Farkas Bertalan az ország kedvence volt. Mindenki csak így hívta: Berci, Farkas Berci. Büszkék voltunk rá. Amíg odafönt a csillagok útját járta, idelent kiürültek az utcák, s az emberek a televíziót nézték, amely rendszeres időközönként közvetítette a bejelentkezését. Mindenki a készüléket figyelte, hogy mit tesz, vagy mit mond, milyen üzenetet küld a Szojuz fedélzetéről az első magyar űrhajós. És akkor ott, arra a pillanatra elfelejtődött, hogy néhány héttel korábban meghalt Josip Broz Tito Jugoszlávia elnöke, és ezzel a szétesés határára jutott déli szomszédunk, vagy hogy egy hónap múlva Moszkvában megnyitják azt a XXII. nyári olimpiát, amelynek bojkottjára Jimmy Carter amerikai elnök az év elején, január 20-án szólította fel a nyugati világot.
Valerij Nyikolajevics Kubaszov és Farkas Bertalan kutató űrhajós a Szojuz–36 indulása előtt (Fotó: MTI/ Reprodukció)Akkor és ott ez mind elhalványult, mert az első magyar, Farkas Bertalan a csillagok útjára lépett és 8 napot, 20 órát és 45 percet töltött az űrben.
Korabeli népszerűségére jellemző, hogy még a Föld egyik hű követőjét, a 240757-es számú kisbolygót is róla nevezték el, amelyet 2005. május 26-a óta úgy kell keresni a csillagászati lexikonokban, hogy Farkasberci kisbolygó. A dátum azért lényeges, mert egy nemzedékkel korábban, 1980-ban, a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén ezen a napon lőtték fel Farkas Bertalant és Valerij Kubaszovot a világűrbe.
A magyar űrhajós a küldetése teljesítése után megkapta a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést.
Csillagváros, 1980. május 26: startra kész a Szojuz–36 űrhajó, melynek parancsnoka Valerij Kubaszov, kutató űrhajósa Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós (Fotó: MTI/Németh Ferenc)A közel kilenc napig tartó űrutazás a Szovjetunió és a keleti blokk országai között létrehozott Interkozmosz program keretében valósult meg.
Magyarország a nemzetek sorában hetedikként lépett ki a világűrbe.
Farkas Bertalan mindig is a repülés szerelmese volt. Az első osztályú vadászpilóta címet 1976-ban kapta meg. Épp időben, hiszen az Interkozmosz program magyar űrhajósjelöltjeit a kecskeméti Repülőorvosi Vizsgáló- és Kutatóintézetben 1977-ben kezdték kiválogatni. Farkas Bertalan a következő évben, 1978-ban jelentkezett űrhajósnak.
Magyari Béla (Kiskunfélegyháza, 1949. augusztus 8. – 2018. április 23.) magyar űrhajós, a Szojuz–36 űrhajó tartalékszemélyzetének tagja (Forrás: Wikipédia)Magyari Bélával lettek a kiválasztottak, s a Moszkva melletti Csillagvárosban található Gagarin Űrhajóskiképző Központban még abban az évben megkezdték kétéves kiképzésüket. Itt dőlt el az is, hogy Farkas Bertalan űrhajóstársa és parancsnoka Valerij Kubaszov, Magyari Béláé pedig Vlagyimir Dzsanyibekov. Mindkét magyar kiváló eredménnyel fejezte be a kiképzést, a jelöltek közül a döntés végül Farkas Bertalan mellett szólt, Magyari Béla a helyettes szerepére kényszerült. Szó volt ugyan, hogy esetleg egy későbbi időpontban ő is repülhet, de ez sosem következett be.
Farkas Bertalan és Valerij Kubaszov 1980. május 26-án, moszkvai idő szerint 21 óra 20 perckor, magyar idő szerint 20 óra 20 perckor indult a világűrbe a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén.
A magyar sajtót bejárta Farkas Bertalan akkori mondata:
„Jelentem: a Szojuz–36 űrhajó fedélzetén űrrepülésre kész vagyok. Minden tudásomat, erőmet megtisztelő feladatom maradéktalan végrehajtásának szentelem. Farkas Bertalan százados, a Szojuz–36 kutató űrhajósa.”
Szojuz TMA–16 űrszonda (Forrás: Wikipédia)Az űrhajó május 28-án kapcsolódott össze a Szaljut–6 űrállomással, ahol a kéttagú személyzet, Leonyid Popov és Valerij Rjumin szovjet űrhajósok fogadták Kubaszovot és Farkast.
A magyar űrhajós egyik bejelentkezésekor ezt mondta: „Először látni Magyarországot a világűrből, látni a napfelkeltét és a naplementét.” Egy másik bejelentkezésekor (1980. május 26-án) ő olvasta fel az esti mesét a magyar gyerekeknek. A világűrbe nemcsak a TV Macit, de kislánya piros-fehér-zöld ruhás babáját is magával vitte.
A Szojuz–35 űrhajó visszatérő kapszulája és Farkas Bertalan Szokol-K űrruhája a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumban kiállítva (Forrás: Wikipédia)Az űrhajósok 1980. június 3-án tértek vissza a Földre a Szojuz–35 űrhajó fedélzetén. A landolás a kazahsztáni Dzsezkazgan városától 140 kilométerre történt.
A Szaljut–6 űrállomás parancsnoki egységében Farkas Bertalan és parancsnoka, Valerij Kubászov (Fotó: Nemzeti Fotótár)Diadalmenetben érkezett haza.
A Ferihegyi repülőtérről az Üllői úton és a Kiskörúton keresztül Kubaszovval ketten egy nyitott GAZ–13 típusú kocsiban érkeztek a Parlament elé. A forgalmat lezárták a rendőrök, de ezt senki sem bánta, százezrek ünnepelték Farkas Bertalant.
Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós és Kapu Tibor, a Hunor program kutatóűrhajósa (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)Szkafanderét előbb a Magyar Tudományos Akadémia tanácstermében állították ki, majd onnan az űrkabinnal együtt átkerült a Hadtörténeti Múzeum űrkutatási kiállítására. A latin mondás úgy tartja, hogy Per aspera ad astra, amely jelentése szenvedésen, nehézségen át a csillagok felé. Farkas Bertalan végigjárta a maga rögös útját, és becsülettel megállta a helyét.
Több halasztást után, de most már tényleg jön a második magyar űrhajós kilövése
Ráadásul, ha minden jól alakul, akkor ma felavatjuk a második magyar űrhajóst is Kapu Tibor személyében – bár a kilövést több alkalommal is el kellett halasztani.
A június 25-i indulási időpontot – amelynél most már tényleg nem valószínű, hogy elhalasztanák – a napokban jelentette be a NASA. A kilövés időpontja magyar idő szerint reggel 08.31 lehet a NASA hivatalos tájékoztatása szerint.
A második magyar űrhajós felszállásáról hirado.hu-n is beszámolunk napközben, valamint az M1 és a Kossuth Rádió élőben közvetíti az eseményt.
forrás: MTI
Megjegyzés küldése