Ha ma valaki Eger török kori emlékeit keresi, szinte biztosan az egri Kethüda-minaret jut először eszébe. A város egyik jelképe lett, amely több mint négyszáz éve őrzi a török hódoltság emlékét. Kevesen tudják azonban, hogy egykor nem ez volt az egyetlen minaret Egerben. A történeti források szerint a 17. században több minaret is állt a városban, és korabeli ábrázolások alapján Eger látképét számos karcsú török torony határozta meg. Egyes kutatások szerint akár 10–17 minaret is létezhetett a 91 éves török uralom idején.
A Kethüda-minaret története
A ma is álló minaret a Kethüda-dzsámi részeként épült a 17. század elején, nem sokkal azután, hogy a törökök 1596-ban elfoglalták Egert. A vörös homokkőből épült, 40 méter magas torony a müezzin számára szolgált, aki naponta ötször innen hívta imára a híveket.
A minaret különlegessége, hogy:
- 14 szögletű alaprajzú, ami ritkaságnak számít az oszmán építészetben.
- 98 csigalépcső vezet fel az erkélyére.
- Európa egyik legészakibb török kori minaretje.
- Magyarország három épen maradt török kori minaretje közül a legmagasabb és legjobb állapotban fennmaradt.
Az érdekesség, amit kevesen tudnak: 400 ökör sem tudta ledönteni
A törökök kiűzése után 1687-ben a város lakói és az új hatalom a minaretet a megszállás jelképének tekintették. Elhatározták, hogy lebontják.
A hagyomány szerint köteleket erősítettek rá, és mintegy 400 ökörrel próbálták ledönteni. A torony azonban meg sem mozdult érdemben. Végül meghagyták, csupán egy keresztet helyeztek a félhold fölé. Ez ma is látható a torony tetején, szimbolizálva a város történelmi korszakváltását.
Valóban négy minaret állt Egerben?
A kérdésre a válasz: igen, sőt valószínűleg több is.
A korabeli török utazó, Evlia Cselebi leírásai és a 17. századi metszetek alapján Egerben több dzsámi működött, amelyekhez minaretek tartoztak. Több történész legalább négy jelentősebb minaret létezését tartja valószínűnek, de egyes kutatások szerint a török korszak végére akár 10–17 minaret is állhatott a városban.
Az ismert vagy feltételezett minaretek
| Minaret | Helye |
|---|---|
| Kethüda-dzsámi minaretje | Mai Knézich Károly utca (ma is áll) |
| Nagydzsámi minaretje | A mai Líceum és Bazilika környéke |
| Valide szultána dzsámi minaretje | Belváros, mai Dobó tér környéke |
| Jeni (Új) dzsámi minaretje | Török negyed, belvárosi terület |
A többi minaret pontos helye nem minden esetben ismert, mert a török uralom után a dzsámikat templomokká alakították vagy lebontották, a minareteket pedig szinte teljesen elpusztították. A Kethüda-minaret fennmaradása kivételes szerencsének tekinthető.
Mitől maradt meg éppen ez az egy?
A kutatók szerint több oka is lehet:
- Rendkívül masszív szerkezetű volt.
- 14 oldalú kialakítása nagy stabilitást adott neki.
- A bontási kísérletek sikertelenek maradtak.
- A 18–19. században már műemléki értékként tekintettek rá.
A minaret a jelenben
Ma az egri minaret az egyik legnépszerűbb turisztikai látványosság. A látogatók felmászhatnak a szűk csigalépcsőn, ahonnan páratlan panoráma nyílik a városra és az egri várra. 2018-ban jelentős felújításon esett át, amely során török kori kerámialeletek is előkerültek.
Érdekes modern kori esemény, hogy 2016-ban – 327 év után először – ismét felhangzott az imára hívás a minaret erkélyéről egy török müezzin közreműködésével.
Kevéssé ismert érdekességek
- A minaret eredetileg nem külön állt, hanem közvetlenül kapcsolódott a dzsámi épületéhez.
- A bejárat eredetileg a mecset belsejéből nyílt.
- Villámcsapások miatt a torony eredeti sisakja megsemmisült.
- A mai kősisak és a helyreállítás a 19. század végén készült el.
- Egykor a város több pontjáról egyszerre lehetett hallani a müezzinek hangját.
Összegzés
Az egri Kethüda-minaret nem csupán egy különleges építészeti emlék, hanem az egykori oszmán Eger utolsó őrszeme. Bár ma már csak egyetlen minaret magasodik a város fölé, a korabeli források és metszetek arról tanúskodnak, hogy a 17. századi Eger látképe egészen más volt: több dzsámi és több minaret uralta a várost. A ma is álló torony így nemcsak önmagában értékes műemlék, hanem emlékeztetője annak a korszaknak is, amikor Eger Magyarország egyik legfontosabb török közigazgatási központja volt.
Források:
- Eger Minaret – történeti összefoglaló
- Minaret Eger hivatalos oldala
- Egri Minaret leírása (ÚtiSúgó)
- Kirándulástervező – Minaret története
- Wikimedia Commons – történeti képek és dokumentáció
Megjegyzés: A „négy minaret” említése több helytörténeti munkában előfordul, azonban a pontos helyek és az összes minaret azonosítása ma sem teljesen tisztázott. A történészek között inkább az a konszenzus, hogy a török kori Egerben a fennmaradt egyetlen toronynál jóval több – akár 10–17 – minaret is állhatott.
Megjegyzés küldése