Egy egri élelmiszerbolt belseje 1982-ből. Első pillantásra talán csak egy régi üzlethelyiség, néhány polc, pult és bevásárlókosár. Valójában azonban sokkal többet őriz ez a felvétel: egy olyan korszak hétköznapi világát, amikor egészen másképpen vásároltak az emberek, más volt az üzletek kínálata, és természetesen egészen más számok szerepeltek az árcédulákon is.
A Fortepan felvétele az egri Sándor Imre – Zalár József utcai tömbbelsőben működő Belvárosi ABC belső terét mutatja 1982-ben.
Az idősebb egriek közül bizonyára sokan jártak itt, mások pedig már csak fényképekről ismerhetik azt a belvárosi kereskedelmi világot, amelynek egykor az ABC-k, a Csemege üzletek, a Mágnes Áruház, a Domus és számos kisebb szaküzlet is meghatározó része volt.
A Belvárosi ABC a régi egri üzletvilág része volt
A helyszín önmagában is érdekes.
A mai Zalár József utca környéke Eger egyik fontos belvárosi kereskedelmi területe volt. Nem messze innen működött a Mágnes Áruház is, amelynek neve évtizedekkel később is ismerősen cseng sok egri számára.
A Belvárosi ABC egy olyan korszak emléke, amikor az „ABC” szó szinte egyet jelentett a nagyobb, önkiszolgáló élelmiszerüzlettel.
Az önkiszolgáló rendszer elterjedése korábban komoly változást jelentett a magyar kereskedelemben. A hagyományos kiszolgálópultos boltokban a vevő elmondta, mit szeretne, az eladó pedig levette vagy kimérte az árut. Az ABC-kben viszont már kosárral lehetett végigmenni a polcok között, a vásárló maga válogathatott, majd a pénztárnál fizetett.
Ma ez teljesen természetesnek tűnik. Akkor azonban a modern kereskedelem egyik jelképe volt.
Mit lehet felfedezni az 1982-es üzletbelsőn?
A Fortepan fényképe azért különösen értékes, mert a hétköznapok világát őrizte meg.
A polcok, a termékek elhelyezése, a bevásárlókosarak, a pénztár és az üzlet berendezése mind arról mesélnek, hogyan nézett ki egy egri élelmiszerbolt több mint négy évtizeddel ezelőtt.
Mai szemmel feltűnő lehet, hogy mennyivel kevesebb márka és termékváltozat közül lehetett választani. Nem sorakozott tíz-húszféle tej, ásványvíz, joghurt vagy felvágott ugyanabból a kategóriából.
A választék szűkebb volt, a csomagolások egyszerűbbek, és sok termékből csak néhány változat létezett.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ABC üres lett volna. Az alapvető élelmiszerek – kenyér, tej, liszt, cukor, zsír, felvágottak, konzervek, italok és édességek – a mindennapi bevásárlás megszokott részei voltak.
A vásárlási szokások is különböztek a maitól. Jóval kevesebb előre elkészített és félkész étel került a kosarakba, miközben nagyobb szerepe volt az otthoni főzés alapanyagainak.
1982-ben 6,40 forint lett egy kiló kenyér
Az árak összehasonlítása különösen érdekes.
1982 augusztusában országos áremelést hajtottak végre. A korabeli adatok szerint a kenyér kilogrammonkénti ára 5,40 forintról 6,40 forintra emelkedett.
Egy kifli vagy zsemle korábban 50 fillérbe került, az áremelés után pedig már 60 fillért kellett érte fizetni.
Ma már maga a fillér is történelem.
A csokoládé sem maradt ki az akkori drágulásból: egy 10 dekagrammos ét- vagy tejcsokoládé ára 13,60 forintról 17 forintra nőtt. A kakaópor 10 dekagrammos kiszerelése 9 forintról 11,30 forintra drágult.
A déligyümölcsök ára is emelkedett. A citrom kilogrammja 25-ről 30 forintra, a narancsé 30-ról 39 forintra, a banáné pedig 33-ról 43 forintra nőtt.
Mai szemmel ezek szinte hihetetlen összegek.
Csakhogy van egy fontos részlet: 1982-ben a fizetések is töredékei voltak a maiaknak.
Ezért önmagában az, hogy valami 6 vagy 20 forintba került, még nem mutatja meg, mennyire számított olcsónak vagy drágának egy család számára.
Néhány érdekes 1982-es ár
A Központi Statisztikai Hivatal történeti adatai további támpontokat adnak ahhoz, hogy elképzeljük az akkori bevásárlást.
A piaci termelői átlagárak szerint 1982-ben a burgonya kilogrammja átlagosan 6,90 forint körül alakult.
A tojás átlagára körülbelül 2,10 forint volt darabonként.
A paradicsom éves piaci átlagára 21,70 forint körül alakult kilogrammonként.
