„Elvégeztük az aratást.
Készülj, gazda, jó áldomást!
Gazdasszonyunk jó vacsorát!
Adjon isten jó éjszakát!”
Magyar népdal
A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani a régiek. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. Az aratásnak mára már nincsenek rögzített, fix időpontjai, sok helyütt már learatták a gabonát.
Augusztus 20-ról nem csak a kenyér ünnepe jut eszünkbe, hanem Szent István, az államalapítás, az alkotmány és a Szent Korona is. Az új kenyér napja tehát igen zsúfolt ünnep. Ennek oka a második világháború utáni politika önkényében keresendő, akik meg akarták fosztani az ünnepet katolikus, és egyben nemzeti múltjától és ettől független, a többség számára elfogadható megnevezést kerestek. Így sikerült augusztus 20-át a nyár egyik legfontosabb mezőgazdasági munkájával, az aratással is összekapcsolni.
Aratáshoz kötődő hagyományok
Régen, amikor még nem ünnepelték augusztus 20-át az új kenyér ünnepeként, inkább az aratáshoz kötődtek hagyományok. Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával jelképesen megkötözték, s csak akkor engedték szabadon, ha kiváltotta magát. Ezt borral vagy pénzzel tehette meg.
Ezt a hagyományt mi is feleleveníthetjük. Ha nagyszülők vagy családtagjaink kertészkednek, készítsünk Piroska mintájára kosarat, vigyünk benne bort, kalácsot. A Ceres Sütő számtalan kalácsféleséget kínál a hagyományos fonott kalácstól kezdve a modern töltött kalácsokig.
A kenyér régen és ma
Régen kizárólag hagyományos, vekni- vagy cipó alakú kenyerek készültek. Manapság viszont a sütőformában készülő szendvics- vagy toast kenyerek is hasonlóan népszerűek. A Ceres Sütő cipói ideális választást jelentenek a hagyományos ízvilágot és formát kedvelő vásárlóknak. Akár Attila fehér kenyerét, Réka rozskenyerét, vagy Anna teljes kiőrlésű cipóját választjuk, tökéletes szendvicseket és vendégváró falatokat tudunk tálalni dolgos családtagjainknak és barátainknak.
Nemcsak a gabona betakarításának kezdetét, hanem a munka befejezését is megünnepelték: lakomát és táncmulatságot tartottak, aratókoszorút fontak az utolsó learatott kévéből. Volt, ahol az első kévét a pap számára vették le, a másodikat a gazdaasszony vitte haza.
Az aratás befejezésekor rendszerint aratóünnepet tartottak. A magának arató család nem rendezett különösebb ünnepséget. A módosabb gazda, aki részes aratókkal dolgozott, megvendégelte munkásait. Nagy aratóbálokat elsősorban az uradalmakban rendeztek.
„AUGUSZTUS 20.: AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE! … A cséplés bevégeztével tehát minden joga megvan a falu népének hozzá, hogy annyi küzdelem és annyi fáradozás után megpihenjen és augusztus 20.-át, Szent István napját munkája gyümölcsének, az új kenyér ünneplésének szentelje”
SZANTOGRAF.HU
Készülj, gazda, jó áldomást!
Gazdasszonyunk jó vacsorát!
Adjon isten jó éjszakát!”
Magyar népdal
A kenyérgabona betakarításának sikerét számos hiedelemmel és szokással igyekeztek biztosítani a régiek. A munkát fohászkodással, imádsággal, kalapemeléssel kezdték. Az aratásnak mára már nincsenek rögzített, fix időpontjai, sok helyütt már learatták a gabonát.
Augusztus 20-ról nem csak a kenyér ünnepe jut eszünkbe, hanem Szent István, az államalapítás, az alkotmány és a Szent Korona is. Az új kenyér napja tehát igen zsúfolt ünnep. Ennek oka a második világháború utáni politika önkényében keresendő, akik meg akarták fosztani az ünnepet katolikus, és egyben nemzeti múltjától és ettől független, a többség számára elfogadható megnevezést kerestek. Így sikerült augusztus 20-át a nyár egyik legfontosabb mezőgazdasági munkájával, az aratással is összekapcsolni.
Aratáshoz kötődő hagyományok
Régen, amikor még nem ünnepelték augusztus 20-át az új kenyér ünnepeként, inkább az aratáshoz kötődtek hagyományok. Az aratókat elsőként meglátogató gazdát vagy családtagját a learatott gabona szalmájával jelképesen megkötözték, s csak akkor engedték szabadon, ha kiváltotta magát. Ezt borral vagy pénzzel tehette meg.
 |
| illusztráció - fotó: ertekkeresok.hu |
Ezt a hagyományt mi is feleleveníthetjük. Ha nagyszülők vagy családtagjaink kertészkednek, készítsünk Piroska mintájára kosarat, vigyünk benne bort, kalácsot. A Ceres Sütő számtalan kalácsféleséget kínál a hagyományos fonott kalácstól kezdve a modern töltött kalácsokig.
A kenyér régen és ma
Régen kizárólag hagyományos, vekni- vagy cipó alakú kenyerek készültek. Manapság viszont a sütőformában készülő szendvics- vagy toast kenyerek is hasonlóan népszerűek. A Ceres Sütő cipói ideális választást jelentenek a hagyományos ízvilágot és formát kedvelő vásárlóknak. Akár Attila fehér kenyerét, Réka rozskenyerét, vagy Anna teljes kiőrlésű cipóját választjuk, tökéletes szendvicseket és vendégváró falatokat tudunk tálalni dolgos családtagjainknak és barátainknak.
Nemcsak a gabona betakarításának kezdetét, hanem a munka befejezését is megünnepelték: lakomát és táncmulatságot tartottak, aratókoszorút fontak az utolsó learatott kévéből. Volt, ahol az első kévét a pap számára vették le, a másodikat a gazdaasszony vitte haza.
Az aratás befejezésekor rendszerint aratóünnepet tartottak. A magának arató család nem rendezett különösebb ünnepséget. A módosabb gazda, aki részes aratókkal dolgozott, megvendégelte munkásait. Nagy aratóbálokat elsősorban az uradalmakban rendeztek.
„AUGUSZTUS 20.: AZ ÚJ KENYÉR ÜNNEPE! … A cséplés bevégeztével tehát minden joga megvan a falu népének hozzá, hogy annyi küzdelem és annyi fáradozás után megpihenjen és augusztus 20.-át, Szent István napját munkája gyümölcsének, az új kenyér ünneplésének szentelje”
SZANTOGRAF.HU
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.