Eger egyik jellegzetes, meredeken emelkedő utcája a Mekcsey István utca, amely a Szarvas tértől egészen a Leányka utcáig vezet, az egri vár közvetlen szomszédságában. A történelmi városrész egyik fontos közlekedési útvonala több mint egy évszázada őrzi az 1552-es várvédelem egyik meghatározó alakjának emlékét. Története azonban jóval többről szól egy utcanévnél: a vár egykori erődítései, a régi városszerkezet, a föld alatt húzódó pincék és az elmúlt évek útépítései egyaránt hozzátartoznak.
Már 1887-ben Mekcsey István nevét viselte
A Mekcsey utca Eger régi utcái közé tartozik. A helytörténeti kutatások szerint 1887-ben már Mekcsey István nevét viselte, és nem ismert olyan korábbi hivatalos elnevezése, amelyet bizonyíthatóan használtak volna.
Az utca történetének egyik különlegessége, hogy egy időben a mai Bástya utca egy részét is Mekcsey utcaként jelölték. Ez jól mutatja, hogy a vár környékének utcahálózata az évszázadok során jelentős változásokon ment keresztül.
A Szarvas tér felől induló út fokozatosan emelkedik a vár keleti oldala felé. A környék mai arculatát a régi lakóházak, a meredek terepviszonyok és a későbbi városfejlesztések együttesen alakították ki.
Bár az utcában nem található országosan védett műemlék épület, történelmi jelentősége vitathatatlan. Elhelyezkedése miatt szorosan kapcsolódik az egri vár és az egykori városfalak történetéhez.
Ki volt Mekcsey István, az utca névadója?
Mekcsey István az 1552-es egri várvédelem egyik legfontosabb katonai vezetője volt, aki Dobó István oldalán irányította a vár védelmét.
Születésének pontos ideje nem ismert, a történeti kutatások szerint 1495 és 1500 között születhetett a Baranya megyei Gerde településen. Nevét a korabeli iratok különböző formákban, többek között Mekchey és Mechkey alakban is megőrizték.
Saját leveleiben és a várszámadásokban a Stephanus Mekcsey névalak szerepelt.
Katonai pályafutásának egyik legkorábbi ismert adata 1546 márciusából származik, amikor Győr váránál 98 huszár kapitányaként szolgált. Egy évvel később már Huszt várnagya volt, 1548-ban pedig Máramaros vármegye alispánjaként és a sókamara prefektusaként tevékenykedett.
Tapasztalt katonatisztként került Egerbe, ahol az 1552-es ostrom idején Dobó István egyik legfontosabb támasza lett.
Az 1552-es ostrom egyik meghatározó alakja
1552 őszén az egri vár védőinek a korszak egyik jelentős oszmán hadjáratával kellett szembenézniük. Az Ali és Ahmed pasa vezette hadak szeptemberben érkeztek Eger alá, és hetekig ostromolták a várat.
A védelem megszervezésében Dobó István mellett Mekcsey István is meghatározó szerepet játszott. Feladata nem csupán a katonák irányítása volt, hanem a védelmi állások megtartása, az ostrom közbeni gyors döntések meghozatala és a várőrség harcképességének fenntartása is.
A korabeli levelek különösen értékes emlékek, mert közvetlen betekintést engednek az ostrom napjaiba.
Mekcsey 1552. szeptember 18-án húgának, Mekcsey Sárának, október 19-én pedig feleségének, Szunyogh Eszternek írt levelet. Ezekből a dokumentumokból nemcsak egy katonai vezető, hanem a családjáért aggódó ember alakja is kirajzolódik.
Az egri vár sikeres védelme a magyar történelem egyik legismertebb katonai eseménye lett, Mekcsey neve pedig végleg összefonódott Egerrel.
A várkapitány tragikus halála
Mekcsey István az ostrom után már nem sokáig élt.
március 13-án feleségéhez indult Ungvárra, ám útközben Sajóvárkonyban egy verekedés során halálos fejszecsapás érte.
Halálának körülményeiről később többféle történet született. Egyes feltételezések szerint tudatos merénylet áldozata lett, amelynek hátterében Bebek Ferenc emberei állhattak.
Csiffáry Gergely történész levéltári kutatásai azonban nem igazolták egyértelműen a szándékosan megszervezett gyilkosság elméletét.
A történeti kutatások szerint Mekcseyt a szepescsütörtöki Szent Márton-templomban temették el.
Élete tragikus véget ért, de az egri várvédők között betöltött szerepe miatt emlékezete évszázadokon át fennmaradt.
Mekcsey alakja az Egri csillagokban
Mekcsey István nevét Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye is ismertté tette. Az író a vár védőinek küzdelmét elevenítette meg, és Mekcseyt határozott, bátor katonai vezetőként ábrázolta.
Az 1968-ban bemutatott, Várkonyi Zoltán rendezte filmváltozatban Bitskey Tibor alakította Mekcsey Istvánt.
A regény és a film jelentős szerepet játszott abban, hogy az 1552-es várvédelem szereplőinek neve a későbbi nemzedékek számára is ismert maradt.
A történelmi Mekcsey azonban nem csupán irodalmi hős volt. Katonai pályája, levelezése és az egri ostromban vállalt szerepe dokumentumokkal is alátámasztható.
Amikor még várárok és erődítések határozták meg a környéket
A Mekcsey utca felső részének története elválaszthatatlan a vár keleti oldalának átalakulásától.
A mai Bástya utca, Leányka utca és Mekcsey István utca találkozásának környezetében évszázadokkal ezelőtt katonai védművek, árkok és várfalak határozták meg a tájat.
A mai Bástya utca térségében egykor a vár védelméhez tartozó árok húzódott. A 18. század elején ennek egy részét feltöltötték, többek között az 1702-ben lebontott városfal törmelékével.