Fontos azonban hangsúlyozni: ezek között piaci termelői átlagárak is vannak, tehát nem állíthatjuk, hogy pontosan ugyanezek az árak szerepeltek az egri Belvárosi ABC árcéduláin.
A korabeli kenyérár viszont dokumentált: 1982 augusztusától 6,40 forint volt kilogrammonként.
És mennyi ugyanez 2026-ban?
Negyvennégy év elteltével természetesen teljesen más számokkal találkozunk.
Egy liter 2,8 százalékos tej ma már több száz forintba kerül. Tíz tojás ára 800 forint körüli összeg is lehet, a burgonya kilogrammja pedig több száz forint.
A fehér kenyér kilogrammonkénti ára ugyancsak több száz forintos, nagyjából 900 forintos nagyságrendet is elérhet.
Így egymás mellé téve különösen látványos a változás:
Kenyér, 1 kilogramm
1982: 6,40 Ft
2026: nagyjából 900 Ft körüli nagyságrend
Tojás, 10 darab
1982-es piaci átlag alapján: körülbelül 21 Ft
2026: körülbelül 800 Ft
Burgonya, 1 kilogramm
1982-es piaci átlag: 6,90 Ft
2026: körülbelül 400 Ft
Tej, 1 liter
1982: néhány forintos nagyságrend
2026: körülbelül 350 Ft
A puszta számok alapján tehát több tízszeres, egyes termékeknél akár százszoros nagyságrendű különbséget is láthatunk.
Csakhogy 44 év árszínvonalát nem lehet egyszerűen úgy összehasonlítani, hogy egymás mellé tesszük a két árcédulát.
A bérek, a fogyasztási szokások, az adók, az állami árszabályozás, a támogatások, a termékválaszték és maga a gazdasági rendszer is alapvetően megváltozott.
1982-ben sem volt minden „filléres”
Erre jó példa egy érdekes korabeli összehasonlítás.
1982-ben egy kilogramm sertéscomb árából körülbelül 14 kilogramm kenyeret lehetett vásárolni.
Ez jól mutatja, hogy a kenyér a húshoz képest kifejezetten olcsó alapélelmiszernek számított. A kenyér és több más alapvető élelmiszer árának alakulását akkoriban erősen befolyásolta az állami árpolitika.
1982-ben ráadásul már az árak emelkedése is érzékelhető volt. A KSH történeti adatai szerint az élelmiszerek árszínvonala abban az évben átlagosan 4,8 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.
Vagyis az a sokszor hallott mondat, hogy „régen minden olcsó volt”, önmagában félrevezető.
Az akkori ember a korabeli fizetéséből vásárolt.
Másképpen is ettünk
Az 1982-es magyarországi élelmiszer-fogyasztási adatok is érdekes képet rajzolnak.
Egy főre abban az évben 74,6 kilogramm hús jutott, tejből és tejtermékből pedig 174,8 kilogrammnak megfelelő mennyiség.
Lisztből és rizsből 113,1 kilogramm, burgonyából 57 kilogramm, cukorból és mézből 38,4 kilogramm jutott egy főre.
A zsiradékfogyasztás is magas volt: 31,8 kilogramm fejenként.
Ezek a számok egy olyan étkezési kultúrát idéznek, amelyben az otthon elkészített ételek, a kenyér, a burgonya, a liszt, a hús és a hagyományos zsiradékok jóval hangsúlyosabb szerepet kaptak.
Egy ABC, amelyből ma már történelem lett
A régi egri Belvárosi ABC-ről készült kép ezért nem csupán kereskedelemtörténeti dokumentum.
Egy hétköznapi pillanatot őriz.
Valaki talán munka után ugrott be kenyérért és tejért. Más a hétvégi ebédhez vásárolt. Gyerekek nézték az édességeket, miközben a szülők számolták, mi fér még bele a kosárba.
A pénztárnál pedig forintok és fillérek cseréltek gazdát.
Azóta eltelt több mint négy évtized.
Megváltoztak az üzletek, eltűntek régi egri boltok és áruházak, megjelentek a nemzetközi üzletláncok, hatalmasra nőtt a választék, és ma már akár telefonról is megrendelhetjük az élelmiszert.
De aki 1982-ben belépett ebbe a Belvárosi ABC-be, annak ez nem történelem volt.
Hanem egyszerűen a napi bevásárlás.
És talán éppen ezért érdekes ma ennyire ez a régi egri fénykép.
Források
Minden, ami Eger – Bevásárlás Egerben a szocializmus idején
Minden, ami Eger – 1988 tavasza Egerben
KSH – történeti fogyasztóiár-indexek
Borítókép: Eger, Sándor Imre – Zalár József utcai tömbbelső, Belvárosi ABC belső tere, 1982. Fotó: Fortepan.