Eger és térsége
Facebook  •  RSS
Minden, ami Eger
Eger és térsége – hírek, történetek, programok
Eger város körvonalrajza
✉HÍRLEVÉLFeliratkozás
Dátum
NÉVNAP: — HOLNAP: —
FRISS HÍREK ➜

Magyarország legmagasabb hegycsúcsa nem csupán a természetjárók és a téli sportok kedvelőinek kedvelt úti célja. A Mátra szívében található Kékestető több mint egy évszázados turistamúlttal, különleges klimatikus adottságokkal és jelentős gyógyászati hagyományokkal rendelkezik. A hegytetőn álló nemzeti színű magasságjelző kő, a televíziótorony kilátója, az egykori gyógyszálló és a környező erdők mind egy-egy darabját őrzik ennek a különleges történetnek.

A 1014 méter magas Kékes Magyarország legmagasabb pontja. A csúcs Heves megyében, a Mátra hegységben található, és egész évben vonzza azokat, akik szeretnének kiszakadni a hétköznapokból, tiszta hegyi levegőt szívni, kirándulni vagy megcsodálni az Északi-középhegység panorámáját.

A turisták már a 19. században felfedezték a Kékest

A Kékes története szorosan összefonódik a magyarországi turistaság kialakulásával. A Mátra egyre népszerűbb kirándulóhellyé vált, a hegyvidék felfedezésében pedig jelentős szerepet játszott a Mátra Egylet, amely a Magyar Turista Egyesület mátrai osztályaként is tevékenykedett.

A csúcson már 1888-ban állt egy fából készült, mintegy 20 méter magas kilátó. A Vass-kilátóként ismert építményt Vass József népjóléti miniszterről nevezték el. Az 1897-ben megjelent Mátrai kalauz már említést tett róla, vagyis a Kékes a századforduló előtt is fontos kirándulási célpontnak számított.

1926-ban a kilátót menedékkunyhóval bővítették, azonban az építmény állapota folyamatosan romlott. 1938-ban veszélyessé nyilvánították és bezárták, majd a második világháború alatt lebontották.

A turisták számára így hosszú időre eltűnt a csúcson álló kilátó, de a Kékes jelentősége eközben egyre növekedett.

Gyógyító magaslat – így született meg a kékestetői gyógyszálló

A Kékestető fejlődésének egyik legfontosabb állomása az 1930-as évek elejére tehető. A magaslati levegő, az erdős környezet és a hegyvidéki klíma különleges lehetőséget kínált a gyógyászati célú üdülés számára.

A beruházás egyik meghatározó alakja Csonka László, az Első Magyar Magas- és Mélyépítési Rt. tulajdonosa volt. A gyógyszálló terveit Miskolczy László készítette.

Az építkezés eredményeként 1932-ben megnyílt a kékestetői gyógyszálló, amely korának egyik legmodernebb ilyen intézményének számított. A létesítmény mintegy 30 hektáros területen helyezkedett el, és a korabeli elképzelések szerint a magaslati klímát, a pihenést és az orvosi ellátást egyesítette.

A beruházás részeként kiépült a Mátraházát Kékestetővel összekötő, körülbelül öt kilométer hosszú út is. Ez jelentősen javította a hegycsúcs megközelíthetőségét.

A gyógyszálló szolgáltatásait elsősorban légzőszervi panaszokkal, asztmával és más, a korabeli orvosi szemlélet szerint magaslati környezetben kezelhető betegségekkel élők számára ajánlották. A gyógyászati szolgáltatások mellett társas helyiségek, sportolási lehetőségek, teniszpálya, korcsolyázás és sípályák is a vendégek rendelkezésére álltak.

Kékestető 1963-ban hivatalosan is klimatikus gyógyhelyi minősítést kapott. Ez a rang jól mutatja, hogy a hegyvidék nemcsak turisztikai, hanem egészségügyi szempontból is jelentős szerepet töltött be.

Az intézményt az 1950-es években államosították, majd szanatóriumi funkcióban működött tovább. A mátraházai intézménnyel közös irányítás alá került, és később a Mátrai Gyógyintézet részeként vált ismertté.

A síelés története is több évtizedre nyúlik vissza

A Kékes nemcsak gyógyhely, hanem a magyar síélet egyik fontos történelmi helyszíne is.

Az 1920-as és 1930-as években egyre többen fedezték fel a Mátra téli sportolási lehetőségeit. A déli sípályát 1933–1934-ben alakították ki, majd az északi pályák fejlesztése is megkezdődött.

Az első sífelvonó az 1950-es évek közepén épült meg a Honvéd síszakosztályának közreműködésével. A későbbi évtizedekben további fejlesztések történtek, és a Kékes hosszú időn keresztül a hazai síelők egyik legismertebb találkozóhelye maradt.

A déli lesiklópálya különösen népszerű volt. A mintegy 1800 méteres pálya Mátraháza fölött, a Veronika-rét irányába vezetett.

A síközpont azonban az elmúlt években nehéz helyzetbe került. A jelenlegi üzemeltetői tájékoztatás szerint a sípályák zárva vannak, a felvonók nem üzemelnek. A síelés tehát egyelőre nem tekinthető biztosan elérhető téli programnak Kékestetőn. Havazás idején a környék ettől függetlenül továbbra is vonzza a téli kirándulókat és a szánkózókat.

Aktuális információk: Kékestető – síelés és pályainformációk.

