0
Március 25. az angyali üdvözlet ünnepe, amikor a katolikus egyház arra emlékezik, hogy Gábriel arkangyal Máriának elvitte a megtestesülés hírét, a Szent Szűz pedig igent mondott az isteni akaratra. Ezt a napot egyúttal Gyümölcsoltó Boldogasszonyként is említjük, hiszen már éled a természet, zöldülnek a fák, Mária személye pedig úgy olvasztja egységbe a Teremtő isteni üdvrendjét a teremtett világ tavaszi megújulásával, hogy közben szíve alatt megfogant a magzat: Jézus Krisztus. Ebben az évben a nagyhétre esik Gyümölcsoltó Boldogasszony napja, ezért a katolikus egyház a húsvét nyolcada után, húsvét második hetének hétfőjén, április 8-án emlékezik meg majd az ünnepről.

Három főangyalt nevesít a római és az ortodox rítusú kereszténység által használt Biblia: Mihályt, Gábrielt és Rafaelt. A rabbinikus iratok azonban további négyről is tudnak, számukat így hétre tehetjük. A főangyalok a Teremtő legmagasabb rangú teremtményei, s az isteni üdvrend részei. Gábriel is az, akiről Isten hírvivőjeként ír a Biblia.

Gábriel arkangyal egy 12-13. századi grúziai freskón (Forrás: Wikipédia)

Az Ószövetségben Gábriel arkangyal segített megfejteni Dániel prófétának a látomásai értelmét: „Történt, hogy amikor én, Dániel, ezt a látomást láttam, és értelmét kerestem: íme, egyszer csak előttem állt egy férfiúhoz hasonló alak. Az Uláj felől pedig emberi hangot hallottam, amint szólt: Gábriel, magyarázd meg neki a látomást! Erre odajött, ahol álltam. Amint közeledett, olyan rémület vett rajtam erőt, hogy elvágódtam. Megszólított: Értsd meg, emberfia, hogy a végső időkre vonatkozik a látomás. Míg beszélt hozzám, mély kábulatban hevertem arccal a földön. De ő megfogott, és fölsegített” (Dán 8,16-26).

Dániel prófétának aztán másodszor is megjelent Gábriel arkangyal: „Még mondtam az imádságot, mikor íme, Gábriel, az a férfi, akit az előbbi látomásban láttam, gyorsan hozzám repült, és megérintett az esti áldozat idején. Hogy megmagyarázza, így szólt hozzám: Dániel, máris eljöttem, hogy megmagyarázzam neked a dolog értelmét”, majd többek között egy felkentről beszélt, aki egykoron eljön közénk és „sokakkal megerősíti a szövetséget” (Dán 9,21-27).

Briton Riviere: Dániel válaszol a királynak (Forrás: Wikipédia)

Az Újszövetségben Lukács evangéliuma Gábrielt már úgy említi, mint Isten hírvivőjét, küldöttjét. Amikor Zakariásnak elmondja, hogy gyermeke lesz, a későbbi Keresztelő Szent János, akkor így mutatkozik be: „Én Gábriel vagyok, aki az Isten színe előtt állok, és azért küldtek, hogy szóljak hozzád” (Lk 1,5-20).

A Biblia szent szövegei szerint ezt követően jelenik meg Máriának, átadva az angyali üdvözletet, vagyis Jézus születését a Szentlélek révén, és a jövendő, messiási hivatását.

Adjuk is át a szót Lukács evangélistának: „A hatodik hónapban pedig elküldte Isten Gábriel angyalt Galilea egyik városába, Názáretbe, egy szűzhöz, aki a Dávid házából származó férfinak, Józsefnek volt a jegyese. A szűznek pedig Mária volt a neve. Az angyal belépve hozzá így szólt: Üdvözlégy, kegyelembe fogadott, az Úr veled van! Mária megdöbbent ezekre a szavakra, és fontolgatta, mit jelenthet ez a köszöntés. Az angyal ezt mondta neki: Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak. Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának mondják majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége. Mária megkérdezte az angyalt: Hogyan lehetséges ez, mikor én férfit nem ismerek? Az angyal így válaszolt neki: A Szentlélek száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is Szentnek nevezik majd, Isten Fiának. Íme, a te rokonod, Erzsébet is fiút fogant öregségére, és már a hatodik hónapjában van az, akit meddőnek mondanak, mert az Istennek semmi sem lehetetlen. Ekkor így szólt Mária: Íme, az Úr szolgálóleánya: történjék velem a te beszéded szerint! S ekkor eltávozott tőle az angyal” (Lukács 1,26-38).

