Az egri bazilika Magyarország harmadik legnagyobb temploma, a lenyűgöző méretű épület Eger egyik szimbóluma. A klasszicista épület Hild József tervei alapján épült 1831-36 között.
A bazilika története
Az Egri bazilika, avagy Főszékesegyház történetét Szent István királyig vezetik vissza, aki 1004-ben alapította meg az egri egyházmegyét. A korábban román, majd gótikus stílusú templomot többször lerombolták. Az 1804-ben érsekséggé váló egri egyházmegye szerény főtemplomát végül az 1827-ben érsekké kinevezett nagyműveltségű Pyrker János László bontatta le, hogy a helyén felépíttesse a jelenlegi Főszékesegyházat. A bazilika 1831-1836 között épült fel Hild József – a magyarországi klasszicista építészet egyik legmeghatározóbb alakja – tervei nyomán, rekord gyorsasággal. A templomot 1837-ben szentelték fel.
A belső kialakítása már jóval több időt vett igénybe: az oltárok elkészítése, a freskók díszítése majd 120 évig tartott. Oszlopcsarnoka a római "Pantheon" mintájára épült.
1904-ben alakították ki a szentélyt és a szószéket. 1910-ben készültek el a mennyezeti freskók, a kupola és a boltozatfreskók pedig 1950-ben. A nagyorgonát Ludwig Mooser készítette 1863-68 között, Bartakovics Béla érsek megbízásából.
A bazilika leírása
A bazilika Hild József legegységesebb alkotása, a klasszicista kor legfontosabb építészeti emléke. Hossza 93 m, szélessége 53 m, a tornyok magassága 54 m, a kupola átmérője 18 m. Főhomlokzatát nyolc darab 17 m magas korinthoszi oszloppal alátámasztott timpanonos előcsarnok uralja. Fölötte pedig a három isteni erényt, a hitet, a reményt és a szeretetet jelképező szoboralakok láthatók.
A templomba vezető lépcsősor két oldalán alul Szent István és Szent László magyar királyok, fent Szent Péter és Szent Pál apostolok szobrai állnak.
A bazilikába belépve először a hatalmas méretek nyűgöznek le, talán a legérdekesebb látnivaló a Takács István mezőkövesdi festő által készített gyönyörű kupolafreskó, amely az Apokalipszist ábrázolja. A megvilágítást 12 ablak biztosítja, köztük a 12 apostol, a kupola alatti csegelyekbe pedig a négy evangélista alakját festette.
A bejárathoz közeli mennyezeti freskó is Takács István munkája, együtt látható az egri bazilika a római Szent Péter székesegyházzal, amely a Rómához való hűséget szimbolizálja. Különleges jelentőséggel bír ez a freskó, hiszen a művész 1950-ben festette, két évvel az egyház intézményeinek államosítása után, a sztálinizmus legsötétebb korszakában.
A templomban található képek többsége olasz festőktől származik, ezeket Pyrker saját magánvagyonából vásárolta.
Érdemes még a szentélytől jobbra eső oldalkápolnába is betérni, ahol a máriapócsi csodatévő kegykép 1699-es másolatát őrzik.
Az épület nagyobb egyházi ünnepekkor akár 4-5000 főt is be tud fogadni. A főszezonban (május 15-október 15), a déli órákban naponta orgona-bemutató hallható (hétfő-szombat 11.30-12.00, vasárnap 12.45-13.15).
Az összeállítás, forrás eredeti helye: » KirándulásTippek