VÉGELSZÁMOLÁS | Az egri önkormányzat szerint több forgatókönyv is van a kéményseprő-munka ellátására, de kormányzati segítség nélkül nem megy.
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, végelszámolásig jutott a Heves Megyei Tűzkév Kft. A kéményseprő-ipari vállalat július 31-én zárta mérlegét, az eljárás augusztusban indult meg. Marosvölgyi György, a cég ügyvezetője elmondta, felélik magukat, a megoldás nem rajtuk múlik.
– A végleszámolást azért indítottuk, mert nem érkezett érdemi reakció sem a katasztrófavédelem, sem pedig a megye ellátásáért felelős megyei jogú város önkormányzata részéről, de a Belügyminisztériumtól sem kaptunk semmilyen konkrét választ. A végelszámolás legfeljebb hároméves folyamat lehet, és visszafordítható. Amennyiben kapunk támpontot a jövőt illetően, folytatjuk a működésünket, ha nem, akkor befejezzük – fejtette ki Marosvölgyi.
Az ügyvezető az eljárással kapcsolatban megjegyezte, azért indították, mert eközben tovább működhetnek, bár a folyamat végén a céget bezárják. A létszámukat már csökkentették, hiszen feladataik csökkentek az év második felében. Eszközeik egy részét is eladták, a bevételeik ugyanis nem nyújtottak fedezetet az üzletmenethez.
– Az állam célja a szolgáltatás fenntartása, a jelek erre utalnak. De, hogy milyen formában, s hogyan képzelik el az átmeneti időszakot, arról nincs információ. A szolnoki céget stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodóvá minősítették, azaz állami felszámolással szűnik meg. Az egy különleges forma. Egyébként a végelszámolás is átfordulhat felszámolásba, de az nem jobb forgatókönyv, nem segítené a szerződések teljesítését – vélte az ügyvezető.
Szűcs Tamás, az egri polgármesteri hivatal vagyongazdálkodási csoportvezetője kifejtette, hogy nyár óta terítéken van az ügy. A jogszabályok változása miatt ott került előtérbe a probléma, ahol az önkormányzatok egy gazdasági társasággal szerződtek a szolgáltatás elvégzésére.
– Országszerte többféle megoldást találtak a közszolgáltatás elvégzésére a települések: van, ahol önkormányzati tulajdonú társaságra bízták, van, ahol külső céggel szerződnek, máshol pedig intézményi formában működik. Most ott vannak problémák, ahol külső céget bíztak meg a munkával. A szerződésből eredően a gondok túlmutatnak Eger város határain, hiszen az egész megyét el kell látni. A polgármester napi kapcsolatban áll a katasztrófavédelemmel, a Belügyminisztériummal és a Tűzkévvel is – mondta el Szűcs Tamás.
– Mint azt láthatjuk, nincs járt út a megoldásra. Szolnokon felszámolás indult, fölmondták a szerződést, majd a kormány stratégiai jelentőségűvé minősítette a céget, s biztosítja a pénzt a szolgáltatás ellátására. Más megyében egy szomszédos megye szolgáltatóját jelölték ki a munka elvégzésére, míg Heves megye speciális helyzetben van, hiszen itt a vállalkozást végelszámolják, s élő szerződéssel rendelkezik a megyei jogú várossal. Fölmerült több lehetőség is, például az, hogy a Tűzkév ügyvezetője eladná üzletrészét a városnak, vagy egy másik társaságnak – sorolta az eshetőségeket a csoportvezető.
Hozzátette azonban: ahhoz, hogy a város vegye át a szolgáltatást, jelenleg nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek. A város idei költségvetésébe nem terveztek üzletrész-vásárlást, sem negyven kéményseprő fizetését. A közgyűlés persze módosíthatja a költségvetést, amennyiben talál átcsoportosítható fedezetet. Szűcs Tamás szerint a legfontosabb az, hogy a közszolgáltatást biztosítsák, hiszen kezdődik a fűtési szezon. Végleges megoldás azonban a kormány nélkül nem születhet, hiszen ez országos probléma.
Hét hónap alatt 17 milliós mínuszt termeltek
A Heves Megyei Tűzkév Kft. 2011-ben 325, 2012-ben 337 millió forint árbevételt ért el, majd 2013-ban már csak 262 milliót, az év közepén ugyanis csökkentették a munkadíjat. A korábbi 84 millió forint körüli adózott eredmény 2,3 millió forintos veszteségbe ment át. A cég év végén kettévált, a Tűzkévben a 412,5 milliós saját tőkéből 129 millió maradt. Idén hét hónap alatt 144,5 millió forint bevételt értek el, amelyhez 17,6 millió forintos veszteség járult, s mivel ebben az évben csökkentették az elvégzendő munka mennyiségét, a mínusz év végéig drasztikusan nőtt volna. A vállalkozás tőkéje 112,2 millió forintra csökkent.
Egyszerre lesz sok a munka, utána viszont kevés
A rezsicsökkentés jegyében 2013. január 1-jétől 3200 forintra csökkent a kéményseprés díja, majd ezt 2000 forintban maximálták, s a kiszállási díjat is eltörölték. Idén márciusban a vegyes tüzelésű kémények évi kétszeri tisztítását egyre csökkentették. Mivel a kéményseprők az első félévben végzik az egy lejárást igénylő tevékenységeket, a második félévre kevés munkájuk maradt. Jövőre viszont újabb feladatokat írtak elő számukra: mérniük kell a gázkémények szén-monoxid mennyiségét, tisztítaniuk kell az összekötő elemeket, ellenőrizni a légellátást, s vizsgálniuk a közösségi helyeken lévő szén-monoxid mérő készülékeket.
heol.hu
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, végelszámolásig jutott a Heves Megyei Tűzkév Kft. A kéményseprő-ipari vállalat július 31-én zárta mérlegét, az eljárás augusztusban indult meg. Marosvölgyi György, a cég ügyvezetője elmondta, felélik magukat, a megoldás nem rajtuk múlik.
