Eger egyik legfontosabb közlekedési tengelye évtizedeken át egészen más képet mutatott, mint napjainkban. A mai Deák Ferenc út és Mátyás király út egykor összefüggő útvonalként, Lenin út néven szerepelt a várostérképen. A vasútállomás környékén pedig olyan helyek határozták meg a mindennapokat, amelyeknek ma már leginkább csak régi fényképeken és az egriek emlékeiben találjuk meg a nyomát.
Ilyen volt a Vasúti kisvendéglő és a Vasutas Kör is.
Az 1970-es években készült felvételen még együtt láthatjuk őket az út mentén. Előttük autók, kerékpárosok és gyalogosok haladnak, a háttérben pedig már feltűnik a terjeszkedő, modern Eger. Egyetlen képbe sűrűsödik bele az a korszak, amikor a régi, földszintes város és az új lakótelepek világa még egymás mellett létezett.
A Lenin út jóval hosszabb volt, mint a mai Mátyás király út
A régi fényképek leírásánál könnyű félreérteni a Lenin út elnevezést, mert a mai utcaszerkezetből indulunk ki.
A korabeli Lenin út azonban nem egyszerűen a mai Mátyás király út korábbi neve volt. Az út a belváros felől a mai Deák Ferenc út vonalán haladt a vasút irányába, majd onnan folytatódott dél felé a mai Mátyás király úton.
A rendszerváltás idején Egerben számos közterület kapta vissza korábbi vagy történelmi nevét. A Lenin út esetében 1990-ben úgy döntöttek, hogy a Vasút utcáig ismét Deák Ferenc út lesz, onnan kifelé pedig Mátyás király út.
Érdekesség, hogy ennek a városi tengelynek a neve korábban is többször változott. A Lenin nevet megelőzően, 1945 és 1956 között Sztálin nevét viselte.
Vagyis aki az 1960-as, 1970-es vagy 1980-as években azt mondta Egerben, hogy „Lenin út”, sokkal hosszabb útszakaszra gondolhatott annál, amit ma Mátyás király útként ismerünk.
A vasút környéke külön kis világ volt
A vasútállomás környékének jelentősége messze túlmutatott azon, hogy innen indultak és ide érkeztek a vonatok.
A vasút sok embernek adott munkát. Mozdonyvezetők, forgalmisták, váltókezelők, jegyvizsgálók, pályamunkások, műhelyekben dolgozók és más vasutas szakmák képviselői jártak nap mint nap erre.
Ehhez a világhoz saját közösségi élet is tartozott.
A vasutasok munka után találkoztak, beszélgettek, szórakoztak, családi és közösségi programokat szerveztek. Nem véletlen, hogy az állomás környezetében olyan helyek működtek, amelyek szorosan kötődtek hozzájuk.
A Vasúti kisvendéglő és a Vasutas Kör éppen ennek a világnak volt része.
A Vasúti kisvendéglő
A kisvendéglő fekvése szinte ideális volt.
Közel volt az állomáshoz, közvetlenül a forgalmas út mellett működött, így nemcsak vasutasok, hanem utazók és környékbeliek is könnyen betérhettek.
Ma egy vendéglátóhely történetében elsősorban étlapot, kínálatot vagy gasztronómiát keresünk. Az akkori kisvendéglők szerepe azonban ennél jóval szélesebb lehetett. Találkozóhelyek voltak, ahol az emberek megálltak munka után, indulás előtt vagy egyszerűen azért, hogy beszélgessenek.
A Minden, ami Eger oldalán korábban már bemutattuk ugyanezt a környéket az 1960-as évek elejéről. Akkor is feltűnt a Vasúti kisvendéglő, vagyis a mostani hetvenes évekbeli fényképpel már két külön korszakban követhetjük nyomon a helyet. Minden, ami Eger
Ez azért különösen értékes, mert nem egyetlen pillanatot látunk, hanem azt is érzékelhetjük, hogyan változott körülötte Eger.
Mellette a Vasutas Kör
A kisvendéglő mellett álló Vasutas Kör egy másik, mára nagyrészt eltűnt életformára emlékeztet.
A vasutas közösségeknek országszerte saját kulturális és társadalmi intézményeik működtek. Ezekben nemcsak összejöveteleket tartottak: a vasutas társadalom közösségi életének fontos helyszínei voltak.
Egerben ennek különösen nagy jelentősége lehetett, hiszen a vasútállomás és a hozzá kapcsolódó létesítmények jelentős munkaadónak számítottak.
A régi fényképet ezért nem érdemes pusztán utcaképként nézni.
Az épületek mögött emberek történetei vannak.
Műszakok kezdődtek és értek véget, vonatok futottak be az állomásra, utasok indultak tovább a város felé, miközben a környéken élők számára mindez a hétköznapok természetes része volt.
Az út már széles, a forgalom még meglepően kicsi
A fénykép másik feltűnő részlete maga az út.
A mai Mátyás király út forgalmához szokott szemnek szinte üresnek tűnik.