Mária beleegyezése az isteni üdvrend egyik legfontosabb igenje lett, hiszen lehetővé tette, hogy kilenc hónappal később világra jöhetett a Megváltó, vagyis Jézus Krisztus.

Ember ennél fontosabb „igent” aligha mondhat.

Sandro Botticelli: Angyali üdvözlet (Forrás: Wikipédia)

Ezért főünnep Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe, melyet a keresztények már a korai időktől megtartottak. Először csak keleten, mégpedig a legszentebb Istenszülő örömhírvétele néven. Azt követően azonban, hogy Rómában az arab hódítás elől menekülő, ám keleti származású Sergius lett a pápa, már nyugaton is elterjedt és pillanatok alatt népszerű ünnep lett.

Sergius pápa 687 és 701 között uralkodott, a döntését a konstantinápolyi császári palotában megtartott trullai zsinat 692-ben megerősítette.

Gyümölcsoltó Boldogasszony tehát úgy nyitja meg a karácsonyi megtestesülés és a húsvéti keresztre feszítés és feltámadás irányába tartó szakrális évkört, hogy mintegy abroncsba forrasztja Jézus Krisztus megváltó tevékenységét.

Guido Reni: Angyali üdvözlet (Forrás: Wikipédia)

Clairvaux-i Szent Bernát ciszterci apát, a 12. század egyik legnagyobb hatású hittudósa, akit 1830-ban az egyházdoktorok sorába iktattak, ezt írta Gyümölcsoltó Boldogasszony kapcsán: „Ezért mond hát téged boldognak minden nemzedék, mert te vagy az, aki minden nemzedék számára világra szülted az életet és a dicsőséget.

XVI. Benedek pápa pedig így tanított az ünnepről: „Az Angyali Üdvözlet Szent Lukács evangéliumának elbeszélésében egy rejtve történt, egyszerű esemény – senki sem látta, senki sem tudott róla, egyedül csak Mária – mégis meghatározó jelentőségű az egész emberiség történelmében. Amikor a Szűz kimondta igenjét az Angyal bejelentésére, Jézus megfogant, és általa új korszak kezdődött a történelemben.

Mária igenje egyúttal az anyaságot is szimbolizálja.

Az édesanyák igenjét magzatukra, s az új életre. Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe Mária igenjén keresztül a természet tavaszi megújulásához, a zöld lombokhoz, a metszés és oltás kerti munkájához, az élet újra és újra megújuló, örök körforgásához is kapcsolódik.

Innen van a magyar neve is: gyümölcsoltó. Nem véletlen a naphoz köthető magyar néphagyomány, mely szerint az az asszony, aki ezen a napon érintkezik a férjével, biztosan áldott állapotba kerül. Mivel a húsvét úgynevezett mozgóünnep, idén Gyümölcsoltó Boldogasszony húsvéthétfőre esik. A Jelenések könyvében ezt olvassuk: „Én vagyok az alfa és az ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég” (22,13). Gyümölcsoltó Boldogasszony története, mely Jézus fogantatását tárja elénk, idén virágvasárnap mellett a nagyhét nyitánya, s néhány nap múlva elvezet bennünket a Megváltó kereszthalálához. A nagyhéten tehát végig tudunk menni az alfától az ómegáig terjedő hosszú, szakrális úton – bűnbánó szívvel és lélekkel, hisz Jézus az a fény, a világ világossága, amely világot ad léptünknek. Ne feledjük Jézus szavait: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (János 8,12).

Kiemelt kép: Philippe de Champaigne Angyali üdvözlet (Forrás: Wikipédia)

Forrás: hirado.hu

Megjegyzés küldése

 
Top