Az erdőben járva gyakran találkozhatunk kidőlt fatörzsekkel, korhadó tuskókkal és kiszáradt fákkal. Ami első pillantásra rendezetlenségnek vagy elhanyagoltságnak tűnhet, valójában az erdei életközösség egyik nélkülözhetetlen része. Az EGERERDŐ Zrt. arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhalt fák pusztulásuk után is számtalan élőlény fennmaradását segítik, miközben hozzájárulnak az erdők természetes megújulásához.
Miért maradnak kidőlt, korhadó fák az erdőben?
A természetes erdőkben a fák életciklusa nem ér véget akkor, amikor kiszáradnak, elpusztulnak vagy kidőlnek. Az elhalt faanyag, az úgynevezett holtfa az erdei ökoszisztéma nélkülözhetetlen alkotóeleme. Az álló facsonkok, a földön fekvő törzsek, a letört ágak és a korhadó tuskók mind fontos szerepet töltenek be az erdő életében.
A holtfa jelentősége az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb figyelmet kapott az erdőgazdálkodásban és a természetvédelemben. Míg korábban az elhalt fákat gyakran eltávolították, részben erdőhigiéniai megfontolásokból, napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az álló és fekvő holtfa tudatos megőrzése.
Az EGERERDŐ Zrt. tájékoztatása szerint a korhadó fatörzsek gombáknak, rovaroknak és madaraknak biztosítanak élőhelyet, lebomlásukkal pedig hozzájárulnak az erdő talajának tápanyag-utánpótlásához.
Egyetlen korhadó fatörzsben egész életközösség rejtőzhet
A holtfa különleges élőhely. A lebomló faanyagban gombák telepednek meg, amelyek fontos szerepet játszanak a fa szerves anyagainak lebontásában. A korhadó törzsekben és a kéreg alatt számos rovarfaj talál táplálékot, búvóhelyet vagy megfelelő környezetet a fejlődéséhez.
A szarvasbogár lárvái például korhadó faanyagban fejlődnek, míg más bogárfajok az elhalt fák kérge alatt vagy a fatest belsejében élnek. A harkályok számára az ilyen fák táplálkozóhelyet jelentenek, hiszen a fában élő rovarokat és lárváikat keresik.
Az álló holtfák különösen értékesek az odúlakó madarak számára. A harkályok által kialakított üregeket később cinegék, csuszkák és más madárfajok is használhatják. Egyes denevérfajok szintén az öreg fák repedéseiben és odvaiban találnak menedéket.
Így egy elpusztult fa még hosszú éveken, olykor évtizedeken keresztül is élőlények sokaságának adhat otthont.
A holtfa a vizet is megőrzi
A korhadó faanyag nemcsak élőhelyet biztosít, hanem az erdő vízháztartásában is szerepet játszik.
Az EGERERDŐ Zrt. szemléletes megfogalmazása szerint a korhadó fa szivacsként működik: magába szívja és megtartja a nedvességet, amelyet később fokozatosan ad le a környezetének.
Ez különösen fontos lehet a szárazabb időszakokban, amikor az erdő talajának nedvességtartalma jelentősen csökkenhet. A földön fekvő, bomló fatörzsek közvetlen környezetében kedvezőbb, párásabb mikroklíma alakulhat ki, amely mohák, gombák és más nedvességkedvelő élőlények fennmaradását segítheti.
A holtfa emellett lassíthatja a felszíni víz mozgását, és hozzájárulhat a talaj védelméhez is. A megfelelő mennyiségű elhalt faanyag ezért az erdők természetes alkalmazkodóképességének egyik fontos tényezője.
A Bükk és a Mátra erdeiben is fontos szerepe van
Heves vármegye erdőségeiben, különösen a Bükk és a Mátra területén, a holtfa megőrzése természetvédelmi szempontból is jelentős.
A bükkösökben, tölgyesekben és más őshonos fafajokból álló erdőkben a különböző korhadási állapotú fatörzsek sokféle élőlénynek teremtenek megfelelő életfeltételeket.
A Bükki Nemzeti Park védett erdőterületein különösen fontos az idős fák, az odvas törzsek és az elhalt faanyag természetes szerepének megőrzése. Az ilyen élőhelyek hozzájárulnak az erdei biológiai sokféleség fennmaradásához.
