Az 1960-as évek elején Eger belvárosa egészen más arcát mutatta, mint napjainkban. A Dobó tér még nem a mai gránitburkolatos, szökőkutakkal díszített rendezvénytér volt, hanem a város lüktető központja, ahol a nyári kánikula idején a por, a hőség és a nap perzselő ereje határozta meg a mindennapokat.
Aki átélte azokat az éveket, jól emlékszik a jellegzetes hangra: a kora délelőtt vagy a délutáni órák csendjét megtörte a városi locsolókocsi érkezése. A nagy tartályos jármű lassan gördült végig a Dobó téren és a környező utcákon, miközben széles vízsugarakat permetezett a kövezetre. A cél egyszerű volt: enyhíteni a forróságot és megkötni a port.
Dobó tér Eger, 1960-as évek elejefotó Szőllősi Gábor, Fb. csoport
A víz illata összekeveredett a felhevült kövek szagával. A gyerekek kíváncsian figyelték a locsolást, sokszor közelebb is merészkedtek, hogy a finom permetből rájuk is jusson egy kevés. Az idősebbek a házak árnyékában vagy a tér padjain pihentek, és örömmel fogadták a néhány fokkal hűvösebb levegőt.
A korabeli Dobó tér látképéhez hozzátartozott az akkor még létező medencés szökőkút is, amely az 1960-as években a tér egyik dísze volt. Környezetét növények szegélyezték, és a nyári napokon természetes találkozóhelynek számított az egriek számára. A szökőkút körül gyakran gyülekeztek a családok, miközben a tér üzletei és vendéglátóhelyei élénk forgalmat bonyolítottak.
A városközpontban ekkor még jóval kevesebb személyautó közlekedett, így a locsolókocsi zavartalanul végezhette munkáját. A nyári meleg elleni „városi légkondicionálás” a mindennapok megszokott része volt. Nem csupán tisztasági feladatot látott el, hanem közérzetjavító szerepet is betöltött.
Az 1960-as évek Egerében a nyár ritmusa lassabb volt. A Dobó téren sétálók, a piacról hazatérők, a környező utcák lakói egyaránt ismerték a locsolókocsi érkezésének pillanatát. A vízpermet néhány percre fellélegzést hozott a rekkenő hőségben, és máig élő emlékként maradt meg azokban, akik átélték.
Ma már modern szökőkutak és felújított burkolatok fogadják a látogatókat, de a régi egriek emlékezetében még mindig ott él a nyári Dobó tér képe: a napsütésben csillogó víz, a lassan haladó locsolókocsi és a kánikula közepén érkező rövid felfrissülés.
Korabeli háttér és források
A Dobó tér az 1960-as években is Eger központi tere volt, ekkor még egy medencés szökőkút állt rajta, amelyet növények vettek körül. A későbbi átépítések során ezt elbontották.
A korszakból fennmaradt Fortepan-fotók bemutatják a Dobó tér 1960-as arculatát, a városházát, a hidat és a tér mindennapi életét.
Ajánlott források
Megjegyzés küldése