Ez a kevésbé ismert történelmi részlet különösen érdekes: a későbbi városi utcahálózat kialakulásához részben a korábbi erődítések anyagát is felhasználták.
A vár katonai szerepének megszűnésével a környék fokozatosan átalakult. A hajdani védelmi területek helyén utak, lakóházak és új városrészek jelentek meg.
A Mekcsey utca felső szakaszán ma is érzékelhető a történelmi város és a később kialakult beépítés találkozása.
A vasút és a modern város fejlődése is alakította
A 19. és 20. század során Eger közlekedési rendszere jelentősen átalakult. A vasút megjelenése, az új városrészek kialakulása és a növekvő közúti forgalom egyaránt hatással volt a vár környékére.
A Mekcsey utca felső részéhez kapcsolódó Leányka utca és a várállomás térsége fokozatosan bekapcsolódott a város mindennapi közlekedésébe.
A környék jelentőségét tovább növelte az egri felsőoktatás fejlődése, valamint az Almagyar-domb beépülése.
A Mekcsey utca így a történelmi belváros egyik olyan útvonala lett, amely egyszerre szolgálja a lakókat, a vár környékére érkezőket és a város különböző részei között közlekedőket.
A föld alatt is történetek rejtőznek
Eger egyik sajátossága a kiterjedt föld alatti pincerendszer, amely nemcsak a belváros, hanem több környező utca történetéhez is hozzátartozik.
A Mekcsey utcában 2017-ben komoly problémát okozott egy föld alatti pince beszakadása. A veszélyes állapot miatt az érintett útszakaszt le kellett zárni, és jelentős helyreállítási munkálatokra volt szükség.
A pince helyreállítását 2018-ban végezték el.
Az eset jól mutatta, hogy Eger történelmi városszerkezete nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is komoly kihívásokat jelenthet a mai városüzemeltetés számára.
Útfelújítás és újabb burkolati problémák
A Mekcsey utca a Kertész utca és a keleti városrész közlekedésfejlesztési beruházásához kapcsolódva újult meg. A munkálatok során az útpálya burkolatát is felújították, a beruházás 2023-ban fejeződött be.
A felújítás ellenére később újabb problémák jelentkeztek.
2024 tavaszán lakossági jelzések érkeztek az útburkolaton megjelenő repedésekről és egy megsüllyedt aknafedélről. Az önkormányzat helyszíni vizsgálata megerősítette, hogy a Mekcsey utca 11. szám előtt pókhálószerű repedések alakultak ki, és az aknafedél süllyedése is valós probléma volt.
A város a kivitelező felé jelezte a hibákat, és intézkedést kezdeményezett.
2025 áprilisában ismét napirendre került az utca állapota, amikor egy helyi lakos már mintegy 4,5–5 méter hosszú repedésről számolt be.
A korábbi pinceomlás és a burkolati hibák közötti közvetlen összefüggés ugyanakkor nem tekinthető bizonyítottnak.
A történtek mindenesetre rámutatnak arra, hogy a történelmi városrészek útjainak fenntartása különös figyelmet igényel. A megfelelő burkolat mellett a föld alatti üregek, a közművek és a talaj állapotának is jelentősége van.
Mekcsey utca napjainkban
A Mekcsey István utca ma Eger egyik fontos észak–déli közlekedési kapcsolatának része. A Bástya utca, a Mekcsey utca és a Kertész utca együtt olyan útvonalat alkot, amely a történelmi belváros keleti oldalán vezeti át a forgalmat.
Az út meredeksége különösen télen jelenthet nehézséget. Havas, jeges időben a közlekedés veszélyessé válhat, amire az elmúlt években is volt példa.
A közlekedésbiztonság szempontjából a megfelelő útburkolat, a vízelvezetés, a téli síkosságmentesítés és a gyalogosok biztonsága egyaránt fontos.
A Mekcsey utca sajátossága, hogy a mai közlekedési igényeknek egy történelmileg kialakult, a domborzat által erősen meghatározott útvonalon kell megfelelniük.
A környék nemcsak a közlekedés miatt jelentős. A vár közelsége, a Bástya utca történelmi környezete és a Leányka utca felé emelkedő városrész sajátos egri hangulatot teremt.
Egy utca, amely Eger múltját és jelenét köti össze
A Mekcsey István utca története jól példázza, miként él tovább egy város múltja a mindennapokban.
A névadó az 1552-es várvédelem egyik hőse volt, az utca neve már a 19. század végén ismert volt, környezete pedig a vár erődítéseinek megszűnése után fokozatosan alakult át.
A régi várárkok, a föld alatti pincék, a vasút megjelenése, a lakóházak építése és a modern útfejlesztések mind hozzátettek valamit a környék történetéhez.
Aki ma végigsétál a Szarvas tértől a Leányka utcáig, nem csupán Eger egyik meredek utcáján halad végig. Egy olyan városrészben jár, ahol az 1552-es várvédelem emlékezete, a több évszázados városfejlődés és a mai Eger mindennapjai találkoznak.
A Mekcsey István utca ezért nemcsak egy fontos közlekedési útvonal, hanem Eger történelmi emlékezetének is része.
Források
Eger Megyei Jogú Város – Településterv megalapozó vizsgálata
Bakos József – Fekete Péter: Eger és Felnémet földrajzi nevei, 2. kötet, 1973.
Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához, Agria XLI., 2005.
Csiffáry Gergely: Az 1552-es egri várvédő hősök névsora, sorsuk és az „egri név”, Agria XXXIX., 2003.
Borítókép: Eger, Mekcsey István utca – a Szarvas tér és a Leányka utca közötti történelmi útvonal az egri vár szomszédságában.