.jpg)
Eger történelmi belvárosa Magyarország egyik legszebb barokk városközpontja. A látogatók többsége az Egri várra, a Dobó térre vagy a Bazilikára figyel fel, azonban a város karakterét nemcsak az épületek, hanem a domborzati viszonyok is meghatározzák. A belváros szívében húzódó Szent János utca különleges helyet foglal el Eger térszerkezetében, hiszen a környező utcákhoz és terekhez viszonyítva a városközpont egyik legalacsonyabban fekvő pontján található.
A Szent János utca a történelmi belváros része, a Dobó tér, a Széchenyi utca és a Bazilika környezetének közelében helyezkedik el. A város domborzata természetes völgyek és enyhe lejtők rendszerére épül, amelyet az évszázadok során az emberi beavatkozás és az építkezések tovább formáltak. A topográfiai térképek jól mutatják, hogy Eger belvárosa nem teljesen sík területen fekszik, hanem kisebb magasságkülönbségek tagolják. A Szent János utca éppen egy ilyen természetes mélyedésben helyezkedik el, ezért a környező magasabban fekvő városrészek felől ide futnak össze a lejtések.
Az utca jelentőségét növeli, hogy a történelmi városszövet egyik fontos eleme. Környezetében található számos műemlék, közintézmény és kereskedelmi egység, amelyek nap mint nap élettel töltik meg a környéket. Néhány perc sétával elérhető a Bazilika, amely Magyarország egyik legnagyobb temploma, valamint a barokk belváros számos nevezetessége. A közeli utcák és terek évszázadok óta a városi élet központjai.
A Szent János utca nem csupán közlekedési útvonal, hanem egy olyan hely, ahol jól megfigyelhető Eger történelmi fejlődése és természetföldrajzi adottságainak hatása. Miközben a város magasabban fekvő pontjairól a vár vagy az Almagyar-domb uralja a látképet, addig itt a belváros „mélyebb rétegei” tárulnak fel. Ez a sajátos fekvés hozzájárul az utca hangulatához, és egyben emlékeztet arra, hogy a városok arculatát nemcsak az épületek, hanem a táj formái is alakítják.
Összességében elmondható, hogy a Szent János utca Eger belvárosának egyik különleges pontja. Földrajzi helyzete, történelmi környezete és központi szerepe miatt méltán tekinthető a város szívének egyik meghatározó helyszínének. Aki Egerben jár, talán észre sem veszi első pillantásra ezt a sajátosságot, de ha figyelmesen szemléli a város szerkezetét, hamar felismerheti, hogy a Szent János utca valóban egy olyan pont, ahol a város története és természeti adottságai találkoznak.
1766 előtt Hering József kovácsmester építtethette. Mikor 1770-ben elköltözött a Foglár utcába, eladta Kibler Mihály kerékgyártónak, aki 1805-ben Koch Jánosnak adta tovább. Ekkoriban húztak fel még egy emeletet a házra és ekkor készült a lépcsőház díszes empire vasrácsa is. A 19. század második felében Krammer Károly orvos családjáé, majd Kőnig Endréné tulajdona. Az 1930-as években neobarokk stílusban újították fel.
1753-ból származik a házra vonatkozó első adat, ekkor Somodi István egri kályhásmesteré. 1759-ben Akantisz Márton szűcsmester birtokába jut. 1800-ban Végh Jánosé, aki felújítja a homlokzatot és egy újabb emelettel bővíti az épületet. A ház 1903-ig volt a Végh-család tulajdonában. A mellette lévő eklektikus lakóház is (7/b. szám) a család birtokában volt.
Tulajdonosa 1773-tól Báró Tamás gazdag görög kereskedő volt. A kapu zárókövén két koronás oroszlán horgonyos címert tart, benne az évszám (1776), amely a ház építésére utal, amelyet feltehetően Povolni János irányított. A kőfaragványokat Miller József kőfaragó készítette. Báró özvegyétől 1789-ben Totovits Antal rác kereskedő vette meg. A ház homlokzatát a 19. század közepén későklasszicista stílusban alakították át.
A Szent János utca és a Zalár utca sarkán álló ház az évszázadok alatt sokszor két külön épület volt, gyakran változtak a tulajdonosok, akik tetszésük szerint alakítgatták az épületet. 1751-ben Pletrik László protonotárius a felesége, Szentmiklósy Anna családjától örökölt házat bérbe adta Gyöngyössy Tamás görög kereskedőnek, aki a „szegletházat” alaposan felújíttatja. A gyönyörű árkádos loggiát is ő építteti 1754-ben. A 18. század végéig a ház a Gyöngyössy-család tulajdonában marad.
A Zalár utcai homlokzatot a 19. század elején átalakították. 1957-1962 között Hevesi Sándor tervei szerint a Zalár utcai szárnyat átépítették és a Szent János utcai szárnyra pedig emeletet húztak.
Források
- Eger topográfiai térképe és domborzati viszonyai: Eger topográfiai térkép
- Eger történelmi belvárosának bemutatása: Eger város ismertetése
- Szent János utca elhelyezkedése a belvárosban: Szent János utca térképe
- A Bazilika és környezetének adatai: Egri Bazilika információk
- Beszélő utcanevek
A cikben szereplő földrajzi és helytörténeti információk a fenti források alapján kerültek összefoglalásra.
Megjegyzés küldése