Eger történetét általában a vár, a minaret és a barokk belváros felől közelítjük meg. Pedig a városnak létezik egy másik arca is: egy több kilométer hosszú föld alatti világ, amely évszázadokon keresztül ugyanolyan fontos volt, mint a felszínen álló épületek.
A legtöbb látogató ismeri a „Város a város alatt” nevű látványosságot, ám kevesen tudják, hogy az egri föld alatti járatok története jóval összetettebb, és számos részletét még sok helyi sem ismeri.
A vásárló | Kovács Nimród a bor készítéséről Magyarország egri régiójában
A föld alatti város születése
Az egri érseki pincerendszer nem eredetileg bornak készült. A török uralom után az új püspöki palota építéséhez hatalmas mennyiségű tufakőre volt szükség. A követ közvetlenül a város alatt termelték ki, így alakult ki az a föld alatti labirintus, amely később az egyház bortizedének tárolóhelye lett. A járatok egykor a Hatvani-kaputól egészen a Rác-kapuig húzódtak, mintegy három kilométer hosszan a történelmi belváros alatt.
Az oszlopos terem titka
A pincerendszer legismertebb része az úgynevezett Oszlopos terem, amelyet sokan egyszerű pincehelyiségnek gondolnak. Valójában mérnöki különlegesség: a mennyezetet tufából kifaragott oszlopok tartják, a járatok pedig sakktáblaszerű hálózatot alkotnak. A terem szerkezete ma is egyedülállónak számít Magyarországon.
Amit még sok egri sem tud: cseppkövek a betonon
Talán a legkülönösebb történet az 1980-as évekhez kötődik. A pincerendszer megerősítésekor vasbeton szerkezeteket építettek be, azonban a vízszigetelés elmaradt. A talajvíz a tufából kioldott mésztartalmat a betonfelületekre vitte, ahol évtizedek alatt különleges képződmények alakultak ki.
Vagyis Eger alatt olyan „cseppkövek” találhatók, amelyek nem több tízezer év alatt, hanem néhány évtized alatt jöttek létre emberi beavatkozás következtében. Ez a jelenség még geológiai szempontból is ritkaságnak számít.
A legendás titkos alagutak
Az egri legendák szerint egyes járatok összekötötték a várat a város különböző pontjaival, sőt menekülőútvonalként is szolgáltak a török időkben. Erre azonban a történészek nem találtak egyértelmű bizonyítékot.
A valóság ugyanakkor önmagában is lenyűgöző: a város alatt számos kisebb pinceág és járat húzódik, amelyek különböző korszakokban készültek, és sok esetben ma is feltáratlanok vagy lezártak.
A másik föld alatti Eger: 130 kilométer pince
A történelmi érseki pincerendszer csupán töredéke annak a föld alatti hálózatnak, amely Eger alatt található. A város és környéke tufába vájt borospincéinek teljes hossza becslések szerint elérheti a 130 kilométert is, ezzel Közép-Európa egyik legnagyobb összefüggő pincevilága jött létre.
Egy 225 éves üzenet a mélyből
2025-ben az egri föld alatti világ újabb titkot adott át az utókornak: egy felújítás során egy több mint kétszáz éves feliratot, egyfajta „időkapszulát” találtak a pincefalak között. Az üzenet még a XVIII. század végéről származhatott, bizonyítva, hogy a föld alatti járatok generációkon átívelő történeteket őriznek.
Állandó 12 fok – évszázadok óta
Az egri pincerendszer egyik legnagyobb előnye a természetes klíma. A hőmérséklet egész évben nagyjából 12 °C körül marad, ezért a bor tárolására szinte tökéletes körülményeket biztosított évszázadokon át. Ez az állandó mikroklíma jelentősen hozzájárult az egri borvidék fejlődéséhez is.
Források
- Eger Város – Város a város alatt
- Magyar Kurír – Az érseki pincerendszer története
- Harmónia Apartmanház – Az egri pincerendszer legendái
- HEOL – 225 éves titok az egri pincerendszerben
Talán ez Eger legkülönösebb paradoxona: miközben évente több százezer ember sétál a Dobó téren és a vár falai között, alattuk egy másik város húzódik – csendesen, sötétben, évszázadok történeteit őrizve.
Megjegyzés küldése