- június 1-jén mérföldkőhöz érkezett a magyar kultúra és művészet története: Budapesten megalakult az első magyar filmvállalat, a Hunnia Biograph Társaság. A vállalkozás a Vígszínház melléküzemágaként jött létre, és célja az volt, hogy a mozgóképgyártás területén is megteremtse a magyar alkotók önálló jelenlétét. A filmgyár a mai Pannónia utca és Radnóti Miklós utca környékén működött, ahol felépült Magyarország első, kifejezetten filmforgatás céljára tervezett korszerű műterme. Az üvegcsarnok korszakának egyik legmodernebb létesítményének számított, és fontos szerepet játszott a hazai filmgyártás fejlődésében.
A vállalat alapítói között volt Faludi Miklós, a Vígszínház művészeti vezetője, aki felismerte a mozgóképben rejlő lehetőségeket. A rendezői feladatokat Góth Sándor színész látta el, míg a szereplők jelentős része a Vígszínház társulatából került ki. A stúdióban összesen tizennégy rövidfilmet készítettek, amelyek egy-két tekercs hosszúságúak voltak. Bár ezek a művek ma már csak részben maradtak fenn, jelentőségük vitathatatlan, hiszen a magyar filmgyártás első önálló alkotásai közé tartoztak.
A Hunnia Biograph Társaság története azonban rövid életűnek bizonyult. A vállalkozásnak egyszerre kellett megküzdenie a szakmai tapasztalatlansággal és a külföldi filmek erős konkurenciájával. A forgalmazók sok esetben az importfilmeket részesítették előnyben, így a magyar produkciók nehezen jutottak el a közönséghez. Ennek következtében a filmgyár néhány év után csődbe ment, mégis maradandó nyomot hagyott a magyar filmtörténetben. A későbbi nagy filmstúdiók és alkotók számára utat mutatott, bizonyítva, hogy Magyarországon is lehet professzionális filmgyártást létrehozni.
Eger, 1936. március 13.
A magyar film fejlődése nemcsak Budapesthez kötődik. Eger városa szintén fontos szerepet játszott a hazai mozgóképkultúra történetében. A város már a 20. század elején bekapcsolódott a filmvetítések világába, és a helyi mozik jelentős kulturális központokká váltak. Eger történelmi hangulata később számos filmalkotást is inspirált. Az egri vár és az 1552-es várvédelem története országos hírnevet szerzett a városnak, különösen Gárdonyi Géza „Egri csillagok” című regénye és annak filmadaptációja révén. Az 1968-ban bemutatott „Egri csillagok” a magyar filmtörténet egyik legismertebb alkotása lett, amely generációk számára tette ismertté Eger hősi múltját.
A Hunnia Biograph Társaság megalakulása tehát nem csupán egy vállalkozás létrejöttét jelentette, hanem egy új művészeti korszak kezdetét is Magyarországon. Bár a cég rövid ideig működött, hozzájárult ahhoz, hogy a magyar filmipar később nemzetközi szinten is elismertté váljon. Eger városának filmes hagyományai pedig jól mutatják, hogy a magyar mozgókép története nemcsak a fővárosban, hanem az ország számos kulturális központjában is tovább épült és gazdagodott.
Források
- Hunnia Biográf Társaság – Hangosfilm.hu Filmenciklopédia
- Az első magyar filmvállalat – SZON.hu
- Hunnia Filmgyár Rt. története
- A magyar filmgyártás 85 éve – Cultura.hu
- Faludi Miklós életrajza: Miklós Faludi – Wikipedia
- Eger kulturális és filmtörténeti hátteréhez felhasznált információk az „Egri csillagok” és Eger mozgóképes hagyományai alapján.
- A magyar filmgyártás Egerben – A „Havi kettőszáz fix” forgatása 1936-ban