Johann Lucas Heutter 1753-ban festette a „Noli me tangere” („Ne érints engem!”) című alkotását, amely az egri irgalmas rendház egykori ebédlőjének harminckilenc darabos újszövetségi képciklusához tartozik. A festő a 18. század közepén működött Egerben, ahol az Irgalmas Rend szerzeteseként és festőjeként számos jelentős vallási témájú művet alkotott. A mű ma is az egri irgalmasokhoz kötődik, és a magyarországi barokk festészet egyik különleges emléke.
A festmény központi jelenete Krisztus és Mária Magdolna találkozása a feltámadás után. A bibliai történet szerint Mária Magdolna először nem ismeri fel a feltámadt Krisztust, majd amikor ráébred kilétére, meg akarja érinteni őt. Ekkor hangzik el Jézus híres mondata: „Noli me tangere”, vagyis „Ne érints engem!”. A jelenet a keresztény művészet egyik gyakran ábrázolt témája, amely a feltámadás csodáját és az emberi hit jelentőségét hangsúlyozza.
Forrás: Bitly | bit.ly/2RYscIN
A kép igazi különlegessége azonban nem csupán vallási tartalma, hanem a háttérben látható építészeti ábrázolás. Heutter rendkívüli pontossággal festette meg Barkóczy Ferenc egri püspök híres Fuorcontrasti (más írásmóddal Fourcontrasti) kastélyát. A név jelentése: „viszályoktól távol”. A kastély a mai Felsőtárkány közelében állt, és Barkóczy kedvelt pihenőhelye volt. A főpap a római villák mintájára építtette a 18. század közepén, gazdagon díszített franciakerttel, szökőkutakkal, teraszokkal és reprezentatív lépcsősorokkal. A történészek szerint a festmény az egyik legfontosabb hiteles forrás a kastély eredeti megjelenésének rekonstruálásához.
Barkóczy Ferenc jelentős mecénás volt, aki támogatta a művészeteket, az oktatást és a könyvkiadást. Az általa létrehozott Fuorcontrasti kastély Eger barokk kultúrájának egyik legfényűzőbb épülete lett. Amikor azonban Barkóczyt 1761-ben esztergomi érsekké nevezték ki, utódja, Esterházy Károly már nem használta a kastélyt. Az épület fokozatosan pusztulásnak indult, majd köveit más építkezésekhez hordták el. Napjainkra maga a kastély teljesen eltűnt, ezért a róla készült korabeli festmények – köztük Heutter alkotása – felbecsülhetetlen történeti értéket képviselnek.
A mű jelentősége napjainkban tovább növekszik. A 21. századi kutatások egyre nagyobb figyelmet fordítanak a Fuorcontrasti kastély történetére és a festmény dokumentációs szerepére. A történészek és művészettörténészek levéltári források, inventáriumok és a fennmaradt ábrázolások alapján próbálják rekonstruálni az egykori épületet. A festmény így nemcsak vallási műalkotás, hanem egy elveszett barokk építészeti emlék legfontosabb vizuális dokumentuma is.
Összességében Johann Lucas Heutter „Noli me tangere” című alkotása egyszerre vallási, művészeti és történeti jelentőségű mű. A bibliai jelenet mellett megőrzi számunkra a mára eltűnt Fuorcontrasti kastély emlékét, és betekintést nyújt a 18. századi Eger kulturális életébe. Ez teszi a festményt a magyar barokk művészet egyik különösen értékes alkotásává.
Felhasznált források
Megjegyzés küldése