0
  1. június 25-én született Budapesten a magyar irodalom egyik legsokoldalúbb alkotója, Karinthy Frigyes, aki nemcsak íróként, humoristaként és műfordítóként vált halhatatlanná, hanem gondolkodóként is megelőzte korát. Művei ma is élnek, szójátékai a magyar nyelv részévé váltak, gondolatai pedig a digitális korszakban talán még aktuálisabbak, mint saját idejében voltak.

A legtöbben a Tanár úr kérem kedvesen ironikus iskolai történetein keresztül ismerik meg először Karinthyt. A diákkori élményeket megörökítő kötet generációk számára tette szerethetővé az iskolai csínyeket, a tanárok és diákok örök konfliktusait, valamint a kamaszévek különös világát.

Budapest, 2010. szeptember 17. A felavatott Hadik Kávéház. Az egykori legendás Hadik Kávéházat felújították, két részre bontották. A Hadik Kávéház a maga klasszikus enteriőrével az idősebb korosztály igényeit próbálja kielégíteni, a Szatyor Bár és Galéria pedig kortárs választ kíván adni a nyolcvan évvel ezelőtti bohém világnak. MTI Fotó: Soós Lajos

A felavatott Hadik Kávéház (Fotó: MTI/Soós Lajos)

Az igazi országos ismertséget azonban az 1912-ben megjelent Így írtok ti hozta meg számára. Az irodalmi paródiák kötete egyszerre volt szellemes játék és komoly irodalmi kritika: Karinthy olyan pontossággal utánozta kortársai stílusát, hogy sok olvasó éppen rajta keresztül fedezte fel a Nyugat nemzedékének alkotóit.

Karinthy érdeklődése jóval túlmutatott az irodalmon. Szenvedélyesen foglalkoztatta a pszichológia, a tudomány és a technika fejlődése. Lelkesedéssel figyelte a film megszületését, a rádió térhódítását és a repülés forradalmát. Nem véletlen, hogy sokan a magyar irodalom egyik első „futuristájának” tartják: hitt abban, hogy a technológia közelebb hozhatja egymáshoz az embereket.

Érdekes módon Karinthy nevéhez kötik a „hat lépés távolság” elméletének egyik legkorábbi irodalmi megfogalmazását is. A Láncszemek című novellájában már 1929-ben felvetette azt a gondolatot, hogy a világ bármely két embere néhány kapcsolaton keresztül összeköthető – jóval a közösségi hálózatok és az internet megjelenése előtt.

A magyar nyelv egyik legnagyobb mestere volt. Szinte játszott a szavakkal: népszerűsítette az anagrammákat, az eszperente nyelvi játékot, a kecskerímet és számos más nyelvi bravúrt. Fordítóként olyan szerzők műveit ültette át magyarra, mint Goethe, Heine, Wedekind vagy A. A. Milne, akinek Micimackóját a magyar olvasók jelentős részben Karinthy tolmácsolásában ismerték meg.

Életének legdrámaibb fejezete a harmincas évek közepén kezdődött, amikor agydaganatot diagnosztizáltak nála. Az egész ország összefogott, hogy a világhírű svéd idegsebész, Herbert Olivecrona Stockholmban megoperálhassa az írót. A rendkívüli élményből született meg az Utazás a koponyám körül, amely nemcsak a magyar irodalom egyik legkülönlegesebb önéletrajzi műve, hanem az orvosi és pszichológiai irodalom számára is figyelemre méltó dokumentum.

Karinthy Frigyes 1938-ban, mindössze 51 évesen hunyt el, ám öröksége ma is velünk él. Mondatai, szójátékai, humora és embersége időtállónak bizonyultak. Egy olyan korban, amikor a mesterséges intelligencia, az online kapcsolatok és a technológiai forradalom mindennapjaink részévé váltak, különösen aktuálisnak tűnik az a kíváncsi, nyitott és játékos szemlélet, amellyel Karinthy a világot figyelte.

Talán ezért érezzük úgy 139 évvel születése után is, hogy Karinthy nem a múlt írója – hanem egy kicsit a jövőé is.

Források és további olvasnivaló

Karinthy az 1912-ben megjelent Így írtok ti című kötetével vált országosan ismertté, míg a Tanár úr kérem és az Utazás a koponyám körül a magyar irodalom megkerülhetetlen klasszikusaivá váltak. Életműve ma is teljes egészében hozzáférhető digitális formában a Digitális Irodalmi Akadémia gyűjteményében.

A stockholmi agyműtétet a világhírű svéd idegsebész, Herbert Olivecrona végezte el 1936-ban, az erről szóló személyes beszámoló pedig a világirodalom egyik legkülönlegesebb betegségnaplója lett.

Karinthy technikai érdeklődése és a társadalmi kapcsolatok természetéről alkotott elképzelései ma is figyelemre méltók; a „hat lépés távolság” gondolatának egyik első megfogalmazását is hozzá kötik.

Megjegyzés küldése

 
Top