Szécsény a madártávlatból, előtérben a ferences kolostor, háttérben a várkastély. Kép forrása
350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. A jeles évforduló alkalmából a fejedelem életútját, illetve az ahhoz kapcsolódó épületeket, városokat járjuk be. A fejedelem regénybe illő életútjának bemutatását természetesen a borsi szülőkastéllyal indítottuk, majd következett Munkács vára, ahol a mindössze kilenc éves Rákóczi végigélt egy hosszúra nyúlt császári ostromot. Munkács elfoglalása után Rákóczi gyámja, I. Lipót császár a csehországi Neuhaus jezsuita gimnáziumába íratta be, majd a jövendő fejedelem Prágában folytatta tanulmányait. Esküvőjét nem máshol, mint a kölni dómban tartották 1696-ban. A friss házasok a Felvidékre, Nagysáros kastélyába költöztek. Rákóczi itt felvette a kapcsolatot felesége rokonával, XIV. Lajossal, vagyis a Napkirállyal. A felkelés szervezése kudarcba fulladt, a Habsburg-titkosszolgálat az összes levelet látta, így 1701. április 18-án letartóztatták Rákóczit és Bécsújhely várába szállították, ahol nagyapja, Zrínyi Péter is raboskodott kivégzése előtt. A későbbi fejedelem életében újabb regénybe illő fordulat következett, ugyanis sikeresen megszökött a várbörtönből és a Felvidéken keresztül Lengyelországba szökött. Végül kalandos menekülés-bujdosás után nem volt mit tenni, a Breznai nyilatkozat kiadásával megindult a Rákóczi-szabadságharc!
Szécsény 1666-ban, Gerhardt Graas metszete. Kép forrása
A szabadságharc kezdeti sikerei után, 1705. szeptember 12-én került sor Rákóczi-szabadságharc első, politikailag egyben legfontosabb országgyűlésére Szécsényben. Rákóczi hívására 6 püspök, 36 főrend, továbbá 25 vármegye és több szabad királyi város mintegy ezer küldötte vett részt az országgyűlésen, amit a városhoz közeli Borjúpást mezőn tartottak. Az október 3-ig tartó eseményen válaszották meg Rákóczit vezérlő fejedelemmé, egyúttal lerakták a kuruc állam alapjait: létrehozták a Gazdasági Tanácsot, katonai szabályzatot fogadtak el, valamint felállították a Szenátust, egy 24 tagú tanácsadó-kormányzó testületet, melynek elnöke gróf Bercsényi Miklós lett. Végül, de nem utolsó sorban törvénybe iktatták a szabad vallásgyakorlatot a katolikus, az evangélikus és a református felekezetek számára. Nem túlzás, hogy a Szécsény ekkor történelmi jelentőségű várossá vált. Maga az országgyűlés elég különös látványt nyújthatott, ugyanis voltaképpen egy hatalmas sátortáborról volt szó: a fennmaradt helyszínrajzon pontosan rekonstruálható, hogy Rákóczi palánkkal övezett fejedelmi sátra mellett hol helyezkedtek el a titkárok, a főpapok, főurak és különféle követek további sátrai.
A szécsényi országgyűlés helyszínrajza. Kép forrása
Természetesen itt nem valamiféle kempingre kell gondolni, a főként török módra készült hadisátrak értékes és pompás darabok voltak. A korszakból több török sátor is fennmaradt, többek között az Esterházyak fraknói várában is őriznek egyet, ez alapján el lehet képzelni, milyen volt a szécsényi országgyűlés képe.
17. századi török sátor Fraknó várában. Kép forrása
Rákóczi egyébként nem is az országgyűlési mezőn lakott, hanem a város ferences kolostorában (egyes visszaemlékezők szerint csak az országgyűlés előkészítése idején lakott a kolostorban). A rendházat Szécsényi Tamás alapította, egy 1332-es pápai engedély birtokában. Maga az épületegyüttes is ebből az időszakból származik, noha a török háborúk során megsérült, végül már a szabadságharc után, a 18. században építették újjá. Azonnal felismerhető jellegzetessége, hogy egyetlen tornya a ferences előírások szerint a templom hátsó részében, a szentély mellett található. A sok viszontagságot átélt épület legértékesebb része a földszinti káptalanterem és a felette lévő, szintén gótikus helyiség:
A város madártávlatból, előtérben a ferences kolostor. Kép forrása
A káptalanterem különlegessége a mesterien formált gótikus boltozat, amit a helyiség közepén egy pillér támaszt alá.
A kolostor földszinti káptalantermének csodálatos boltozata. Kép forrása
A földszinti káptalanterem felett helyezkedik el a Rákóczi-szoba, vagyis az a terem, ahol a hagyomány szerint a fejedelem heteket töltött 1705 őszén. A terem statikai okokból ugyanolyan elrendezésű, mint földszinti párja, ennek boltozatát is egy középső pillér támasztja alá.
A Rákóczi-terem. Kép forrása
A kolostor külső várfalon belül áll. Az egykori belső várat a Rákóczi-szabadságharc után a Forgách-grófok építették át barokk kastéllyá 1750 körül. Noha az épületet elegáns ablakokkal és tagozatokkal látták el, masszív tömbje és vaskos falai a korábbi erődített formájáról árulkodnak.
A kastéllyá átépített vár főhomlokzata. Kép forrása
A 19. században az egykori várárkokat tájképi kertté alakították, amibe belefoglalták a várkastély alatti domboldalt, valamint az Ipoly ágainak felduzzasztásával tórendszert alkottak. A kertben, az egykori várfalakra kerti pavilonokat állítottak. A birtok a Forgáchok után a Liphayakhoz került. Az utolsó tulajdonos báró Lipthay Béla és felesége, az olasz hercegi származású, de akkor már évszázadok óta magyarrá lett családból való Odeschalchi Eugénia volt. Az épületben 1973 óta a Kubinyi Ferenc Múzeum működik.
A várkastély a park felől. Kép forrása
A kerti pavilonná alakított bástya. Kép forrása
A szécsényi országgyűlés 1705. október 3-án véget ért. Rákóczi már fejedelem, egy függetlenedni vágyó állam vezetője lett. Bár a Habsburg-ház trónfosztására még nem került sor, azt csak két évvel később, az ónódi országgyűlésen mondják ki.
Folytatjuk!
Forrás: - Architextura blog
Megjegyzés küldése