Egy mozgalom, amely generációkat formált
Az Egri Katolikus Legényegylet története szorosan kapcsolódik a 19. századi európai társadalmi és vallási megújulási mozgalmakhoz. Gyökerei az 1840-es évek Németországába nyúlnak vissza, ahol Adolph Kolping – egykori cipészsegéd, későbbi katolikus pap – felismerte az iparosodó társadalomban dolgozó fiatal munkások kiszolgáltatottságát. Az általa létrehozott Kolping-mozgalom célja az volt, hogy a fiatal iparosok és segédek szakmai, erkölcsi és vallási fejlődését segítse, valamint elősegítse a munkások és munkaadók közötti együttműködést a társadalmi feszültségek és szélsőséges ideológiák helyett. A Kolping-mozgalom ma is világszerte működik, több mint 60 országban és mintegy 400 ezer taggal.
A magyarországi kezdetek
Magyarország első katolikus legényegyletét 1856-ban alapították Pesten Szabóky Adolf és Tóth István nyomdász kezdeményezésére. Néhány évvel később, 1860-ban Tóth István Egerbe került, ahol a Líceumi Nyomda műszaki igazgatójaként dolgozott. Nem csupán a nyomdászat fejlesztésében szerzett elévülhetetlen érdemeket, hanem a helyi katolikus közélet egyik meghatározó alakjává vált.
Zsendovics József érseki levéltáros közreműködésével még ugyanebben az évben megalapította az Egri Katolikus Legényegyletet. Az ünnepélyes megnyitót és zászlószentelést 1860. szeptember 8-án tartották meg. Az alapítók Tóth Istvánt választották titkárrá, míg az első elnök Lengyel Miklós kanonok lett.
A művelődés és közösség otthona
Az egylet már alapításának évében jelentős kulturális tevékenységet indított:
- közismereti tanfolyamokat szervezett,
- énekkart alapított,
- műkedvelő színjátszó csoportot hozott létre,
- könyvtárat és olvasókört működtetett.
Az egyesület székháza a mai Csonkamecset tér környékén épült fel, az Irgalmas Rend épületével szemben.
1865-ben Tóth István útjára indította a Katolikus Legényegyleti Olvasó Tár című kiadványsorozatot, amely országosan is egyedülálló kezdeményezésnek számított. Az Olvasó Tár célja az volt, hogy az iparos ifjúság hasznos ismeretekhez jusson, miközben szórakoztató és erkölcsnemesítő olvasmányokat kap.
Pápai elismerés
Tóth István munkássága messze túlmutatott Eger városán. A magyar nyomdászat fejlesztésében és a katolikus legényegyleti mozgalom országos terjesztésében végzett tevékenységéért 1886-ban XIII. Leó pápa a Szent Gergely-rend és a Szent Sír-rend lovagja címmel tüntette ki.
Az egylet fénykora
A 20. század elején az egylet új lendületet kapott.
1909-ben alelnökké választották Dr. Nagy János teológiai tanárt, aki:
- kibővítette a székházat,
- létrehozta a tanoncinternátust,
- megerősítette az oktatási és szociális tevékenységet.
Az első világháború előtti években az Egri Katolikus Legényegylet Eger egyik legtekintélyesebb kulturális és társadalmi szervezetévé vált. 1914-re közel 3000 tagot számlált.
Újjáépítés a háborúk után
Az 1918–1919-es forradalmak sem tudták megtörni az egyletet. 1919 augusztusában újraindult a működés, majd 1920-ban Dr. Nagy Jánost elnökké választották.
1926-ban helyét Subik Károly vette át, aki új korszakot nyitott az egylet életében:
- 1929–1930-ban jelentősen kibővítette a székházat,
- megalapította a Mesteregyletet,
- létrehozta a Kolping-lányok Egyesületét,
- fejlesztette a kulturális programokat,
- nemzetközi kapcsolatokat épített ki.
Munkáját olyan személyiségek segítették, mint Kusner István lelkész és Köhler István, az Egri Keresztény Sajtószövetkezet vezetője.
Betiltás és kényszerű megszűnés
A második világháború után 1945-ben még sikerült újjászervezni az egyletet Dr. Vizy Miklós kanonok vezetésével.
1946-ban azonban belügyminiszteri rendelettel feloszlatták. Ezt követően Iparosok és Kereskedők Mária Kongregációja néven működött tovább egészen 1951-ig, amikor az államhatalmi nyomás miatt végleg beszüntette tevékenységét.
A rendszerváltozás után
A kommunista rendszer bukása után ismét lehetőség nyílt a szervezet újjászervezésére.
- július 17-én mintegy száz egykori tag gyűlt össze a régi székházban, és Czakó István kanonok javaslatára kimondták az újjáalakulást. Az új szervezet célja az volt, hogy a Kolping-hagyományokat továbbvigye és ismét megszólítsa a fiatal generációkat.
Napjainkban az egylet hagyományait az egri Kolping-közösségek ápolják, amelyek továbbra is kulturális, vallási és közösségi programokat szerveznek. Egerben rendszeresen rendeznek Kolping Akadémiát és közéleti előadásokat is.
Adolph Kolping öröksége ma
A Kolping-mozgalom ma is élő nemzetközi közösség. A szervezet több mint 9000 helyi közösséget fog össze világszerte, és továbbra is a család, a munka méltósága, a közösségi összetartozás és a keresztény társadalmi felelősségvállalás értékeit képviseli.
Jelentősége Eger történetében
Az Egri Katolikus Legényegylet nem pusztán egy vallási egyesület volt. Több mint egy évszázadon át:
- oktatási intézményként működött,
- kulturális központot jelentett,
- közösséget teremtett az iparos ifjúság számára,
- segítette a társadalmi felemelkedést,
- hozzájárult Eger polgári fejlődéséhez.
Története jól példázza, miként válhat egy civil kezdeményezés egy város kulturális és társadalmi életének meghatározó pillérévé.
Források
- Eger Történeti Ismerettára – Az Egri Katolikus Legényegylet története:
Eger Történeti Ismerettára – Legényegylet - Kolping International:
Kolping International - Kolping International – Szervezeti áttekintés:
Kolping International – Our Organisation - Eger.hu – Kolping Akadémia:
Kolping Akadémia Eger - Kolping Society története:
Kolping Society History
Szecskó Károly: Az Egri Katolikus Legényegylet története (1860–1951), Eger, 1992.
Megjegyzés küldése