- június 10-én, 82 évvel ezelőtt hunyt el Wälder Gyula (1884–1944) építész, műegyetemi tanár, a magyar historizáló építészet egyik legjelentősebb alakja. Neve országosan ismert a budapesti Madách tér épületei vagy a Villányi úti ciszterci épületegyüttes kapcsán, Egerben azonban különleges szerepet töltött be: munkássága jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a város megőrizze és tovább gazdagítsa barokk arculatát. Kortársai gyakran emlegették az általa képviselt stílust „ipari barokknak”, hiszen a modern középületek funkcionális igényeit a barokk építészet formakincsével ötvözte.
Wälder Gyula életének és alkotói pályájának meghatározó élménye volt Eger. Olaszországi és ausztriai tanulmányútjai során a barokk építészetet kutatta, majd később az egri műemlékek helyreállításában és új középületek tervezésében is maradandót alkotott. Az építészettörténészek szerint jelentős szerepe volt abban, hogy Eger a 20. század első felében is megőrizhette egyedülálló barokk városképét.
Az Egri Pénzügyigazgatóság épülete
Wälder Gyula legismertebb egri alkotásai közé tartozik az egykori Pénzügyigazgatóság épülete. A hivatal funkcionális követelményeit úgy oldotta meg, hogy közben az épület tömegével, homlokzati tagolásával és díszítőelemeivel harmonikusan illeszkedjen a történelmi belváros környezetéhez. Az épület jól példázza azt a szemléletet, amely szerint a modern közigazgatási építészetnek nem szabad megtörnie Eger történeti karakterét.
A Korona Szálló megújítása
fotó: Google Maps
A város egyik legismertebb épületének, a Korona Szállónak átalakításában és fejlesztésében is meghatározó szerepet vállalt. Munkája során a történeti értékek megőrzésére törekedett, miközben a kor igényeinek megfelelő funkcionális korszerűsítést valósított meg. A szálló ma is Eger egyik ikonikus épülete, amely őrzi a két világháború közötti városfejlesztés emlékeit.
A Líceum és a Minorita templom restaurálása
Wälder Gyula nem csupán új épületeket tervezett, hanem műemlék-helyreállítóként is jelentős munkát végzett. Részt vett az egri Líceum és a Minorita templom restaurálásában, amelyek Eger barokk örökségének legértékesebb emlékei közé tartoznak. Restaurátori munkásságára jellemző volt, hogy a történeti hitelesség megőrzése mellett korszerű műszaki megoldásokat alkalmazott.
A Siketek Intézete (ma Szalézi Intézmény)
Az 1928-ban elkészült intézmény szintén Wälder Gyula tervei alapján épült fel a Klapka György utcában. Az épület nemcsak oktatási funkciója miatt jelentős, hanem azért is, mert jól mutatja az építész középület-tervezői gondolkodását. A monumentális, mégis harmonikus megjelenésű épület ma is meghatározó eleme a városképnek.
Az „ipari barokk” öröksége
Wälder Gyula építészeti hitvallása szerint az új épületeknek tiszteletben kell tartaniuk történelmi környezetüket. Egerben ennek a szemléletnek köszönhetően olyan középületek születtek, amelyek nem idegen testként jelentek meg a városban, hanem szervesen illeszkedtek annak több évszázados barokk arculatába. Épületei ma is azt bizonyítják, hogy a modernség és a hagyomány nem egymást kizáró, hanem egymást gazdagító értékek lehetnek.
82 évvel halála után Eger városában sétálva számos helyen találkozhatunk Wälder Gyula örökségével. Munkái nem csupán építészeti alkotások, hanem a város történelmi identitásának meghatározó elemei is. Emlékezete ma is él az utcákon, tereken és épületek falai között – ott, ahol a múlt és a jelen találkozik.
Források
Megjegyzés küldése