznek
A temetők történelmi jelentősége mellett művészeti értékük is figyelemre méltó.
A régi sírkövek között különleges faragványok, családi sírboltok, kőkeresztek és szobrászati alkotások találhatók.
A Hatvani temető egyik ismert sírszobrászati emléke az Anya gyermekével című alkotás, amelyet Sződy Szilárd készített 1934-ben.
Az ilyen síremlékek arról tanúskodnak, hogy a temetkezési kultúra a város művészeti életének is fontos része volt.
A sírkövek feliratai, díszítései és szimbólumai egy-egy korszak vallási, társadalmi és művészeti gondolkodását is tükrözik.
Amikor a régi sírkövek új történeteket tárnak fel
Az egri temetők kutatása során számos érdekes felfedezés történt.
A Hatvani temetőben például Halasy Márton 1849-ből származó sírköve is előkerült. Az ilyen régi emlékek különösen értékesek, mert a rajtuk olvasható nevek és évszámok gyakran a város történetének kevésbé ismert részleteit őrzik.
A sírfeliratokból egykori családi kapcsolatok, foglalkozások és társadalmi viszonyok is megismerhetők.
A temetők helytörténeti kutatása ezért jóval többet jelent a sírhelyek számbavételénél. A város társadalomtörténetének olyan forrásait tárja fel, amelyek más dokumentumokból már hiányozhatnak.
A város ma is gondoskodik történelmi személyiségeinek emlékezetéről
Az egri történelmi nyughelyek megőrzése az elmúlt években is fontos feladat maradt.
2024 októberében a Nemzeti Örökség Intézete három okos parcellakövet avatott Egerben. A jelölések Gárdonyi Géza, Cserey Ignác és Lenkey János nyughelyéhez kapcsolódnak.
A QR-kóddal ellátott kövek segítségével a látogatók megismerhetik a védett sírok történetét és az ott nyugvó személyiségek életútját.
A kezdeményezés fontos lépés a történelmi emlékezet megőrzésében, hiszen a régi sírhelyek így a fiatalabb nemzedékek számára is könnyebben megismerhetővé válnak.
Nemcsak a híres emberek építették Egert
A város történelmét természetesen nem kizárólag a híres személyiségek alakították.
Eger temetőiben egykori kőművesek, ácsok, kovácsok, kereskedők, szőlőművelők, iparosok, tanítók és egyszerű polgárok nemzedékei nyugszanak.
Ők építették a házakat, művelték a szőlőket, működtették a műhelyeket, tanították a gyermekeket, és mindennapi munkájukkal hozzájárultak a város fejlődéséhez.
Nevüket sok esetben már nem őrzik utcák vagy emléktáblák, történetük azonban ugyanúgy része Eger múltjának.
A régi temetőkben járva ezért nemcsak a híres síroknál érdemes megállni. Egy egyszerű, megkopott sírkő is olyan ember életére emlékeztethet, akinek munkája nélkül másként alakult volna a város története.
Halottak napján rájuk is emlékezünk
November 2-án mécsesek fénye világítja meg Eger temetőit. A családok felkeresik szeretteik nyughelyét, virágokat helyeznek el a sírokon, és csendben emlékeznek azokra, akik már nincsenek közöttük.
A város történelmi sírhelyei azonban arra is lehetőséget adnak, hogy közös múltunk nagy alakjai előtt fejet hajtsunk.
Lenkey János és Lenkey Károly sírja a szabadságharc hőseire emlékeztet. Gárdonyi Géza nyughelye a magyar irodalom egyik legjelentősebb alkotóját idézi. Kracker János Lukács sírja az egri barokk művészet gazdagságát, Szvorényi József és Breznay Imre nyughelye pedig a város oktatási és tudományos hagyományait őrzi.
A régi temetőkben egymás mellett találkozik a nemzeti történelem, a helyi közélet, a művészet, a tudomány és a mindennapi emberi sorsok emlékezete.
Mert Eger történelmét nemcsak az épületek, az utcák és a műemlékek őrzik, hanem azoknak az embereknek az élete is, akik egykor itt éltek, dolgoztak, alkottak és küzdöttek.
Halottak napján rájuk is emlékezünk. Azokra, akiknek munkája, tudása, áldozata és szeretete ma is része annak a városnak, amelyet Egernek nevezünk.
Források
Minden, ami Eger – Korábbi írások az egri temetőkről: https://mindenamieger.blogspot.com/search?q=temető
Minden, ami Eger – Lenkey János és az egri szabadságharcosok: https://mindenamieger.blogspot.com/search?q=Lenkey
Minden, ami Eger – Gárdonyi Géza életútja és emlékezete: https://mindenamieger.blogspot.com/search?q=Gárdonyi
Minden, ami Eger – Az egri vár és történelmi emlékei: https://mindenamieger.blogspot.com/search?q=egri+vár
Magyar Nemzeti Levéltár – Lenkey János tábornok földi maradványainak Egerbe hozatala: https://mnl.gov.hu/mnl/hml/hirek/lenkey_janos_tabornok_foldi_maradvanyainak_egerbe_hozatala
Nemzeti Örökség Intézete – Lenkey János életrajza és sírhelye: https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/eger/kisboldogasszony-temeto/lenkey-janos-zadorfalvi-es-lenkei-lenkey-janos-nepomuk
Nemzeti Örökség Intézete – Lenkey Károly életrajza és sírhelye: https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/eger/kisboldogasszony-temeto/lenkey-karoly-zadorfalvi-es-lenkei
Nemzeti Örökség Intézete – A Hatvani temető védett sírjai: https://intezet.nori.gov.hu/public/temetok/hatvani-fajdalmas-szuzanya-temeto
Nemzeti Örökség Intézete – Breznay Imre életrajza: https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/eger/hatvani-fajdalmas-szuzanya-temeto/breznay-imre-kisvardai
Nemzeti Örökség Intézete – Szvorényi József életrajza: https://intezet.nori.gov.hu/public/nemzeti-sirkert/eger/hatvani-fajdalmas-szuzanya-temeto/szvorenyi-janos-jozsef
Egertörténeti Ismerettár – Temetőkutatás, az egri személyiségek nyughelyei: https://egertortenetiismerettara.ewk.hu/82-temkutat/
Magyar Kutatási Hálózat – Agria, Lenkey tábornok útja Aradtól Egerig: https://real-j.mtak.hu/25155/3/Agria_2014_8_3_.pdf
Lenkey Társaság Kulturális Örökség Egyesület – A harmadik temetés, Lenkey János újratemetésének 90. évfordulója: https://www.lenkeytarsasag.hu/2026/10/21/harmadik-temetes-90-eve-helyeztek-oeroek-nyugalomra-lenkey-janos-tabornokot-egerben
Nemzeti Örökség Intézete – Okosparcellakövek hirdetik Egerben nagyjaink nyughelyét: https://intezet.nori.gov.hu/hirek/okosparcellakovek-hirdetik-egerben-nagyjaink-nyughelyet
Köztérkép – Anya gyermekével, Sződy Szilárd sírszobra: https://m.szoborlap.hu/21634/anya-gyermekevel
HEOL – Halálfejes sírok Egerben, különleges történeteket rejtenek temetőink: https://www.heol.hu/helyi-kozelet/2021/11/halalfejes-sirok-egerben-kulonleges-torteneteket-rejtenek-temetoink-fotok
Borítókép: Gárdonyi Géza egykori síremléke az egri várban, korabeli felvételen. Forrás: Fortepan / 160117.