A nemzeti színű kő, amely Magyarország legmagasabb pontját jelzi

A Kékes egyik legismertebb jelképe a csúcson található, nemzeti színűre festett magasságjelző kő.

Az andezitkövekből emelt halmon elhelyezett jelölést az 1950-es évek végén Géczi István és társai állították fel. Géczi később a Kékesi Sas Síklub edzőjeként is ismertté vált.

A jellegzetes, piros-fehér-zöld színekre festett kő azóta a magyarországi kirándulások egyik legismertebb fotózási helyszíne lett. Sok látogató számára a Kékesen tett kirándulás elmaradhatatlan része, hogy fényképet készítsen az ország legmagasabb pontját jelző emléknél.

A magasságjelző 1985. augusztus 20-án került a ma is látható talapzatára.

A Kékestetői tévétorony és a panoráma

A hegytető másik meghatározó építménye a televíziótorony.

Az első antennatorony 1958-ban készült el, de az évek során elavulttá vált. Helyettesítésére 1977 és 1981 között épült fel a ma is meghatározó Kékestetői tévétorony és a hozzá tartozó kiszolgálóépület.

A tornyot eredetileg 180 méter magasra tervezték. A szerkezet alsó része vasbetonból, felső szakasza acélszerkezetből készült. Az építkezés során jelentős mennyiségű betont és acélt használtak fel.

A torony nemcsak távközlési feladatokat lát el, hanem turisztikai látványosságként is fontos szerepet tölt be. Az épületben körpresszó és kilátószint várja a látogatókat.

A kilátóból tiszta időben lenyűgöző panoráma nyílik a Mátrára és a környező tájakra. Különösen jó látási viszonyok mellett északi irányban akár a Tátra vonulatai is feltűnhetnek.

A kilátó a turisták számára ma is látogatható. A hivatalos tájékoztatás szerint a belépőjegy felnőtteknek 1600 forint, a nyitvatartás azonban az időjárástól függően változhat. Indulás előtt érdemes ellenőrizni az aktuális információkat.

Részletek: Kékestető – TV-torony, kilátó és körpresszó.

Az Országos Kéktúra útvonalán

A Kékestető a természetjárók számára is kiemelkedő jelentőségű. A csúcsot érinti az Országos Kéktúra útvonala, így az országos túramozgalom résztvevői számára is fontos állomás.

A Kékes környéke számos kirándulási lehetőséget kínál. A hegyoldalak erdei, a tisztások, a magaslati panorámák és a környező mátrai települések egyaránt tartalmas kikapcsolódást biztosítanak.

A túrázók számára különösen érdekes lehet a Kékes–Mátraháza–Mátrafüred térség, amely többféle nehézségű útvonalat kínál. Aki hosszabb kirándulást tervez, a Mátra magasabb gerinceit és a környező hegycsúcsokat is felfedezheti.

A túrázáshoz érdemes megfelelő lábbelit választani, télen pedig különösen fontos az időjárási és útviszonyok ellenőrzése. A hegytetőn a hőmérséklet és a szélviszonyok jelentősen eltérhetnek a Mátra alacsonyabban fekvő településein tapasztalható körülményektől.

Kékestető minden évszakban más arcát mutatja

A Mátra legmagasabb pontja nem kizárólag a téli hónapokban érdekes úti cél. Tavasszal az ébredő erdők, nyáron a kellemesebb hegyvidéki hőmérséklet, ősszel pedig a színes lombkoronák teszik különlegessé a környéket.

A téli időszakban a havas erdők és a hegycsúcs különleges hangulata vonzza a látogatókat. A sípályák jelenlegi zárva tartása mellett is érdemes lehet felkeresni a környéket, hiszen a kilátó, a túraútvonalak és a hegyvidéki környezet önmagukban is tartalmas programot kínálnak.

Kékestető története jól példázza, hogyan válhat egy természeti adottságaira építő hegyvidéki terület egyszerre gyógyhellyé, sportközponttá és országosan ismert kirándulóhellyé. A régi gyógyszálló, az egykori kilátó emléke, a sípályák története és a mai tévétorony mind hozzátartoznak a Mátra egyik legfontosabb turisztikai célpontjának múltjához és jelenéhez.

A Kékes nem csupán Magyarország legmagasabb pontja: a Mátra történetének, a hazai turistaság fejlődésének és a hegyvidéki gyógyturizmusnak is fontos jelképe.

Kapcsolódó írások a Minden, ami Eger blogon

A Mátra legszebb, legizgalmasabb helyeit újra és újra látni kell – Kirándulási célpontok, természeti látnivalók és felfedezésre váró helyek a Mátrában.

Találkozás a letűnt múlt nyomaival a Mátrában – Egy mátrai barangolás, amely a hegység régi épületeinek és történeteinek nyomába vezet.

Források

Kékestető hivatalos turisztikai oldala – történeti ismertető

Kékestető – hivatalos turisztikai oldal

TV-torony, kilátó és körpresszó – aktuális tájékoztatás

Kékestető – sípályák és üzemeltetési információk

Mátrainfo – Mátrai Gyógyintézet története

Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Kékesszálló, Kékestető

Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Kékesszálló az 1930-as évekből

Wikipédia – Kékes

Borítókép: Kékestető, Magyarország legmagasabb pontja – a címlapfotó forrása: Trencsényi Tibor. 

Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.
 
Top