Néhány személyautó, egy teherautó, kerékpárosok és gyalogosok osztoznak a területen. Az út kialakítása ugyanakkor már azt mutatja, hogy Eger déli közlekedési tengelyének jelentősége folyamatosan növekedett.
A hetvenes évek második felében kezdődött az a nagyobb közlekedési átalakulás is, amely végül a 25-ös főút egri átkelési szakaszának korszerűsítéséhez vezetett.
A város egyre inkább az autóközlekedéshez igazodott.
A fénykép ebből a szempontból is érdekes határpillanatot őriz: a széles út már ott van, de az autók még nem uralják teljesen az utcaképet.
Kerékpárral a Lenin úton
Ma különösen szokatlan látvány a kép közepén haladó kerékpáros.
A hetvenes években azonban a kerékpár még természetes közlekedési eszköznek számított. Nem sporteszközként vagy hétvégi kikapcsolódásként tekintettek rá elsősorban: sokan egyszerűen ezzel jártak munkába.
A fotón gyalogosok is több helyen feltűnnek.
Ez az apróság sokat elmond arról, mennyire más volt az út használata. Ugyanazon a városi tengelyen sokkal természetesebben keveredett a gyalogos, a kerékpáros és a gépjárműforgalom.
A háttérben már épül az új Eger
Talán a fénykép egyik legérdekesebb részlete a távolban látható.
Az előtérben alacsony, hagyományos épületek sorakoznak. A Vasúti kisvendéglő és a Vasutas Kör is ebbe az emberléptékű utcaképbe illeszkedik.
Mögöttük azonban már többemeletes lakóépületek emelkednek.
Ez az 1970-es évek Egerének egyik legfontosabb változása volt.
A város terjeszkedett, új lakások épültek, lakótelepek jelentek meg, növekedett a gépjárműforgalom, és egyre több régi földszintes ház került szembe azzal az új városszerkezettel, amelyet már egészen más igények szerint alakítottak ki.
A kép ezért tulajdonképpen két Egert mutat egyszerre.
Elöl még ott van a régi város.
Mögötte már megérkezett az új.
Egy telefonfülke, amely nélkül ma már egészen más lenne az élet
A jobb oldalon egy ma már szinte teljesen eltűnt tárgyat is felfedezhetünk: a nyilvános telefont.
Ma alig akad olyan helyzet, amikor egy utcai telefonra szükségünk lenne. A hetvenes években azonban teljesen más volt a helyzet.
Nem minden háztartásban volt vezetékes telefon, mobiltelefon pedig természetesen még nem létezett. Egy vasútállomás közelében különösen fontos lehetett, hogy az utazók és a környéken dolgozók nyilvános telefonhoz férjenek hozzá.
Ma már talán észre sem vennénk ezt az apró részletet.
Egy régi fényképen azonban éppen az ilyen tárgyak mesélnek legtöbbet a hétköznapokról.
Régi autók egy hétköznapi egri délutánon
Az autók szerelmeseinek is érdemes végignézni a felvételt.
A hetvenes évek magyar utcaképének jellegzetes járművei sorakoznak az úton és az út szélén. Akkor ezek egyszerű használati tárgyak voltak. Ma közülük egy-egy szép állapotban megmaradt példány már veteránként vonzaná a tekintetet.
Az autók száma ugyanakkor még össze sem hasonlítható a mai forgalommal.
Parkolóhelyekkel telezsúfolt útpadka helyett jóval szellősebb környezetet látunk, az épületek pedig sokkal közvetlenebb kapcsolatban állnak az utcával.
Nem az épületek miatt különleges igazán
Könnyű azt gondolni, hogy egy ilyen fénykép értékét az adja, hogy olyan házakat mutat, amelyek már nincsenek meg.
Pedig ennél sokkal többről van szó.
A kép egy működő várost őrzött meg.
Emberek mennek munkába. Valaki kerékpározik. Más az út szélén sétál. Autók érkeznek a belváros felől és indulnak Kerecsend irányába. Néhány méterre innen vonatok érkeznek az egri állomásra. A kisvendéglőben vendégek ülhetnek, a Vasutas Kör pedig még természetes része a környéknek.
Senki sem pózol a fényképezőgépnek.
Nincs ünnepség.
Nincs különleges esemény.
Egyszerűen zajlik az élet Egerben.
És éppen ezért, több mint fél évszázaddal később, talán ez az egyik legérdekesebb dolog, amit a fénykép megmutathat.
Ilyen volt egy hétköznapi nap a volt Lenin úton, amikor a Vasúti kisvendéglő és a Vasutas Kör még hozzátartozott Eger mindennapi életéhez.
Források
Eger történeti ismerettára – Az egri utcanevek változásai 1990-ben
Fortepan – Mátyás király (Lenin) út 58. és 60., Eger, 1967
A fénykép eredeti, megadott forrása
Borítókép: Eger, Lenin út, a Vasúti kisvendéglő és a Vasutas Kör épülete az 1970-es években. Fotó: Szőllősi Gábor.