Eger városának egyik legrégebbi és történelmileg különösen jelentős része a Maklári hóstya és az Almagyar utca környéke. Ez a városrész Eger keleti oldalán, Maklár irányában helyezkedik el, és évszázadokon át fontos szerepet töltött be a város fejlődésében. A terület neve egy egykori településhez, Almagyar falujához kapcsolódik, amely valaha Eger mellett állt. A falu emlékét ma is őrzi a városrész melletti Almagyar-dűlő neve.
A középkorban Eger városát kapuk választották el a környező területektől. A mai Maklári kaput régen Almagyar kapunak nevezték, amely a város egyik fontos kijárata volt. Egy 1695-ből fennmaradt tanúvallomás szerint a kaput és a hozzá vezető utcát egyaránt Almagyarról nevezték el. Az idők során azonban a név fokozatosan Maklári kapura változott. A történeti forrásokból kiderül, hogy a Maklári hóstya már a 18–19. században is élénk városrész volt: vendégfogadók működtek itt, új lakóházak épültek, és a helyi gazdálkodók mindennapjai is meghatározták a környék életét.
Fotó: László János Jónás
Az Almagyar utca Eger egyik legrégebbi utcája. Első írásos említése egészen 1331-ből származik, amikor „Olmagari” néven említették. Az utca a mai Szarvas tér és Tinódi Sebestyén tér között húzódik, és története során különböző neveken szerepelt, többek között Maklári kapu utcának is hívták. A város fejlődése során jelentős közlekedési útvonallá vált, amely összekötötte a belvárost a keleti területekkel. Az utca ma is fontos része Eger városszerkezetének, sőt az elmúlt években felújítások is történtek rajta a közlekedés és a városkép javítása érdekében.
Az Almagyar utca különösen gazdag építészeti emlékekben. Itt található például a Hauser–Bodnár-ház (Almagyar utca 13.), amely a 18. század végén épült rokokó stílusban. Az épület több ismert egri család tulajdonában is állt, és ma panzióként működik. Az Almagyar utca 15. szám alatt álló Plitzner–Buday-ház barokk stílusú lakóépület, amelyet egy neves kőfaragó, Plitzner Jenő építtetett. A szomszédos Hagen-ház szintén a korabeli mesterek munkáját dicséri. A környék egyik további jelentős épülete a Faul–Titz-ház, amely a 18. században tímármesterek tulajdona volt. Ezek a házak jól mutatják Eger virágzó kézműves és polgári múltját.
A környék nemcsak építészeti értékekben gazdag. Az Almagyar utca és a Kossuth utca találkozásánál áll Makrisz Agamemnon „Alabárdos katona” című szobra, amely a város művészeti örökségének része. Eger egész történelmi városrésze különleges hangulatot áraszt: a szűk utcák, a barokk házak és a domboldalra épült városrész együtt idézik fel a múlt századok világát.
A Maklári hóstya és az Almagyar utca története jól mutatja, hogyan fonódik össze egy város fejlődése a helyi emberek életével, a kereskedelemmel, a kézművességgel és az építészettel. Bár az évszázadok során sok minden megváltozott, a terület ma is őrzi Eger múltjának emlékeit, és fontos része maradt a város kulturális örökségének.
Források:
• Eger város hivatalos oldala – Almagyar utca fejlesztése
• EgerHírek – Almagyar utca felújítása
• Eger története és városrészei
• felnemet.hu
• beszeloutcanevek.ektf.hu