Az utóbbi egy hónapban az egri várban számos régészeti munka zajlott, amelyek során a szakemberek fontos, új információkhoz jutottak.
Egészen az Árpád-kori szintig sikerült feltárunk a területet, amely akkor még jóval alacsonyabban volt, mint a mostani Zászlódomb.
Akkor még csak egy kis természetes magaslat volt a területen, amit nem vettek körbe falak, és egy kőfal állt itt, ami valószínűleg a tatárjárás idején pusztulhatott el. A XIV. században felépítették a ma is álló külső várfalat, majd az udvart feltöltötték egy sárga színű kőporral, valószínűleg a dézsmapince kiásásakor keletkezett törmeléket hordták ide – részletezte Buzás Gergely.
Feltehetően a Mátyás-korban ismét építettek a területre egy házat, amibe 1500 körül egy kályhát is felállítottak, de még a XVI. század közepe előtt le is bontották az épületet, majd Dobó István várkapitánysága idején, 1551-ben elkezdték a várat felkészíteni a török ostromra. Dobó építtetett egy bástyát, majd mögötte egy sáncot, de úgy gondolta, ez nem lesz elég a vár nyugati részének a védelmére, ezért az elkészült sánc tetejére létre hozatott egy úgynevezett ágyúdombot, ennek a nyomaira is ráleltek a régészek a feltárás során.
Az volt a cél, hogy a várfalak felett át lehessen lőni, ezért volt szükség az ágyúdombra. Ez úgy készült, hogy építettek egy bonyolult faszerkezetet, és amikor ez kész volt, földet hordtak bele.
A domb tetején voltak az ágyúk, amelyeket földdel töltött kasok védtek.
A törökök próbálták lerombolni az erődítést – találtunk is a sáncba belefúródva egy ostromágyú lövedéket – de annyira erős volt az építmény, hogy ez nem sikerült nekik, innen nem is próbálkoztak rohammal.
Bevált Dobónak ez a fajta védekezés – fejtette ki az ásatás vezetője. Buzás Gergely hozzátette, aminek nem állt ellen a Dobó által emelt domb, az az idő, ugyanis a földet megtartó fagerendák elkorhadtak, és az építmény elkezdett szétcsúszni.
Már a törökök kezében volt a vár, amikor ez bekövetkezett, és ők, hogy megfékezzék ezt a folyamatot, hatalmas kőfalakat emeltek a domb köré. De gyenge munkát végeztek, százötven év alatt ezek meggyengültek és leomlottak, ezért 1800-as évek elején a városvezetés úgy döntött, hogy a veszélyt megelőzve lebontják a várfalakat is.
bővebben a cikk eredeti helyén olvasható: HEOL.hu
Egészen az Árpád-kori szintig sikerült feltárunk a területet, amely akkor még jóval alacsonyabban volt, mint a mostani Zászlódomb.
Akkor még csak egy kis természetes magaslat volt a területen, amit nem vettek körbe falak, és egy kőfal állt itt, ami valószínűleg a tatárjárás idején pusztulhatott el. A XIV. században felépítették a ma is álló külső várfalat, majd az udvart feltöltötték egy sárga színű kőporral, valószínűleg a dézsmapince kiásásakor keletkezett törmeléket hordták ide – részletezte Buzás Gergely.
Feltehetően a Mátyás-korban ismét építettek a területre egy házat, amibe 1500 körül egy kályhát is felállítottak, de még a XVI. század közepe előtt le is bontották az épületet, majd Dobó István várkapitánysága idején, 1551-ben elkezdték a várat felkészíteni a török ostromra. Dobó építtetett egy bástyát, majd mögötte egy sáncot, de úgy gondolta, ez nem lesz elég a vár nyugati részének a védelmére, ezért az elkészült sánc tetejére létre hozatott egy úgynevezett ágyúdombot, ennek a nyomaira is ráleltek a régészek a feltárás során.
A munkálatok alatt is látogatható az egri vár Fotó: Berecz Julianna
A domb tetején voltak az ágyúk, amelyeket földdel töltött kasok védtek.
A törökök próbálták lerombolni az erődítést – találtunk is a sáncba belefúródva egy ostromágyú lövedéket – de annyira erős volt az építmény, hogy ez nem sikerült nekik, innen nem is próbálkoztak rohammal.
Bevált Dobónak ez a fajta védekezés – fejtette ki az ásatás vezetője. Buzás Gergely hozzátette, aminek nem állt ellen a Dobó által emelt domb, az az idő, ugyanis a földet megtartó fagerendák elkorhadtak, és az építmény elkezdett szétcsúszni.
Már a törökök kezében volt a vár, amikor ez bekövetkezett, és ők, hogy megfékezzék ezt a folyamatot, hatalmas kőfalakat emeltek a domb köré. De gyenge munkát végeztek, százötven év alatt ezek meggyengültek és leomlottak, ezért 1800-as évek elején a városvezetés úgy döntött, hogy a veszélyt megelőzve lebontják a várfalakat is.
bővebben a cikk eredeti helyén olvasható: HEOL.hu
Megjegyzés küldése