– A végleszámolást azért indítottuk, mert nem érkezett érdemi reakció sem a katasztrófavédelem, sem pedig a megye ellátásáért felelős megyei jogú város önkormányzata részéről, de a Belügyminisztériumtól sem kaptunk semmilyen konkrét választ. A végelszámolás legfeljebb hároméves folyamat lehet, és visszafordítható. Amennyiben kapunk támpontot a jövőt illetően, folytatjuk a működésünket, ha nem, akkor befejezzük – fejtette ki Marosvölgyi.
Az ügyvezető az eljárással kapcsolatban megjegyezte, azért indították, mert eközben tovább működhetnek, bár a folyamat végén a céget bezárják. A létszámukat már csökkentették, hiszen feladataik csökkentek az év második felében. Eszközeik egy részét is eladták, a bevételeik ugyanis nem nyújtottak fedezetet az üzletmenethez.
– Az állam célja a szolgáltatás fenntartása, a jelek erre utalnak. De, hogy milyen formában, s hogyan képzelik el az átmeneti időszakot, arról nincs információ. A szolnoki céget stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodóvá minősítették, azaz állami felszámolással szűnik meg. Az egy különleges forma. Egyébként a végelszámolás is átfordulhat felszámolásba, de az nem jobb forgatókönyv, nem segítené a szerződések teljesítését – vélte az ügyvezető.
Szűcs Tamás, az egri polgármesteri hivatal vagyongazdálkodási csoportvezetője kifejtette, hogy nyár óta terítéken van az ügy. A jogszabályok változása miatt ott került előtérbe a probléma, ahol az önkormányzatok egy gazdasági társasággal szerződtek a szolgáltatás elvégzésére.
 |
| illusztráció |
– Országszerte többféle megoldást találtak a közszolgáltatás elvégzésére a települések: van, ahol önkormányzati tulajdonú társaságra bízták, van, ahol külső céggel szerződnek, máshol pedig intézményi formában működik. Most ott vannak problémák, ahol külső céget bíztak meg a munkával. A szerződésből eredően a gondok túlmutatnak Eger város határain, hiszen az egész megyét el kell látni. A polgármester napi kapcsolatban áll a katasztrófavédelemmel, a Belügyminisztériummal és a Tűzkévvel is – mondta el Szűcs Tamás.
– Mint azt láthatjuk, nincs járt út a megoldásra. Szolnokon felszámolás indult, fölmondták a szerződést, majd a kormány stratégiai jelentőségűvé minősítette a céget, s biztosítja a pénzt a szolgáltatás ellátására. Más megyében egy szomszédos megye szolgáltatóját jelölték ki a munka elvégzésére, míg Heves megye speciális helyzetben van, hiszen itt a vállalkozást végelszámolják, s élő szerződéssel rendelkezik a megyei jogú várossal. Fölmerült több lehetőség is, például az, hogy a Tűzkév ügyvezetője eladná üzletrészét a városnak, vagy egy másik társaságnak – sorolta az eshetőségeket a csoportvezető.
Hozzátette azonban: ahhoz, hogy a város vegye át a szolgáltatást, jelenleg nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek. A város idei költségvetésébe nem terveztek üzletrész-vásárlást, sem negyven kéményseprő fizetését. A közgyűlés persze módosíthatja a költségvetést, amennyiben talál átcsoportosítható fedezetet. Szűcs Tamás szerint a legfontosabb az, hogy a közszolgáltatást biztosítsák, hiszen kezdődik a fűtési szezon. Végleges megoldás azonban a kormány nélkül nem születhet, hiszen ez országos probléma.
Hét hónap alatt 17 milliós mínuszt termeltek
A Heves Megyei Tűzkév Kft. 2011-ben 325, 2012-ben 337 millió forint árbevételt ért el, majd 2013-ban már csak 262 milliót, az év közepén ugyanis csökkentették a munkadíjat. A korábbi 84 millió forint körüli adózott eredmény 2,3 millió forintos veszteségbe ment át. A cég év végén kettévált, a Tűzkévben a 412,5 milliós saját tőkéből 129 millió maradt. Idén hét hónap alatt 144,5 millió forint bevételt értek el, amelyhez 17,6 millió forintos veszteség járult, s mivel ebben az évben csökkentették az elvégzendő munka mennyiségét, a mínusz év végéig drasztikusan nőtt volna. A vállalkozás tőkéje 112,2 millió forintra csökkent.
Egyszerre lesz sok a munka, utána viszont kevés
A rezsicsökkentés jegyében 2013. január 1-jétől 3200 forintra csökkent a kéményseprés díja, majd ezt 2000 forintban maximálták, s a kiszállási díjat is eltörölték. Idén márciusban a vegyes tüzelésű kémények évi kétszeri tisztítását egyre csökkentették. Mivel a kéményseprők az első félévben végzik az egy lejárást igénylő tevékenységeket, a második félévre kevés munkájuk maradt. Jövőre viszont újabb feladatokat írtak elő számukra: mérniük kell a gázkémények szén-monoxid mennyiségét, tisztítaniuk kell az összekötő elemeket, ellenőrizni a légellátást, s vizsgálniuk a közösségi helyeken lévő szén-monoxid mérő készülékeket.
heol.hu
Megjegyzés küldése