A természetes erdőkben egyszerre vannak jelen fiatal és idős fák, élő és elhalt törzsek, valamint a lebomlás különböző szakaszaiban lévő faanyagok. Ez a változatosság teszi lehetővé, hogy az erdő sokféle élőlény számára biztosítson megfelelő környezetet.
A természetvédelemben is egyre nagyobb figyelmet kap a holtfa
A holtfa megőrzésének jelentőségét természetvédelmi kutatások és erdőhelyreállítási programok is alátámasztják.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának tájékoztatása szerint a LIFE4OakForests projekt keretében végzett természetvédelmi beavatkozások eredményeként a magyarországi kezelt tölgyesekben a holtfa átlagos mennyisége hektáronként 25,3 köbméterről 40,4 köbméterre emelkedett.
A program egyik célja az volt, hogy az erdők természetes szerkezetét és élőhelyi változatosságát javítsák. Ennek részeként az idős fák, az odvas törzsek és a különböző korhadási állapotú faanyagok megőrzése is kiemelt szerepet kapott.
A holtfa mennyiségének növekedése azért fontos, mert számos erdei élőlény fennmaradása közvetlenül függ az elhalt faanyag jelenlététől.
Nem minden elhalt fát kell eltávolítani
Az erdőgazdálkodásban továbbra is vannak olyan helyzetek, amikor indokolt az elhalt vagy veszélyessé vált fák eltávolítása. Turistautak, pihenőhelyek és közlekedési útvonalak közelében a látogatók biztonsága elsődleges szempont.
Az erdő belső, kevésbé látogatott részein azonban az álló és fekvő holtfa meghagyása jelentős természetvédelmi értéket képviselhet.
A cél nem az, hogy minden kidőlt fa érintetlenül maradjon, hanem az, hogy az erdőben elegendő, különböző méretű, fafajú és korhadási állapotú holtfa legyen jelen.
Ez a szemlélet az erdők természetes működésének jobb megértésére épül. Az egészséges erdő ugyanis nem feltétlenül az, amelyből minden száraz ágat és kidőlt törzset eltávolítottak, hanem az, amelyben a természetes folyamatok is megfelelő teret kapnak.
Az elmúlás az erdőben egy új élet kezdete
A természetben az elmúlás nem feltétlenül jelent végleges lezárást. Amikor egy fa kidől, lassan megkezdődik a lebomlása, és az évtizedek alatt felhalmozott szerves anyagok fokozatosan visszakerülnek az erdő természetes körforgásába.
A korhadó fatörzsekből felszabaduló tápanyagok ismét a talaj részévé válnak, és közvetve a következő növénygenerációk fejlődését is szolgálják.
Az EGERERDŐ Zrt. üzenete ezért túlmutat az erdőgazdálkodás szakmai kérdésein. Arra is emlékeztet, hogy amit az ember első pillantásra pusztulásnak vagy rendezetlenségnek lát, az a természetben sokszor egy rendkívül összetett és nélkülözhetetlen folyamat része.
A holtfa nem az erdő felesleges maradványa, hanem az élő erdő természetes része. Megőrzésével a gombák, rovarok, madarak és számos más élőlény fennmaradását, valamint az erdei életközösségek gazdagságát támogatjuk. Mert amikor egy fa élete véget ér, az erdőben gyakran éppen akkor kezdődik egy új élet.
Források
EGERERDŐ Zrt. – Holtfa az erdőben – az elmúló fa is az életet szolgálja. Forrás: Vigh Ilona.
EGERERDŐ Zrt.: https://www.egererdo.hu/
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Kidőlt fák a Bükkben és a Mátrában: kár vagy haszon?
https://regi.bnpi.hu/hir/kidolt-fak-a-bukkben-es-a-matraban-kar-vagy-haszon-1163.html
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Kilenc év alatt gazdagabbá váltak a tölgyesek
https://www.bnpi.hu/hu/hir/kilenc-ev-alatt-gazdagabba-valtak-a-tolgyesek-lezarul-a-life4oakforests-projekt
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Sástói Cincér tanösvény
https://www.bnpi.hu/hu/tura/gyongyos-matrafured-sas-toi-cincer-tanosveny
Minden, ami Eger – Kapcsolódó erdei és természeti írások
https://mindenamieger.blogspot.com/search?q=erdő
Borítókép: Korhadó fatörzs az erdőben – az elmúló fa új életnek ad otthont, miközben az erdő természetes körforgását szolgálja. Fotó: Szinok Gábor.