- június 25-én született Budapesten a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója, Karinthy Frigyes, aki nemcsak íróként, humoristaként és műfordítóként vált halhatatlanná, hanem gondolkodóként is megelőzte korát. Művei ma is élnek, szójátékai a magyar nyelv részévé váltak, gondolatai pedig a digitális korszakban talán még aktuálisabbak, mint saját idejében voltak.
A legtöbben a Tanár úr kérem kedvesen ironikus iskolai történetein keresztül ismerik meg először Karinthyt. A diákkori élményeket megörökítő kötet generációk számára tette szerethetővé az iskolai csínyeket, a tanárok és diákok örök konfliktusait, valamint a kamaszévek különös világát.

A felavatott Hadik Kávéház (Fotó: MTI/Soós Lajos)
Az igazi országos ismertséget azonban az 1912-ben megjelent Így írtok ti hozta meg számára. Az irodalmi paródiák kötete egyszerre volt szellemes játék és komoly irodalmi kritika: Karinthy olyan pontossággal utánozta kortársai stílusát, hogy sok olvasó éppen rajta keresztül fedezte fel a Nyugat nemzedékének alkotóit.
Karinthy érdeklődése jóval túlmutatott az irodalmon. Szenvedélyesen foglalkoztatta a pszichológia, a tudomány és a technika fejlődése. Lelkesedéssel figyelte a film megszületését, a rádió térhódítását és a repülés forradalmát. Nem véletlen, hogy sokan a magyar irodalom egyik első „futuristájának” tartják: hitt abban, hogy a technológia közelebb hozhatja egymáshoz az embereket.
Érdekes módon Karinthy nevéhez kötik a „hat lépés távolság” elméletének egyik legkorábbi irodalmi megfogalmazását is. A Láncszemek című novellájában már 1929-ben felvetette azt a gondolatot, hogy a világ bármely két embere néhány kapcsolaton keresztül összeköthető – jóval a közösségi hálózatok és az internet megjelenése előtt.
A magyar nyelv egyik legnagyobb mestere volt. Szinte játszott a szavakkal: népszerűsítette az anagrammákat, az eszperente nyelvi játékot, a kecskerímet és számos más nyelvi bravúrt. Fordítóként olyan szerzők műveit ültette át magyarra, mint Goethe, Heine, Wedekind vagy A. A. Milne, akinek Micimackóját a magyar olvasók jelentős részben Karinthy tolmácsolásában ismerték meg.
Életének legdrámaibb fejezete a harmincas évek közepén kezdődött, amikor agydaganatot diagnosztizáltak nála. Az egész ország összefogott, hogy a világhírű svéd idegsebész, Herbert Olivecrona Stockholmban megoperálhassa az írót. A rendkívüli élményből született meg az Utazás a koponyám körül, amely nemcsak a magyar irodalom egyik legkülönlegesebb önéletrajzi műve, hanem az orvosi és pszichológiai irodalom számára is figyelemre méltó dokumentum.
Karinthy Frigyes 1938-ban, mindössze 51 évesen hunyt el, ám öröksége ma is velünk él. Mondatai, szójátékai, humora és embersége időtállónak bizonyultak. Egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia, az online kapcsolatok és a technológiai forradalom mindennapjaink részévé váltak, különösen aktuálisnak tűnik az a kíváncsi, nyitott és játékos szemlélet, amellyel Karinthy a világot figyelte.
Talán ezért érezzük úgy 139 évvel születése után is, hogy Karinthy nem a múlt írója – hanem egy kicsit a jövőé is.
Megjegyzés küldése