0

A felsővárosi Eger egyik legérdekesebb történelmi helyszíne a Cifrakapu tér, amely a Mária utca, a Jankovics Dezső utca és a Cifrakapu utca találkozásánál fekszik. A teret az Eger-patak szeli ketté, nevét pedig az egykor itt álló, díszes városkapuról, a Cifrakapuról kapta. Bár maga a kapu már több mint száz éve eltűnt, emléke ma is meghatározza a környék arculatát.

A város egyik legszebb kapuja

A középkori és kora újkori Egert kettős kőfalrendszer védte. A városba csak a falakon nyitott kapukon keresztül lehetett bejutni, ahol vámot is szedtek az érkezőktől. A négy legfontosabb, szekérforgalmat is kiszolgáló kapu a Hatvani-, Maklári-, Rác- és Cifrakapu volt.

A Cifrakapu a város északkeleti oldalán, Felnémet felől érkező út mellett állt. Korábbi nevei között szerepelt a Kajmét kapu, a Német kapu (Porta Germanica), a Folyami kapu (Fluschen Thor) és a Felnémeti kapu is.

A történészek szerint a kapu vagy 1561-ben épült Paolo Mirandola olasz várépítész tervei alapján Verancsics Antal püspök megbízásából, vagy az egri káptalan emeltette olasz mesterekkel a 16. század második felében.

A kapu impozáns látványt nyújtott: magas, sisaktetős építmény volt, amelyet két oldalról többszintes körtornyok védtek. A reneszánsz stílusú kőtáblán az egri káptalan címere díszelgett. A korabeli leírások szerint kettős kapurendszerként működött, belső és külső kapuval.

A híres török világutazó, Evlia Cselebi is megemlíti útleírásában a kaput, míg Breznay Imre helytörténész szerint a Cifrakapu maradt fenn legtovább Eger városkapui közül.

A falak eltűnése

A 18. század második felében Eszterházy Károly rendeletére megkezdődött a városfalak bontása. A falak katonai jelentősége megszűnt, így a kapuk is fokozatosan elvesztették szerepüket.

A Hatvani-, a Rác- és a Maklári-kapu után végül a Cifrakapu is eltűnt. Az utolsóként fennmaradt városkaput az 1878-as pusztító egri árvíz után bontották el véglegesen.

A tér mai arculata

Napjainkban a Cifrakapu tér elsősorban oktatási intézményeiről ismert. A történelmi helyszínen ma is több olyan épület található, amelyek fontos szerepet töltenek be Eger közösségi életében.

Jó Pásztor Óvoda

A Cifrakapu tér 4. szám alatt működő óvoda Eger egyik legrégebbi gyermekintézménye. Az 1891-es kisdedóvási törvény nyomán létrehozott intézmény eredetileg egy lakóházban kezdte meg működését. A 20. század elején már a város legnépesebb óvodájának számított. A második világháborúban megsérült épületet 1950-ben nyitották meg újra, 2001 óta pedig egyházi fenntartásban működik. A tagóvoda ma is a Szent Imre Katolikus Általános Iskola intézményrendszeréhez tartozik.

Hivatalos oldal:
Jó Pásztor Óvoda

EVENTUS Üzleti, Művészeti Iskola

A Cifrakapu tér másik meghatározó intézménye az EVENTUS, amely 1991-ben indult felnőttképző intézményként. Az évek során művészeti és középiskolai képzésekkel bővült, ma pedig Eger egyik legismertebb kreatív és művészeti oktatási központja. A Cifrakapu tér 24. szám alatt működő épületegyüttesben grafikus, fotográfus, animációs és más művészeti képzések zajlanak.

Hivatalos oldal:
EVENTUS Iskola

Eltűnt építmények nyomában

A tér történetéhez több, mára eltűnt épület és műszaki létesítmény is kapcsolódik:

  • Verbung-ház – Breznay Imre feltételezése szerint korábban itt állhatott a középkori Szent Jakab Ispotály.
  • Posuerunt-gát – a Cifrakapu tér és a Mária utca között húzódó kőgát, amely az 1878-as árvíz során omlott össze.
  • Práf-malom – a környék egyik legjelentősebb vízimalma, amely még a 20. század elején is vízi energiával működött. Egykori helyét ma az EVENTUS intézmény épülete foglalja el.

Miért érdemes felkeresni?

A Cifrakapu tér nem tartozik Eger legismertebb turisztikai látványosságai közé, mégis különleges helyszín. Itt találkozott egykor a városfal, a patak, a kereskedelmi útvonal és az egyik legszebb egri kapu. A tér ma is őrzi annak emlékét, hogy ezen a ponton évszázadokon át érkeztek meg az utazók a püspöki városba.


Források

Megjegyzés küldése

 
Top